A Kárpátaljai Megyei Ügyészség eljárási vezetése során egy magánvállalkozás vezetőjével ismertették a különösen nagy összegű sikkasztás gyanúját (ukrán Btk. 191. cikkelyének 5. része, 366. cikkelyének 1. része).
A vizsgálat megállapította, hogy 2021-ben a kivitelező cég vezetője több mint 3,8 millió hrivnyát sikkasztott el az ungvári repülőtér repülőgépparkolójának felújítása során.
A dokumentáció fiktív, lényegesen magasabb költségi adatokat tartalmazott az elvégzett munka mennyiségéről és az ehhez felhasznált anyagokról, többek között az aszfaltbeton keverékekről. Ennek biztos tudatában a vállalkozás vezetője aláírta az erre vonatkozó dokumentumokat és benyújtotta a megyei tanácshoz finanszírozás céljából.
A rendfenntartók jelenleg minden olyan személyt azonosítanak, aki részt vett a törvénytelen tevékenységben.
Az előzetes nyomozást a Nemzeti Rendőrség Kárpátaljai Főosztályának nyomozói folytatják a Ukrajna Biztonsági Szolgálatának Kárpátaljai Főosztályának és a Kárpátaljai Stratégiai Nyomozások Főosztályának operatív támogatásával.
Megjegyzés: Ukrajna Alkotmányának 62. cikkelye értelmében egy személyt ártatlannak kell tekinteni a bűncselekmény elkövetését illetően, és nem vethető alá büntetőjogi büntetés mindaddig, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően be nem bizonyítják, és a bíróság meg nem állapítja bűnösségét, számolt be a Kárpátaljai Megyei Ügyészség.
A The Sunday Times című brit napilap kiterjedt vizsgálata szerint sok olyan ember van, akiknek „egyáltalán nincs tudományos szándékuk”, de minden évben beiratkoznak az egyetemi kurzusokra, hogy hitelt vegyenek fel, „anélkül, hogy visszafizetnék azokat”. „Kitalált diákokról és egy hatalmas egyetemi csalási botrányról szól” az eset – írja a lap.
A legtöbb hallgató az úgynevezett franchise egyetemekre iratkozott be – ezek kis főiskolák, amelyekért fizetnek, hogy kurzusokat kínáljanak a bejáratott egyetemeknek. A feltárt információk szerint legalább hat franchise-rendszerű főiskola van, ahol a diákok csalárd jelentkezését azonosították. Diákok ezreit gyanúsítják azzal, hogy csalárd módon követeltek több száz millió fontot az Egyesült Királyság egyetemi hitelrendszeréből. A brit tisztviselők „szervezett toborzásról” beszélnek, különösen román állampolgárokról.
A 2022–2023-as évben a Diákhitel-társaság (SLC) 3563 gyanús hitelkérelmet azonosított, összesen csaknem 60 millió angol font értékben – de a The Sunday Times által megismert dokumentumokból kiderült, hogy a közelmúltban végzett vizsgálatok jóval magasabb, több száz millió fontra becsült csalási lehetőségre utalnak.
A franchise-alapú főiskolák olyan hallgatókat vesznek fel, akik nem beszélnek megfelelően angolul, vagy elfogadják a Duolingo-tesztekről készült képernyőképeket az angol nyelvtudás bizonyítékaként.
Egyes franchise-szolgáltatókkal rendelkező egyetemeken a tavalyi jelöltek 35-55 százaléka román állampolgár volt. Egy egyetemi alkalmazott szerint a franchise képzésre beiratkozó hallgatók „lemorzsolódnak”, miután megkapták első 4000 fontos fenntartási hitelüket, majd a következő évben újra jelentkeznek, hogy újra igényeljék a pénzt. Egy franchise-rendszerű főiskola tavaly 234 millió font bevételt ért el, és három év alatt 1266 százalékkal növelte nyereségét.
Miután a hallgatókat felvették a franchise képzésre, tandíjat és fenntartási kölcsönt igényelhetnek a fő egyetemen keresztül. A tandíjhitelt közvetlenül a fő egyetemnek fizetik, amely a megállapodás szerinti részt átutalja a franchise-szolgáltatónak és a munkaerő-közvetítőnek.
A személyi körülményektől függően évi 13 700 font összegű fenntartási hitelt közvetlenül a hallgató bankszámlájára fizetik be három részletben, félévente egyszer. A pénzt csak azután fizetik vissza, hogy a hallgató befejezte az egyetemet, és évente több mint 25 ezer fontot keres. Ha nem éri el ezt a küszöböt, a visszatérítés soha nem történik meg. Az adósság 40 év elteltével törlődik.
A Hot News.ro beszámolója szerint ebben a tanévben eddig 71 ezer román igényelt diákhitelt, szemben a 19 ezer lengyel, 16 ezer olasz és 12 ezer portugál állampolgárral.
A Biztonsági Szolgálat alkalmazottai ismertették a vádiratot az egyik kárpátaljai katonai egység parancsnokával és annak helyettesével, akik 6 millió hrivnyával többet fizettek katonai lakóházak építéséért.
Megállapítást nyert, hogy 2021–2022-ben a katonai egység megállapodást kötött egy magánvállalkozással egy a személyzet számára kialakított kollégium építéséről, amelynek összköltsége meghaladja a 33 millió hrivnyát.
A vállalat ugyanakkor indokolatlanul megemelte az építési munkák költségeit, az árba beszámították az általános forgalmi adót, holott a törvény szerint lakóépületek építésénél nem számítanak fel áfát.
A katonai egység parancsnoka az elvégzett munkát igazoló dokumentumok aláírásakor nem ellenőrizte azok helyességét és a jogszabályoknak való megfelelését. Ezt a parancsnok-helyettes sem tette meg, aki az okmányok egy részét ideiglenes parancsnoki feladatkörét ellátva aláírta.
Hanyagságuk miatt az állam csaknem 6 millió hrivnyával többet fizetett katonai létesítmények építésére.
Mindkét tisztviselővel ismertették a vádiratot (Ukrajna Büntető Törvénykönyve 425. cikkelyének 3. része – hanyag magatartás a katonai szolgálat során).
A cikkely szerinti szankció – hét évig terjedő szabadságvesztés.
Az államnak okozott károk megtérítése formájának kérdése még megvitatás alatt van. Egyben jogi értékelést is készítenek a munka költségeit túlbecsülő cég intézkedéseiről.
Az eljárás lebonyolítását a Kárpátaljai Szakosított Ügyészség látja el, számolt be az Állami Nyomozó Iroda.
A Biztonsági Szolgálat kémelhárítása és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda felfedte az Ukroboronprom konszern egykori állami vállalatánál a költségvetési források 2016 és 2019 közötti sikkasztási tervét, számolt be a Biztonsági Szolgálat.
A rendfenntartók leleplezték egy védelmi társaság négy volt alkalmazottját, akik több mint 107 millió hrivnya loptak el katonai termékek exportjából.
Az ügylet megvalósításához a szervezők egy külföldi bejegyzésű ál-vállalatot vontak be. A vádlottak vezető beosztásban kötöttek megállapodásokat ennek a cégnek az igazgatójával, hogy támogassák az ukrán fegyverexportőrökkel való szerződések megkötését és további végrehajtását.
Bár a valóságban a katonai termékek külföldi vásárlóival folytatott összes releváns munkát egy ukrán védelmi vállalat végezte.
A ál-vállalat tevékenysége ugyanakkor csak „papíron” volt, számláira pedig az ukrán költségvetésből érkeztek források az állítólagos közvetítői szolgáltatásokért. Később ezt a pénzt fiktív cégeken keresztül kivonták az „árnyékból”, hogy szétosszák az ügylet minden résztvevője között.
A védelmi vállalat egykori tisztségviselői és az ál-vállalat vezetője külföldön bujkál. Távollétükben értesítették őket szervezett csoport által elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával, pénzmosással és hivatali okmányok hamisításával.
Az elkövetőket vagyonelkobzással 12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
2025 januárjában a Nyugat-Ukrajnai Állami Ellenőrző Hivatal munkatársai már 1,1 milliárd hrivnya összegű ellenőrzést végeztek el Kárpátalján. Ezen ellenőrzések során pénzügyi szabálytalanságokat tártak fel, amelyek veszteségekhez vezettek, összesen 20,8 millió hrivnya értékben.
Az ellenőrzések eredményeként már több mint 17,4 millió hrivnyát térítettek vissza.
A kárpátaljai auditorok munkájának eredményeként 24 köztisztviselőt vonnak felelősségre adminisztratív büntetés formájában.
A bűnüldöző hatóságok leleplezték az egyik Lemberg megyei katonai egység parancsnokát, aki 2022-ben felfújt áron vásárolt ágyakat a katonáknak, amin 8,5 millió hrivnyát sikerült ellopnia – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint „a termékeket a megállapított eljárások alkalmazása nélkül, közvetlenül a beszállítóktól vásárolták. Az egységparancsnok lehetővé tette, hogy a fizetést az áru piaci értékének ellenőrzése nélkül, az ilyen vásárlások lebonyolítására vonatkozó követelményekkel ellentétesen teljesítsék”.
Amint a DBR megjegyezte, több mint 3 ezer emeletes ágyat vásároltak 21,7 millió hrivnya áron, ami másfélszeresen haladta meg a piaci árat. „Az államnak okozott kár összértéke meghaladja a 8,5 millió hrivnyát” – tette hozzá a nyomozóhatóság.
A katonai egység parancsnokát a katonai szolgálathoz való hanyag hozzáállással gyanúsítják, ami súlyos következményekkel járt a hadiállapot közepette. A vonatkozó törvénycikkely szankciója 8 évig terjedő szabadságvesztést ír elő az elkövetett bűncselekményekért.
Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai lelepleztek egy könyvelőt, aki nyomtalanul eltűnt katonáknak fizetés címén kiutalt 2,3 millió hrivnyát sikkasztott, az ügyben az egyik odesszai katonai egység pénzügyi-gazdasági szolgálatának vezetőjét is meggyanúsítják – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DBR sajtószolgálatára hivatkozva.
A DBR közleménye szerint „a könyvelő egy évig a pénzbeli ellátások kifizetésére vonatkozó dokumentációban nőismerőse bankszámlaszámláját tüntette fel. A parancsnoka nem ellenőrizte az adatokat, és aláírta a pénzátutalásokról szóló bizonylatokat.” A könyvelő illegálisan 2,3 millió hrivnyát szerzett, amelyet a katonák fizetésére szántak.
A könyvelő ellen vádat emeltek a bíróságon, jelenleg őrizetben van. A pénzügyi-gazdasági szolgálat vezetője ellen is feljelentést tettek. Az elkövetőt 8 év börtön fenyegeti.
A rendőrség leleplezte a Kijevi Városi Állami Közigazgatás (KMDA) tisztviselői által vezetett bandát, amelynek a tagjai 2,2 millió hrivnyát sikkasztottak el egy gyermeksport líceum és iskolai óvóhelyek javítási munkálatain – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Nemzeti Rendőrség Telegram-csatornájára hivatkozva.
A hírportálnak a bűnüldöző szervekben lévő forrásai a bűnügy kapcsán elmondták, hogy kikről van szó: I. M. Paska, a KMDA végrehajtó bizottsága oktatási és tudományos főosztályának vezetőhelyettese, O.V. Sevcsuk, a beruházási osztály vezetője, a KMDAa oktatási és tudományos osztályának beruházási-tervezési osztályának vezetője, a további gyanúsítottak között van az építőipari cég vezetője és beosztottjai is.
A bentlakásos gyermeksport líceum vezetése 2023-ban megállapodást kötött egy általa ellenőrzött építőipari céggel az oktatási intézmény javítására vonatkozóan. Konkrétan két fővárosi iskolában javított óvóhelyeket a cég. A pénz elsikkasztása érdekében a cég a kivitelező vállalat egyik munkatársán keresztül felfújt áron vásárolta meg a javítási munkákhoz szükséges anyagokat, eszközöket.
A tervezett munkálatok során az érintettek valótlan adatokat tüntettek fel a bejelentésekben a felhasznált építőanyagokra, a munkák terjedelmére és azok minőségére vonatkozóan, melynek eredményeként több mint 2,2 millió hrivnya költségvetési forrást loptak el.
A machináció egyik résztvevője átadta a kapott pénzt a projekt szervezőjének, aki a KMDA tisztségviselője, hogy osszák szét a bűnözői csoport összes tagja között.
A rendőrség január 22-én 8 helyen tartott házkutatást a gyanúsítottak, valamint az érintettek lakóhelyén, amelyek során számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat, iratokat, másolatokat foglaltak le.
Összesen hat gyanúsított ellen indult gyanúsítás. Jelenleg a velük szembeni megelőző intézkedések megválasztása van folyamatban van.
Пачки доларів знайшли в Київській міськраді: НАБУ і САП виявили 6,4 млн дол. США, 630 тис. євро та 800 тис. грн У межах операції «Чисте місто» щодо корупції провели низку обшуків у пов’язаних з організатором злочинної схеми осіб. pic.twitter.com/hoDC3MqtCZ
A rendőrség Ukrajna kilenc megyéjében leplezte le az ukrán fegyveres erők 13 tisztviselőjét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy illegális fizetéseket számoltak fel – közölte az rbc.ua hírportál a Nemzeti Rendőrségre hivatkozva.
A jelentés szerint Odessza megyében egy katonai egység ideiglenesen megbízott parancsnokhelyettese pénzügyi-gazdasági munkáért indokolatlanul 545 ezer hrivnya fizetést utalt ki négy személynek, akik önkényesen távoztak az egységtől. Egy másik katonai egység törzsparancsnok-helyettese hamis okiratok alapján 670 ezer hrivnyát vett fel.
Cserkaszi megyében egy katonai egység parancsnoka utasítást írt alá, hogy fizessenek kártérítést 91 katona számára, akik nem vettek részt a harcokban. A jogellenesen kiutalt pénz összege elérte az 5 millió 945 ezer hrivnyát.
Hasonló esetet rögzítettek Csernyihiv megyében is. Egy katonai egység törzsparancsnoka 412 500 hrivnyával jutalmazta a beosztottait.
Ternopil megyében egy katonai egység parancsnoka és több mint egymillió hrivnyát számolt fel és fizetett ki azoknak az alkalmazottaknak, akik papíron a fronton harcoltak, de valójában a lakóhelyükön tartózkodtak.
Dnyipropetrovsz megyében egy katonai egység volt parancsnoka több mint egymillió hrivnyát számolt fel törvénytelenül olyan személyeknek, akik ténylegesen nem is teljesítettek katonai szolgálatot.
Hmelnickij megyében egy dandárparancsnok öt katonának fejenként 30 000 hrivnyát utalt ki a harcokban való állítólagos részvételükért, miközben a saját és hozzátartozóinak a házát tatarozták. Emellett illegális mészkő- és építőkő-bányászatot is folytatott építési munkákhoz speciális katonai felszerelések felhasználásával. A kár összege több mint egymillió hrivnya.
Kárpátalján leleplezték az egyik katonai egység alkalmazottját. A nő azt állította, hogy bizonyos körzetben volt szolgálatban, és ezért több mint 250 000 hrivnyát kapott.
Lemberg megyében egy zászlóalj-parancsnok indokolatlanul csaknem 370 ezer hrivnyát, Rivne megyében pedig 740 ezer hrivnyát utalt ki katonáknak indokolatlanul a századparancsnok.
A Nemzeti Rendőrség kiemelte: a nyomozók minden érintettet meggyanúsítottak. A gyanúsítottakkal szembeni megelőző intézkedések megválasztásának kérdése jelenleg is folyamatban van.
A Harkivi Megyei Tanács helyettes vezetője villamosenergia-lopást szervezett az Ukrenerho vállalattól.
A hatóságok jelentős pénzlopást lepleztek le, amely ingyenes villamosenergia-ellátás biztosításán alapult, és összesen 58,44 millió hrivnyát tett ki. Erről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) számolt be.
A csalás megszervezésében meggyanúsították a Harkivi Megyei Tanács volt helyettes vezetőjét, aki a jogsértés elkövetésekor a megyei tanács tagja volt, és jelenleg külföldön bujkál
– áll a közleményben.
„A jogellenes tevékenységhez a képviselő két társát vonotta be: egy magáncég alapítóját és ügyvezetőjét, akik Kijevben működnek, és energiaforrásokat árusítanak. Közösen három fiktív céget hoztak létre, amelyeken keresztül villamos energiát vettek Ukrajna Egységes Energiarendszeréből, majd eladták azt a végső fogyasztóknak. Ezen cégek egyike sem fizetett az Ukrenerhonak az áramért” – közölte az SZBU.
A fogyasztóktól kapott bevételeket a gyanúsítottak úgynevezett „adósság törlesztésének” álcázva a feketepiacon rejtették el, majd ezt a „kölcsönként kifizetett pénzt” egy másik cég számlájára utalták.