Az Ukrajna elleni totális agresszió során az oroszok 12 újságírót öltek meg hivatalos feladataik ellátása közben, további 26 ukrán médiaalkalmazottat pedig fogva tart igazságtalanul az agresszor ország – számolt be az rbc.ua hírportál az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) határozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a határozat szerzője, Jevhenyija Kravcsuk, az ukrán Nép Szolgája párt parlamenti képviselője megjegyezte, hogy a nagy háború alatt összesen 111 újságíró halt meg, akik közül közel százan a harcok résztvevőiként, az orosz tüzérségi támadások és kínzások következtében vesztették életüket.
A 26 illegálisan fogva tartott ukrán újságíró felét a teljes körű invázió kezdete előtt, 2016-2021 között, a másik felét pedig 2022. február 24. után tartóztatták le. Ezek konkrétan a megszállt Krímből, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék egyes részeiről származó médiamunkások.
„Ha hiszünk a demokráciában, ha hiszünk az igazságosságban, akkor bátran kell cselekednünk, nemcsak az orosz börtönökben fogva tartott újságírók kiszabadítása érdekében, hanem azért is, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút” – mondta Lord George Fawkes, Nagy-Britannia küldöttje a határozatról szóló vitában.
A küldöttek tapsoltak a nemrég szabadult ukrán újságíróknak, Vladiszlav Jeszipenkónak és Dmitro Hiljuknak is, akik jelen voltak a PACE-n. A határozat felszólítja az agresszor országot, hogy azonnal engedje szabadon az összes illegálisan fogva tartott újságírót, és adjon pontos információt hollétükről és fogva tartásuk körülményeiről.
Az Európa Tanács és az Európai Unió tagállamait arra kérik, hogy támogassák az Oroszország felelősségre vonását célzó összes mechanizmust: egy Ukrajna elleni agresszióval foglalkozó különbíróságot, a kártérítési bizottságot, a károk nyilvántartását stb. Az állásfoglalás személyes szankciók bevezetését is szorgalmazza minden orosz állampolgárral szemben, aki újságírók elleni bűncselekményekben vett részt.
Jemen húszi kormányának miniszterelnöke és több másik miniszter is meghalt az izraeli támadásban – közölte a The Times of Israel, hivatkozva a húszik legfőbb politikai tanácsa vezetőjének, Mahdi al-Masatnak a nyilatkozatára.
A közlemény szerint a támadásban több más személy is megsebesült, de részleteket nem közöltek sem ezzel kapcsolatban, sem arról, hogy pontosan hány miniszter vesztette életét (többek közt az sem egyértelmű, hogy a védelmi miniszter is az áldozatok között van-e).
Ahmed al-Rahawit közel egy éve tették meg miniszterelnöknek a húszik [Jemennek egyébként egy másik, emigrációban lévő kormánya is van, amely Szaúd-Arábiában székel. Noha ténylegesen nem ők irányítják az országot, a nemzetközi közösség őket ismeri el legitim kormányként – a szerk.], De a húszi kormány tényleges vezetője helyettese, Mohamed Moftah volt, akit szombaton formálisan is megbíztak a miniszterelnöki feladatok ellátásával –tette hozzá a Reuters, amely szerint Rahawit sokan csak bábnak tekintették, nem tartozott a húszi vezetés belső köréhez.
Az izraeli hadsereg szerint a támadás egy „összetett művelet” volt, amelyet a hírszerzés munkája és a légi fölény tett lehetővé – fűzte még hozzá a hírügynökség.
Az Iránhoz hű húszik a Vörös-tengeren számos polgári teherszállító hajót megtámadtak az utóbbi években a gázai palesztinokkal való „szolidaritásukra” hivatkozva.
Rakétákat is kilőttek Izrael felé, ezek többségét azonban az izraeli légvédelem elfogta. Izrael válaszul többször is csapásokat mért a húszik által ellenőrzött jemeni területekre, köztük Hodeidah kikötőjére is.
Az orosz–ukrán háborúban három beregszászi járási katona, Jurij Ursanszkij, Mihajlo Morgental és Vaszil Borotka vesztette életét.
A tragikus hírt a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció tette közzé Facebook-oldalán. A közlemény szerint a katonák hősi halált haltak, miközben Ukrajna szabadságát és függetlenségét védték az orosz megszállókkal szemben.
Jurij Ursanszkij hadnagy 2025. augusztus 26-án esett el a zaporizzsjai Lukjanivszke közelében. A fiatal hadnagy 2001. június 8-án született Nagyszőlősön.
Mihajlo Morgental matróz 2024. november 4-én halt hősi halált a donyecki Bohojavlenka közelében. A kárpátaljai katona 1992. december 11-én született a Veréce településen, a Beregszászi járásban.
Vaszil Borotka mesterlövész 2024. augusztus 12-én esett el a donyecki Novodonecke közelében. 1973. április 20-án született Királyháza településen, a Beregszászi járásban.
A Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció részvétét fejezte ki az elesett katonák családtagjai, barátai és bajtársai felé. A gyászszertartás és a temetés időpontjáról később adnak tájékoztatást.
Az Egyesült Államok elnökének különleges képviselője, Keith Kellogg szerint az orosz–ukrán háborúban több a halott és sebesült, mint a második világháború idején.
Kellogg rámutatott a háború által okozott pusztítás, kár és veszteség nagyságára is:
Gondoljanak csak a pusztítás mértékére… a károkra és veszteségekre, amelyeket ezek a harci cselekmények okoztak. Erről beszél az elnök (Donald Trump – a szerk.) is. Ő valóban rendkívüli ember és a béke híve.
Oroszországnak négy évbe telik, mire teljesen elfoglalja Ukrajna négy megyéjét – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a brit védelmi minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint „tekintettel Oroszország fokozatos előrenyomulásának ütemére a csatatéren 2025-ben, az orosz erőknek körülbelül további 4,4 évre lenne szükségük ahhoz, hogy elfoglalják négy ukrán megye területének 100%-át”.
A brit hírszerzés szerint, ha a háború a jelenlegi áldozati szint mellett több mint 4 évig folytatódik, Oroszország körülbelül 1,93 millió új halottat és sebesültet fog elszenvedni. Ez a 2022-ig már elszenvedett körülbelül 1,06 milliós veszteségen felül értendő, beleértve a mintegy 250 000 halottat vagy eltűntet.
Összesen mintegy 15 000 észak-koreai katona harcol az orosz–ukrán háborúban, és ebből 600 katona meghalt – írja a Reuters hírügynökség. A dél-koreai törvényhozók egy hírszerző ügynökségre hivatkozva hozták nyilvánosságra ezeket a számokat.
Emlékeztetnek, hogy 2024 nyarán az Oroszország és Észak-Korea átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést írt alá, amely kölcsönös segítségnyújtást feltételezett fegyveres támadás esetén. A dél-koreai hírszerzés pedig már ősszel arról számolt be, hogy Észak-Korea háromezer katonát küldött a háborúba. Mint kiderült, ezeket a csapatokat a kurszki régióba telepítették.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán felszólította a Hamász iszlamista terrorszervezetet, hogy engedje el a túszokat, adja fel az ellenőrzést a Gázai övezet felett, adja át fegyvereit a Palesztin Nemzeti Hatóságnak és alakuljon politikai párttá – jelentette a The Jerusalem Post című napilap.
Abbász a palesztin hatóság központi tanácsának ülésén, a ciszjordániai Rámalláh városában tartott beszédében kijelentette, hogy a „háborúnak véget kell vetni”, mert „naponta százak halnak meg, amiért a Hamász nem akarja átadni az amerikai túszokat” – számolt be az MTI.
„Kutyák fiai, engedjétek el a túszokat, vessetek ennek véget” – mondta Abbász.
A palesztin elnök szerint a cél „a túszok elengedése, a Gázai övezet izraeli blokádjának feloldása, a palesztin nép kitelepítésének megállítása az arab országokkal összehangolva, és a palesztin ügy védelme”.
Felszólította a Hamászt, hogy „vessen véget a Gázai övezet feletti ellenőrzésnek, és adja át a fegyvereit a palesztin hatóságnak”.
Abbász ezek mellett még arra is felszólította a Hamászt, hogy alakuljon politikai párttá, mondván: „beszéljetek velünk az amerikaiak helyett”.
Ezek mellett elítélte Izraelnek a háború alatti cselekedeteit is, mert szerinte Izrael „irtó háborút” folytat az övezetben.
Abbász szerint 2165 családot teljesen, 6664 családot pedig részben kiirtottak, és az otthonok több mint kétharmada megsemmisült a háborúban.
„Komoly veszélyekkel állunk szemben, amelyek egy új Nakbához vezethetnek” – tette hozzá.
„Elsődleges célunk Izrael megsemmisítő háborújának leállítása, és annak biztosítása, hogy a megszállók az övezet egészéből kivonuljanak” – hangoztatta Abbász az Israel Hayom című lap tudósítása szerint.
„Népünk szilárdan áll, visszautasítja a kényszerkitelepítést és nem fogja megengedni, hogy kiszorítsák az övezetből” – szögezte le Mahmúd Abbász.
🚨BREAKING | The US-Israeli backed Gaza Humanitarian Foundation opened fire on civilians after losing control over its so-called aid distribution point in west Rafah, with armed personnel responding by shooting instead of managing the crowd properly.
Already several vessels of the Hamas-Sumud flotilla have been safely stopped and their passengers are being transferred to an Israeli port. Greta and her friends are safe and healthy. pic.twitter.com/PA1ezier9s
A háború következtében 186 ukrán művész és 102 sajtómunkatárs halt meg. Erről a Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztérium sajtóközpontja tájékoztat.
Ezek a művészek nemzetünk büszkeségei voltak. Ma nem csupán tehetséges ukránokat veszítünk el, hanem egy részét a lelkünknek, hiszen minden művészünk egyedi személyiség, aki gazdagította az ukrán kultúrát
– olvasható a jelentésben.
„A jelenleg Ukrajnában dolgozó újságírók fontos híreket, nyomozásokat és riportokat készítenek megnövekedett kockázatok mellett. Dokumentálják a háború eseményeit, hogy valós és hiteles információkat nyújtsanak Ukrajnának és a világnak arról, ami történik. A médiamunkások napi 24 órában gyűjtik az orosz megszállók bűncselekményeiről szóló megdönthetetlen bizonyítékokat, és bemutatják védelmezőink erejét, hőstetteit és bátorságát” – tette hozzá a minisztériumban.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a háború során nemcsak ukrán, hanem hét külföldi médiamunkás is életét vesztette.
Michael Gloss, 21, the son of a senior CIA official and an Iraq War veteran, suffered from mental illness. He died in April 2024 in eastern Ukraine, fighting with Moscow’s forces. https://t.co/DPuY1H7DVm
Észak-Korea jelentős veszteségeket szenvedett el az ukrajnai háborúban, mivel katonai erejének csaknem 50 százalékát veszítette el eddig – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A brit hírszerzés szerint idén március óta az észak-koreai csapatok több mint 5 ezer fős veszteséget szenvedtek az oroszországi Kurszk térségében. Ezek körülbelül egyharmada harc közben elesett katona volt. Hozzátették, hogy az orosz egységek mellé harcolni küldött erők összlétszáma 10 és 12 ezer között van, öt gyalogsági dandárba szerveződve. Azonban az eredetileg a kurszki térségbe küldött észak-koreai katonák nagyjából fele meghalt vagy megsebesült, Kim Dzsongun azóta „korlátozott számú” további katonát küldött pótlásként.
Ezek olyan tömeges támadások, amelyeket a brit minisztérium rendkívül kimerítő kapkodó támadásokként jellemez, amelyek során az egyes csapatok elhagyják páncélozott harckocsijuk és gyalogsági harcjárművük viszonylagos biztonságát, és kizárólag gyalogosan nyomulnak előre – magyarázta egy szakértő.
Súlyos veszteségek után kivonták a frontról az Ukrajna elleni hadműveletekben az orosz erők oldalán részt vevő észak-koreai csapatokat – írja a The New York Times alapján a Meduza. A NYT forrásai szerint két hete nem látták őket a fronton.
Egy ukrán tisztviselő úgy véli, ez azért következhetett be, mert az észak-koreaiaknak megnövekedtek a veszteségeik, soraik szervezetlenek, és az orosz egységekkel való koordináció is hiányzik. Ukrán források szerint az észak-koreai hadsereget érkezésük óta magára hagyták.
A Sky News már január 27-én, az ukrán különleges erők parancsnokára hivatkozva beszámolt arról, hogy az észak-koreai csapatokat súlyos veszteségek miatt kivonták a frontvonalból.
Decemberben már 1100 főre becsülték az észak-koreai veszteségeket az orosz–ukrán fronton, januárra ez a szám négyezerre emelkedhetett.
Az amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy az észak-koreai csapatok visszavonásáról szóló döntés átmeneti lehet.
Szerintük az észak-koreaiak visszatérhetnek, miután további kiképzésben részesülnek, vagy miután az orosz erők új módszereket dolgoznak ki a bevetésükre, hogy elkerüljék az ilyen súlyos veszteségeket.
2024. október közepén a KNDK úgy döntött, hogy hadsereget küld Oroszország támogatására az Ukrajnával vívott háborúban. A hírszerzés szerint 10-12 ezer észak-koreai katona volt érintett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január közepén közölte, hogy az ukrán fegyveres erők először fogtak el élve észak-koreai katonákat a Kurszk régióban vívott harcok során. Kihallgatták őket, egyikük azt mondta, hogy kiképzésre érkezett Oroszországba, nem pedig azért, hogy részt vegyen a háborúban.
Később Zelenszkij elmondta, hogy Kijev kész átadni az elfogott észak-koreai katonákat Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, ha megszervezi cseréjüket az orosz fogságban tartott ukrán katonákra.
