Huszonöt éve hunyt el a „Király”, a magyar könnyűzene egyik legismertebb és legmegosztóbb alakja. A tragédia körülményei azóta is kérdéseket vetnek fel, most pedig egykori rendőri nyilatkozat erősíti meg, hogy valóban létezik egy, eddig nyilvánosság elől elzárt iratanyag Zámbó Jimmy halálának pontos részleteiről.
Negyedszázad telt el azóta, hogy elhallgatott a „Király”. Zámbó Jimmy halála nemcsak a magyar zenei életet rázta meg 2001 elején, hanem egy olyan történetet indított útjára, amely azóta is újra és újra visszatér a közbeszédbe. A csepeli családi házban történt tragédia körülményei hivatalosan lezárt ügynek számítanak, a nyilvánosságban azonban mindmáig élnek a kérdések – írta az Origo.
A huszonötödik évforduló apropóján ismét előtérbe került az a feltételezés, miszerint Zámbó Jimmy haláláról létezik egy részben titkosított aktacsomó, amelyet eddig nem ismerhetett meg a közvélemény. Ezt nem rajongói találgatások, hanem egy, a helyszínen intézkedő egykori rendőri vezető nyilatkozata támasztja alá.
Az akkor szolgálatban lévő csepeli rendőrkapitány ugyanis megerősítette, hogy az ügy iratai között valóban találhatók olyan dokumentumok, amelyek nem kerültek nyilvánosságra. Ezek részben a nyomozás technikai részleteit, részben tanúvallomásokat és szakértői megállapításokat tartalmaznak. A titkosítás oka – mint arra a rendőri nyilatkozat is utal – elsősorban adatvédelmi és kegyeleti szempont volt.
Zámbó Jimmy halálának pontos körülményei nem tisztázottak a nyilvánosság előtt
A hivatalos vizsgálat annak idején egyértelműen kizárta az idegenkezűséget. A hatóságok megállapítása szerint Zámbó Jimmy halálát egy tragikus baleset okozta, amely egy szerencsétlen műszaki körülmény és egy félreértett helyzet következménye volt. A történtek idején a házban csak közeli hozzátartozók és egy családi barát tartózkodtak.
A vizsgálati anyagok szerint az énekes egy korábbi betörés után tartott otthon önvédelmi eszközöket. Egy ártatlannak induló beszélgetés során kerültek elő a fegyverek, ám egy ritka és végzetes technikai hiba miatt a helyzet tragédiába torkollott. A szakértők már akkor hangsúlyozták, hogy nem szándékosság, hanem súlyos tévedés történt.
Zámbó Jimmy halála után azonban azonnal elindultak a találgatások. A közvélemény egy része sosem tudta elfogadni a hivatalos magyarázatot, és az évek során újra meg újra felmerült egy „lezárt dosszié” létezése. A mostani nyilatkozat annyiban árnyalja a képet, hogy valóban vannak olyan iratok, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetők, ám ezek tartalmáról egyelőre nem derült ki, hogy érdemben módosítanák-e a hivatalos álláspontot.
Hogy a titkosítás feloldása után Zámbó Jimmy halálának történetében lesz-e változás, az a közeljövőben derülhet ki.
Feloldotta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az 1989-es romániai forradalomra vonatkozó, a kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate tisztjeinek akkori szerepével kapcsolatos belső ügyiratainak titkosítását – jelentette be csütörtökön Eduard Hellvig, a SRI igazgatója.
A szolgálat honlapján immár elérhető 13 kötetnyi dosszié az 1989-es decemberi események kivizsgálására létrehozott, 1991-ben és 1992-ben működő szenátusi különbizottság által már megvizsgált dokumentumokat tartalmazza: a Securitate központi szervei és megyei kirendeltségei által 1989 decemberében készített iratokat, a Securitate által készített fotók, videó- és hangfelvételek jegyzékét, a Securitate 1989 decemberében megsebesült vagy meghalt tisztjeiről szóló kimutatást és a Securitate-tisztek 1989. december 15–22-e között teljesített küldetéseinek – a későbbi SRI által összeállított – jegyzőkönyveit.
A SRI igazgatója leszögezte: nemcsak a kommunizmusnak, hanem az állam megtorló gépezeteként működő, az ország érdekei helyett a kommunista párt védelmét szem előtt tartó Securitaténak is jelentős szerepe volt az 1989-es kommunistaellenes tüntetők ellen elkövetett vérengzésekben.
Hozzátette: áldozatok százainak hozzátartozói és románok milliói várnak ma is arra, hogy megtudják az igazságot az 1989-es véres eseményekről, ezért döntött úgy a hírszerző szolgálat, hogy feloldja az ezzel kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumok titkosítását.
Hellvig szerint az SRI ezzel hozzá akar járulni ahhoz, hogy a román állam jogi értelemben is végképp elítélje a kommunizmust. A román hírszerzés a kommunista diktatúra megdöntésének 33. évfordulójára időzítette a forradalommal kapcsolatos iratok közzétételét.
Románia több mint három évtizeddel a történelmi fordulat után sem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak, annak ellenére, hogy emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is elmarasztalta.
A katonai ügyészség idén augusztusban ismét vádat emelt az 1989-es forradalom ügyében Ion Iliescu volt román államfő és több magas rangú egykori román katonai vezető ellen, miután a korábban benyújtott vádiratot a legfelsőbb bíróság szabálytalanságok miatt visszaküldte az ügyészséghez.
A 92 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják.
Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.
A 12 kötetre rúgó, 3280 lapot tartalmazó vádirat szerint 1989. december 22. (a diktátor menekülési kísérlete) és december 30. között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában.
