A francia állam vasárnap hatalmas rendfenntartó műveletet indított a dél-csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoportján, ahol a választási reform ellen kirobbant zavargásokban hatan meghaltak. A „több mint 600 csendőrrel” zajló művelet célja, hogy „teljes mértékben visszaszerezzék az ellenőrzést a Noumea és a repülőtér közötti 60 kilométeres főútvonal felett” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter az X közösségi oldalon.
Az Új-Kaledóniába érkező és onnan induló járatok hiányában, mivel a légiközlekedést kedden felfüggesztették, a szigetcsoport kormánya szombaton úgy becsülte, hogy 3200 ember rekedt a területen.
Az új-kaledóniai francia főbiztosság közölte: „Az állam mozgósít a lakosság védelmének biztosítására és a köztársasági rend helyreállítására”. Bejelentették egyben, hogy „több száz belbiztonsági, logisztikai és operatív támogató és polgári biztonsági erő” érkezik majd a már a térségbe küldött erősítésen felül.
Az ellenőrzés erőszakos visszaszerzése valószínűleg hosszú távú feladat lesz a rendvédelmi erők számára. Az egyes városrészekben minden este tapasztalható erőszakos cselekmények azt mutatják, hogy a zavargók továbbra is nagyon elszántak.
„A valóság az, hogy vannak (…) törvénytelen területek (…), amelyeket fegyveres bandák, függetlenségpárti bandák, CCAT-bandák irányítanak. Ezeken a helyeken mindent elpusztítanak” – mondta Philippe Blaise, Új-Kaledónia déli tartományának alelnöke a BFMTV helyi műsorszolgáltatónak szombaton.
A helyi fellépést koordináló egység (CCAT) egy radikális függetlenségpárti szervezet, amelyet erőszakra való felbujtással vádolnak.
A szigetcsoport hatóságai továbbra is fenntartják az este 6 és reggel 6 óra közötti kijárási tilalmat, a gyülekezési tilalmat, a fegyverszállítás és az alkohol árusításának tilalmát, valamint a TikTok alkalmazás használatának tiltását. A lakosság számára napról napra nehezebbé válik a közlekedés, az alapvető szükségletek megvásárlása és az önellátás. Egyre kevesebb üzletet sikerül kinyitni, és a sok közlekedési akadály miatt egyre nehezebben jutnak el hozzájuk az ellátmányok, különösen a leghátrányosabb helyzetű városrészekben.
Vasárnap reggel a déli tartomány, ahol a lakosság közel kétharmada él, bejelentette, hogy az összes iskola zárva marad a héten. A francia hatóságok azt remélik, hogy a csütörtök óta érvényben lévő rendkívüli állapot megfékezi az erőszakot, amely hétfőn kezdődött egy választási reform elleni mozgósítást követően, amelyet az őslakos kanak nép képviselői támadtak meg, mivel választási súlyuk csökkenésétől tartanak.
Péntek reggel is összecsaptak a palesztinok és az izraeli rendfenntartók Jeruzsálemben, az Al-Aksza-mecsetnél – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet pénteken.
Mintegy 200 palesztin fiatal petárdákkal és kövekkel dobálta a biztonságiakat. „Nem hallgatunk el, életünket adjuk az Al-Akszáért, mártírként halunk meg” – kiabálták az arcukat nagyrészt kendőkkel eltakaró palesztinok. A rendőrök megvárták a reggeli ima végét, a békés hívők távozását, majd tömegoszlató eszközökkel megpróbálták felszámolni az ott maradt sokadalmat, a Hamász zászlóit lengető tiltakozókat. A Vörös Félhold nevű palesztin mentőszolgálat tájékoztatása szerint több tucat, könnyebben vagy közepesen sérült tüntető szorult orvosi ellátásra, és ketten súlyosan megsebesültek. „A rendőrség azon dolgozik, hogy lehetővé tegye a szabad vallásgyakorlást, fenntartsa a biztonságot, a törvényt és a rendet a szent helyeken és Jeruzsálem egész területén. Eközben egyesek úgy döntenek, hogy lázonganak és megsértik a közrendet. A köznyugalom és a közbiztonság érdekében továbbra is fellépünk a rendbontókkal és a törvényen kívüliekkel szemben” – hangsúlyozta a rendőrség pénteki közleményében. Péntek reggel temették el azt a palesztin fiatalt, akit a múlt héten a Dzsenin melletti összecsapásokban lőttek meg, majd sebesülésébe belehalt. Az Arab Liga jeruzsálemi szent helyekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön Ammánban, Jordánia fővárosában rendkívüli megbeszélésre gyűlt össze a Templom-hegyen múlt péntek óta kialakult biztonsági helyzet miatt. A Palesztin Hatóság, Jordánia, Egyiptom, Marokkó, Szaúd-Arábia és Katar képviselőit tömörítő grémium elítélte az Al-Aksza-mecsetben történt korábbi izraeli fellépést, és felszólított a muszlim hívők vallásgyakorlási szabadságának biztosítására. A bizottságot vezető Jordánia az elmúlt napokban határozott álláspontot képviselt Izraellel szemben, a külügyminiszter berendelte az országban tartózkodó izraeli nagykövetség tisztviselőjét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki. Biser Haszavni, Jordánia miniszterelnöke a parlament hétfői ülésén kijelentette, hogy „üdvözli azokat, akik kövekkel dobálják azokat a cionistákat, akik az izraeli kormány támogatásával beszennyezik az Al-Aksza-mecsetet”. „Izrael Állam szélsőséges iszlamista terrorizmussal néz szembe, amelynek célja az erőszak, a félelem és a káosz szítása. Felszólítjuk a régió vezetőit, hogy cselekedjenek, és vállaljanak felelősséget”- mondta csütörtökön Jaír Lapid izraeli külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az Egyesült Államok külügyminisztériumának küldöttségével. A muszlimok ezen a pénteken ünneplik a ramadán böjti hónap harmadik péntekét. A zavargások múlt pénteken kezdődtek az Al-Aksza-mecsetnél, amely az iszlám vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után. Az izraeli-palesztin megállapodások szerint a Jordániától 1967-ben elfoglalt Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. Zsidók is látogathatják, de nem imádkozhatnak és nem mutathatnak be semmilyen vallási szertartást a dombon, ahol időszámítás szerint 70-ig a zsidók szentélye állt.
These are not Palestinian terror supporters. These are actual terrorists on the streets of New York City. Attacking diners for one reason. They’re Jewish. pic.twitter.com/mVrhIh8mCc
Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy szövetségi rendfenntartó erőket küld Chicagóba az elharapódzó erőszakos bűncselekmények megfékezésére.
„Bejelentem a szövetségi rendfenntartó erők erőteljes megnövelését az erőszakos bűnözés által sújtott közösségekben” – fogalmazott az elnök. Azt mondta: az igazságügyi minisztérium „azonnali hatállyal megnöveli a szövetségi rendőrök létszámát Chicago városában”. Leszögezte ugyanakkor, hogy az intézkedés nemcsak Chicagóra érvényes, hanem más olyan amerikai településekre is, ahol eluralkodott az erőszak. Nincs más választásunk, mint hogy közbelépjünk” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón mellette álló William Barr igazságügyi miniszter közölte, hogy Chicago mellett a Missouri államban található Kansas Citybe és az új-mexikói Albuquerque városába telepítenek szövetségi rendőröket. Chicagóba mintegy 200, Albuquerque-be 30 egyenruhást küldenek, Kansas Cityben pedig már ott tartózkodik 200 szövetségi rendőr.
Barr hangsúlyozta, hogy a szövetségiek „kéz a kézben” dolgoznak együtt a helyi rendőrökkel. De kiemelte, hogy a bűnözés visszaszorítására kirendelt szövetségi erőket nem szabad összekeverni az erőszakba torkolló tüntetésekre „választ adó” rendfenntartókkal, akiknek a feladata elsődlegesen a szövetségi épületek, emlékművek, szobrok és az emberi életek védelme.
Trump kifejtette, hogy a mostani intézkedés annak az átfogó kormányzati tervnek a része, amelynek célja az erőszakos bűnözés visszaszorítása az Egyesült Államok városaiban a helyi rendőrséggel együttműködve. A tervet Operation Legendnek (Legend Hadművelet) nevezik, annak a LeGend Taliferro nevű négyéves kisfiúnak az emlékére, akit június végén lőttek agyon Kansas Cityben.
Trump közölte, hogy a kormányzat 61 millió dollárt (több mint 18,3 milliárd forint) biztosít az igazságügyi tárcának új rendőrök felvételére. Leszögezte: nem gyenge rendőrségre van szükség, és ő a rendőrséget erősebbé akarja tenni. Ezzel elemzők szerint azokra a demokrata párti városvezetői kezdeményezésekre utalt, amelyek csökkenteni akarják a rendőrség finanszírozását. Ezt jelentette be korábban például Eric Garcetti, Los Angeles demokrata párti polgármestere, vagy Bill de Blasio, New York város szintén demokrata vezetője.
