Az ukrán légvédelem több mint 57 000 orosz rakétát és drónt semmisített meg a levegőben 2026 májusában. Erről az Ukrinform számolt be az ukrán légierő Telegram-bejegyzésére hivatkozva.
Az ukrán légierő repülőgépei májusban összesen 1089 harci bevetést hajtottak végre, derült ki a friss jelentésből.
Június 1-jéről 2-ára virradó éjszaka az ukrán légvédelem 40 rakétát és 602 orosz támadó drónt semmisített meg, állítja Kijev.
Májusban Ukrajna légvédelmi erői nagyszabású légitámadásokat hárítottak el, és több tízezer különféle légi célpontot semmisítettek meg – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők légierejére hivatkozva.
Jelentés szerint 2026 májusában az ukrán fegyveres erők légvédelmi egységei több mint 57 ezer légi célpontot semmisítettek meg, köztük különféle rakétákat és drónokat. A jelezett időszakban a légvédelmi erők több típusú, az orosz csapatok által használt rakétát lőttek le. Mindenekelőtt a következőket semmisítették meg: 2 db X-47M2 Kinzsal aeroballisztikus rakéta; 50 db X-101 cirkálórakéta, 10 db Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakéta, 11 db Kalibr cirkálórakéta, 14 db X-59/69 irányított repülőgép-rakéta, 24 db Iszkander-K cirkálórakéta.
A lelőtt célpontok többsége pilóta nélküli légi jármű volt. A légierő szerint májusban a következőket semmisítették meg: 5053 Shahed típusú csapásmérő drón, 1316 felderítő drón, 50894 egyéb típusú pilóta nélküli repülőgép. Így a lelőtt célpontok legnagyobb része különféle célokra használt drónok voltak, amelyeket aktívan használtak Ukrajna területén elkövetett támadásokhoz.
Az elmúlt hónap során a légierő 1089 bevetést hajtott végre. Ezek közül több mint 700 vadászgép-fedezeti feladathoz, mintegy 230 pedig csapásmérő feladatokhoz és földi egységek támogatásához kapcsolódott. A hadsereg megjegyezte, hogy továbbra is egyidejűleg hárítják el az ellenséges légitámadásokat és támogatják a védelmi erők szárazföldi műveleteit, biztosítva az ukrán légtér védelmét.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna szisztematikusan és sikeresen hajtja végre a távolsági dróncsapásokból álló kampányát az oroszországi olajfinomítók ellen. Az államfő ezeket a támadásokat „gyakorlati, mélységi szankcióknak” nevezi, amelyekkel közvetlenül az orosz hadigépezet finanszírozását és logisztikáját bénítják meg.
Az ukrán erők egyre mélyebben képesek lecsapni Oroszország területén belül, akár a határtól 700–800 kilométerre fekvő jaroszlavi, szizranyi vagy volgográdi finomítókra is. Az elnök szerint ez az egyetlen igazságos válasz arra, hogy Oroszország ukrán városokat és falvakat támad.
Zelenszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy a csapások következtében számos kulcsfontosságú finomítóban, például a Lukoil volgográdi üzemében leállt a termelés – írja az elnök beszéde alapján az Ukrinform.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, jóváhagyta az újabb mélységi hadműveleteket. Az ukrán vezetés célja, hogy Oroszországnak a saját bőrén kelljen megfizetnie a háború árát, és ha a Kreml a háború folytatása mellett dönt, az orosz olajipar mérete folyamatosan zsugorodni fog.
Ukrainian attack drones successfully hit a Russian pipeline pumping station to the east of Moscow this morning, setting the facility on fire.
At least one drone hit the Vtorovo pumping station, a crucial link in western Russia's diesel and jet fuel pipeline network. pic.twitter.com/jLDB71FiMj
Ukrajnában hetente 70-100 civil hal meg az orosz támadások következtében – jelentette ki Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
Az ötödik évébe lépett orosz-ukrán háborúban a katonai veszteségek is óriásiak (bár értelemszerűen egyik oldal sem közöl megbízható, valós adatokat erről), ugyanakkor a polgári áldozatok is hatalmasak.
Klimeno arról beszélt, hogy a civil áldozatok többsége dróntámadások, ballisztikus és cirkálórakéta-csapások, valamint irányított légibombák miatt veszti életét, ezek egyébként módfelett megszaporodtak a háború elmúlt két esztendejében.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat jelenleg az emberek, főként a gyermekek életének és egészségének megóvása. Szerinte a helyi közösségek biztonságának garantálása ma az ukrán hatóságok egyik legnagyobb kihívása, ezért egy külön alkalmazást is kifejlesztettek arra, hogy az emberek azonnal megnézhessék, hol van a legközelebbi menedékhely, milyen állapotban van és elérhető-e.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában úgy módosították az építési előírásokat, hogy mostantól az ingatlanfejlesztőknek kötelező óvóhelyeket is tervezniük lakóépületek és infrastrukturális létesítmények építésekor.
Egyébként 2025-ben érte el eddigi csúcspontját az orosz–ukrán háború civil áldozatainak száma Ukrajnában. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának friss jelentése szerint tavaly 2514 civil vesztette életét, további 12 142-en pedig megsebesültek a konfliktushoz köthető erőszak következtében. Ez 31 százalékkal több, mint 2024-ben, és (!) 70 százalékkal haladja meg a 2023-as adatokat.
Kárpátalja továbbra is szenved az ökoszisztémákban keletkező tüzek miatt. 2026 elejétől május 25-ig a megye operatív mentőszolgálatának egységei már 1092 szabadtéri tüzet oltottak el. A lángok könyörtelenül elpusztítottak 785 hektárnyi száraz növényzetet, bozótost és hulladékot, felperzselték a termékeny talajt, valamint számtalan rovart és kisebb állatot pusztítottak el.
Csak az elmúlt nap során a mentőszolgálat kétszer vonult ki ökoszisztémákban keletkezett tüzekhez. A Munkácsi járásban a 12-es állami tűzoltó- és mentőegység munkatársai 1 hektáron égő száraz füvet oltottak el. A Técsői járásban pedig a dombói tűzoltók a helyi tűzoltócsapattal közösen fékeztek meg egy újabb fél hektáros tüzet.
A katasztrófavédelem szakemberei ismételten arra kérik a lakosságot, hogy ne gyújtsák fel a száraz növényzetet. Az ilyen cselekmények nemcsak törvényileg szigorúan tiltottak, hanem komoly veszélyt jelentenek a környezetre és az emberek életére is, továbbá nagy kiterjedésű erdő- és lakástüzeket okozhatnak.
Ne feledjék: egyetlen figyelmetlenség is súlyos tragédiához vezethet. Ha tüzet észlelnek, azonnal hívják a 101-es segélyhívó számot.
Kolejna telefoniczna prowokacja! Tym razem straż pożarna otrzymała informację o pożarze w gdańskim mieszkaniu rodzinnym Prezydenta Nawrockiego. Jestem w stałym kontakcie z ministrami i służbami, przekazałem także wyrazy solidarności Prezydentowi. Na jutro rano zwołałem odprawę…
Május kezdete óta az ország víztározóiban 34 ember halt meg, további hét személyt pedig sikerült kimenteni.
A katasztrófavédelem adatai szerint ebben az időszakban 46 rendkívüli eseményt regisztráltak Ukrajna vízi objektumainál.
A meleg időjárás egyre több embert vonz a vízpartra, ugyanakkor ezzel együtt országszerte meredeken nő a tragédiák száma is. Csak ebben a hónapban már 46 rendkívüli esemény történt Ukrajna vizein. Ezek a számok ijesztőek, hiszen mindegyik mögött egy emberi élet elvesztése és családok gyásza áll. A víz nem bocsátja meg a hibákat és a felelőtlenséget – hangsúlyozta közleményében a katasztrófavédelem.
A minap például a Cserkaszi megyei Umany városában a mentőszolgálat munkatársai egy férfi holttestét emelték ki egy helyi tóból.
A mentőszolgálat ismételten figyelmeztet arra, hogy a tragédiák fő oka továbbra is a biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása a vízparti pihenés során.
Németországban több mint 1900 eltűnt gyermeket tartanak nyilván a Bundeskriminalamt (BKA) hétfőn közzétett adatai szerint, amelyeket az eltűnt gyerekek világnapjához kapcsolódva tettek közzé.
A tájékoztatásból az derül ki, hogy május elsejéig összesen 1933 eltűnt gyereket tartottak nyilván országszerte; tavaly ilyenkor ez a szám 1810 volt. Az adatokban benne vannak a nemrég eltűnt, illetve az évek óta keresett gyerekek is – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A BKA részéről ugyanakkor kiemelték, hogy bár az eltűnések száma jelentősen emelkedett, a legtöbb ilyen jellegű esetet sikerül megoldani: 2025-ben a hatóságok 19 523 eltűnt gyerekről kaptak bejelentést, amelyből 18 509 eset, azaz a bejelentések több mint 96 százaléka megoldódott. A rendőrség egyik szóvivője hozzátette, hogy az esetek zömét három hónapon belül le tudják zárni.
A legtöbb eltűnt gyereket az egyik szülő viszi el, vagy sokadjára szöknek el otthonról, olykor pedig felnőtt kíséret nélküli menekültekről van szó, bizonyos esetekben pedig a szülők közötti viták állnak a háttérben
– jelentette ki szóvivő.
A rendőrség közlése szerint az esetek „nagyon kis hányadában” történhettek olyan bűncselekmények vagy balesetek, amelyek során az eltűnt gyerek bajban van vagy esetleg már nincs életben. A legrégebbi, megoldatlan eltűnést 1957-ben jegyezték fel. Az adatok a 13 éves vagy annál fiatalabb gyerekekre vonatkoznak.
Ukrajnában mintegy 68 500 szolgálatmegtagadót tartóztattak fel 2022 februárja óta illegális határátlépés közben – közölte kedden Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője, akit a Novini.LIVE ukrán műsorszolgáltató idézett honlapján.
„Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a határ illegális átlépését. Az ilyen kísérletek száma a háború kezdete óta jelentősen megnőtt. Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdete óta a határőrök összesen 68 500 embert tartóztattak fel, akik a határokat illegálisan próbálták meg átlépni. Közülük négyezer szabálysértőt az átkelőhelyeken, a többieket pedig a határ zöld övezetében vagy a határ menti területeken állították meg” – ismertette Demcsenko.
A legtöbb ilyen esetet a román határon regisztrálták, ott körülbelül 30 ezer embert vettek őrizetbe. Moldova irányába 21 ezren próbálták elhagyni illegálisan Ukrajnát.
Hozzátette, hogy az illegális határátkelési kísérletek szempontjából fontos tényező az időjárás. Májusban az ilyen esetek némi növekedését tapasztalták a téli időszakhoz képest.
Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18–60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét.
Ukrajnában a bíróságok idén január-áprilisban 814 ítéletet hoztak korrupciós ügyekben, ami 27%-kal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, de majdnem kétszer annyi, mint a teljes körű háború kezdete előtt – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az Opendatabot Korrupt Személyek Egységes Nyilvántartására hivatkozva.
A jelentés szerint idén minden esetben csak pénzbírsággal sújtották a szabálysértőket. Az idei évben 10 esetből 9 pénzügyi szabálysértéssel kapcsolatos, azaz problémákkal a vagyonbevallásokkal, a dokumentumok késedelmes benyújtásával vagy a jelentéstételi hibákkal. Így 742 ilyen ügyet vizsgáltak meg a bíróságok 2026 első 4 hónapjában. Ez az idei korrupciós ügyek teljes számának 91%-a. Ehelyett a vesztegetéshez közvetlenül kapcsolódó ügyek az összes döntésnek csupán 6%-át teszik ki. További 3% összeférhetetlenséggel kapcsolatos. 2026-ban az esetek 93%-a közigazgatási volt. A 814 határozatból csak 52 vonatkozott bűncselekményre, míg 762 közigazgatási jellegű volt.
Az Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal magyarázata szerint ez a különbség természetes. Összességében kevesebb a korrupciós bűncselekmény, és ezek kivizsgálása és tárgyalása sokkal tovább tart, mint a közigazgatási eljárásoké. Az elmúlt 2025-ös év rekordév volt a korrupcióval és korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó bírósági határozatok tekintetében: a bíróságok 4086 határozatot hoztak 2025 egészében. Ez 2,2-szerese a 2024-es számnak.
Bár a 2025-ös ítéletek túlnyomó többsége (az esetek 97%-a) szintén pénzbírsággal végződött, a nyilvántartás sokkal súlyosabb büntetéseket is tartalmazott. Tavaly a bíróságok valós börtönbüntetést, közérdekű munkát, szabadságkorlátozást és próbaidőt szabtak ki. A 2025-ös év legnagyobb bírságát – több mint 1,24 millió hrivnyát – egy kijevi ügyvéd kapta, aki mozgósításmegkerülési terveket adott el férfiaknak. 15 000 dollárért ígért segítséget a TCK adatainak frissítésében és fiktív foglalkoztatást a halasztáshoz. A cselszövés mértéke ellenére a bíróság pénzbírságra korlátozta magát, és feloldotta a Chevrolet Camaro, a lakás, a telek és több mint 1255 négyzetméternyi üzlethelyiség lefoglalását.
A 2025-ös év legszigorúbb büntetését – 10 év börtönbüntetést – egy szumi megyei rohamosztagos őrmester kapta. Több mint 4,5 millió hrivnya értékben lopott és adott el katonai optikát, beleértve hőkamerákat és éjjellátó távcsöveket. A nyomozóknak sikerült a felszerelés egy részét visszaszolgáltatniuk a hadseregnek, de a bíróság különösen súlyos bűncselekménynek ismerte el az ukrán fegyveres erők vagyonának a háború alatti kisajátítása miatt.
Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből, amelyet kedden hozott nyilvánosságra.
A dokumentum szerint „a halálbüntetés alkalmazásának ez a riasztó növekedése néhány, a félelemre épülő kormányzatnak tudható be”.
Az emelkedésben döntő szerepe van Iránnak, ahol tavaly 2159 embert végeztek ki, ez több mint a kétszerese a 2024. évinek.
A szervezet adatai szerint 356 embert végeztek ki Szaúd-Arábiában, akiket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért ítéltek halálra.
Kuvaitban a kivégzések száma majdnem megháromszorozódott, 6-ról 17-re emelkedett, míg Egyiptomban 13-ról 23-ra, Szingapúrban 9-ről 17-re, az Egyesült Államokban pedig 25-ről 47-re nőtt.
Összességében a kivégzések száma 78 százalékkal emelkedett, miután 2024-ben legalább 1518 kivégzést jegyeztek fel.
A múlt évről szóló összesítés nem tartalmazza azt a több ezer kivégzést, amelyet az Amnesty International szerint Kínában hajtottak végre, és amellyel Peking lehet világvezető ezen a téren.
Az Amnesty International jelentése szerint Egyesült Államok volt az egyetlen amerikai ország, ahol kivégzések voltak, és ezek közel felét Floridában hajtották végre.
A világon az összes ismert kivégzés közel felére, 46 százalékára, 1257-re kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt került sor tavaly.
Miközben a kivégzések száma megugrott, a halálbüntetést alkalmazó országok továbbra is elszigetelt kisebbséget alkotnak. Kína, Egyiptom, Irán, Irak, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szomália, az Egyesült Államok, Vietnám és Jemen ugyanaz a 10 ország, amelyekről tudott, hogy az elmúlt öt évben rendre minden évben végrehajtottak kivégzéseket.
Tavaly négy ország (Japán, Dél-Szudán, Tajvan és az Egyesült Arab Emírségek) újraindította a kivégzéseket.
Európában és Közép-Ázsiában nem jegyeztek fel kivégzéseket vagy halálos ítéleteket. A szubszaharai Afrikában a kivégzések Szomáliára és Dél-Szudánra korlátozódtak. Afganisztán volt az egyetlen dél-ázsiai ország, és Szingapúr illetve Vietnám Délkelet-Ázsiában ahol kivégzés volt.
