Befizették Andrij Jermaknak, az ukrán Elnöki Hivatal volt vezetőjének szabadon bocsátásáért kiszabott 140 millió hrivnya óvadékot, a pénzmosással gyanúsított extisztségviselő ezt követően hétfőn elhagyhatta az előzetes fogdát – mondta el az Ukrinform hírügynökségnek Katerina Sipilova, a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság sajtószolgálatának munkatársa.
Jermak az Ukrinform szerint azt mondta az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy fizetős zárkában ült, és nem tudja, ki fizette be helyette a vagyoni biztosítékot. A hírportál értesülései szerint Jermakért az óvadék összegének nagy részét hét magán- és hét jogi személy tette le.
Az NV című kiadvánnyal viszont a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróságon azt közölték, hogy Jermak óvadékát 300 magán- és jogi személy fizette be, ami szokatlanul nagy szám. Az összeget befizetők többsége nem közszereplő, ezért a bíróságnak nincs joga nyilvánosságra hozni a nevüket – tették hozzá.
Jermak ügyvédje, Ihor Fomin azt mondta a kiadványnak, hogy az óvadékra még a szükségesnél is többet gyűjtöttek össze: 154 millió hrivnyát. Fomin szintén nem nevezte meg azokat, akik pénzt adtak az óvadékra, mivel szavai szerint a befizetők „így is óriási nyomás alatt állnak, és erre nem adtak engedélyt”.
A volt elnöki irodavezetőt május 11-én gyanúsították meg a korrupcióellenes hatóságok azzal, hogy többedmagával pénzmosásban vett részt. Másnap további hat személy is gyanúsítást kapott ugyanezen ügyben, köztük egy volt miniszterelnök-helyettes is. A nyomozás adatai szerint 2021–2025 között a gyanúsítottak több mint 460 millió hrivnyát legalizáltak egy nyaralópark felépítésével a Kijev környéki Kozin településen.
Május 14-én a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság elrendelte Jermak előzetes letartóztatását 140 millió hrivnya összegű óvadék ellenében. Jermak akkor kijelentette, hogy nincs pénze a kifizetésére.
Jermak tavaly november végén mondott le tisztségéről, amelyet 2020 februárja óta töltött be. Lemondása előtt házkutatást tartottak nála az energetikai szektorban feltárt nagy horderejű korrupciós ügy kapcsán, de akkor nem lett gyanúsított.
Távozását posztjáról azzal indokolta: nem akarja, hogy belső problémák eltereljék a figyelmet az Ukrajna ellen indított orosz agresszióról és az ország védelméről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal elfogadta lemondását.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában.
A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
