Európa egyik legsötétebb titka a délszláv háború véres napjaiból. Gazdag turisták fizettek, hogy embereket, köztük gyerekeket gyilkolhassanak. A „szarajevói embervadásztúrák” sokkoló története újabb fordulathoz érkezett, mikor a boszniai ügyészség is vizsgálódni kezdett.
Gazdag turisták fizettek gyerekek megöléséért. Vizsgálat folyik Bosznia-Hercegovinában az úgynevezett szarajevói embervadásztúrák ügyében – erősítette meg a bosznia-hercegovinai ügyészség kedden.
A tájékoztatás szerint a háborús bűncselekményekkel foglalkozó különleges osztályon nyilvántartott ügyben az ügyész utasítására jelenleg is különböző vizsgálatok zajlanak.
Az ügyészség tavaly év végén felvette a kapcsolatot az olasz igazságügyi szervekkel, illetve az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusával (MICT) az állítások ellenőrzése céljából.
Az olasz sajtó tavaly november elején számolt be arról, hogy a milánói ügyészség vizsgálja:
fizettek-e pénzt a boszniai háború idején külföldiek azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek.
A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanic szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte. Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.
Az ügyben vizsgált bűncselekmények az olasz jog szerint nem évülnek el.
A nyomozás első azonosított gyanúsítottja egy 80 éves olasz férfi, aki korábban teherautó-sofőrként dolgozott. A férfit többrendbeli, előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják, amelyeket az olasz jog szerint „aljas indíték” súlyosbíthat.
A gyanú szerint más, egyelőre ismeretlen személyekkel együtt vett részt olyan bűncselekményekben, amelyek során 1992 és 1995 között, a Szarajevót körülvevő dombokról leadott lövések következtében védtelen civilek – köztük nők, idősek és gyermekek – vesztették életüket.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a gyanúsított maga is leadott-e lövéseket civilekre, avagy a lövöldözésekhez kapcsolódó szállítási és szervezési feladatokban működött közre. A gyanúsított szabadlábon védekezik, a milánói ügyészség február 9-ére idézte be kihallgatásra.
Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.
Az áldozatokat képviselő szervezetek adatai és nemzetközi bírósági ítéletek szerint a csaknem négy évig tartó szarajevói ostrom során minden tizedik megölt gyermek mesterlövész által leadott lövés áldozata volt, több mint 14 ezer gyermek pedig megsebesült.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi ítéleteiben megállapította: a mesterlövészkampány célja Szarajevó civil lakosságának megfélemlítése és terrorizálása volt – írja az MTI.
A milánói ügyészség eljárást indított egy 80 éves olasz férfi ellen, aki a gyanú szerint részt vett a szarajevói ostrom idején civilek ellen elkövetett orvlövésztámadásokban – közölte két, az eljárást ismerő forrás.
Az ügyészség azt vizsgálja, a boszniai háború idején külföldiek pénzt fizettek-e azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek. A nyomozás első azonosított gyanúsítottja egy 80 éves, az észak-olaszországi Pordenone megyében élő férfi, aki korábban teherautósofőrként dolgozott.
A férfit többrendbeli, előre kitervelten elkövetett emberöléssel gyanúsítják, amelyeket az olasz jog szerint „aljas indíték” súlyosbíthat.
A gyanú szerint más, egyelőre ismeretlen emberekkel együtt vett részt olyan bűncselekményekben, amelyek során 1992 és 1995 között, a Szarajevót körülvevő dombokról leadott lövések következtében védtelen civilek – köztük nők, idősek és gyermekek – vesztették életüket. Egyelőre nem tisztázott, hogy a gyanúsított maga is leadott lövéseket civilekre, avagy a lövöldözésekhez kapcsolódó szállítási és szervezési feladatokban működött közre.
A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanic szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte.
Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.
Marianna Maiorino, az ügyben felszólaló olasz riporter szerint „akik ismerték a gyanúsítottat, azok visszataszító, rendkívül gonosz és félelmetes emberként” írták le. Elmondása szerint a férfi a szélsőjobboldalhoz kötődött, hívő katolikus volt, és rajongott a fegyverekért. Maiorino rámutatott: az események idején egy átlagos megjelenésű, ötvenes éveiben járó ember volt.
„A vadászat és a fegyverek megszállottja volt: hétvégente beült az autójába a fegyvereivel, és a volt Jugoszláviába utazott; de ott nem állatokra, hanem emberekre vadászott” – fogalmazott a riporter.
A gyanúsított szabadlábon védekezik, a milánói ügyészség február 9-ére idézte be kihallgatásra. A vizsgálat megindítása reményt keltett a szarajevói ostrom túlélői körében, hogy végre bíróság elé állíthatják a több évtizeddel ezelőtti bűncselekmények felelőseit. Az ügyben vizsgált bűncselekmények az olasz jog szerint nem évülnek el.
Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.
„Szarajevói emberszafari”: nyomozás indult a délszláv háborúban történt embervadászat ügyében
Ahogyan arról tavaly novemberben a hirado.hu is írt, harminc évvel a boszniai háború lezárását követően nyomozás indult Olaszországban az úgynevezett szarajevói emberszafari-ügyben, amelynek során azt vizsgálják, kik és kinek szerveztek embervadászatot az ostrom alatt álló Szarajevóban az 1992–1995 közötti időszakban.
