Pénteken házkutatást tartottak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Nemzeti Rendőrség nyomozói az ungvári járási területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) a katonai behívókkal történt visszaélések miatt – közölte Julija Hirdvilisz, a Nemzeti Rendőrség szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő arról tájékoztatott, hogy a rendőrség az SZBU munkatársaival közösen folytatja a nyomozást. Ezenkívül további két civilnél is folytatnak a házkutatást, akik korábban a TCK-ban dolgoztak.
Mint Hirdvilisz elárulta, a házkutatások a behívókkal kapcsolatos korrupciós ügyek miatt folynak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Pénteken házkutatást tartottak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Nemzeti Rendőrség nyomozói az ungvári járási területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) a katonai behívókkal történt visszaélések miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778844960 [modified] => 1778841195 ) [title] => Házkutatást tartott az ungvári TCK-ban az SZBU és a rendőrség a katonai behívókkal kapcsolatos korrupció miatt [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=244156&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 244156 [uk] => 244161 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 244157 [image] => Array ( [id] => 244157 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [original_lng] => 28412 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tck-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1778832252:8 [_thumbnail_id] => 244157 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1068 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 76721615000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 3126 [2] => 41 [3] => 67169 [4] => 31 [5] => 17 [6] => 167 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kárpátalja [5] => Sürgős [6] => Tanú ) [tags] => Array ( [0] => 2179397 [1] => 1188 [2] => 327 [3] => 377217 [4] => 53127 [5] => 73 [6] => 653137 ) [tags_name] => Array ( [0] => behívók [1] => házkutatás [2] => korrupció [3] => Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ (TCK) [4] => Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) [5] => Ungvár [6] => visszaélések ) ) [1] => Array ( [id] => 241825 [content] =>
Az Ungvári Járási Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a városi kórház egyik felelős beszerzési munkatársát, akit azzal vádolnak, hogy visszaélt hivatalával orvosi anyagok közbeszerzése során, közel félmillió hrivnya értékben.
Az ügy egy széles körű egészségügyi termékkör beszerzését érinti, többek között műtéti takarókat, laparoszkópiás készleteket, valamint géz- és kötszerkészleteket. A nyomozás szerint az érintett nem végzett megfelelő piackutatást, és gyakorlatilag egyetlen beszállítóra építette a közbeszerzést, amelynek előnyös helyzetet teremtett a pályázati feltételek kialakításával. Ennek eredményeként a cég 2023 októberében nyert, és közel 3,9 millió hrivnyás szerződést kötöttek.
A szállítások során azonban egyes termékeket túlárazva szereztek be, ami összesen több mint 468 ezer hrivnya kárt okozott.
A nő ellen hivatali visszaélés miatt indult eljárás, a nyomozást az Ungvári Rendőrség és az ügyészség felügyelete mellett, az SZBU közreműködésével folytatják.
A lap információi szerint nemcsak ezt a négy civil szervezetet vizsgálják majd, hanem másokra is sor kerül, a szükséges dokumentumok és információk összegyűjtése után pedig letartóztatásokra is számítani lehet.
Az MTI megkeresésére a Belgrádi Főügyészség Korrupcióellenes Osztálya azt válaszolta, hogy még korai az ügyről bármit is közölni, a nyomozati eljárás előkészítése folyamatban van, és még az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának küldendő kérvény is ellenőrzés alatt áll.
A szerb rendőrség kedden az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Polgári Kezdeményezés, a Gyakorlati Politika Központ és a Nyom nevű alapítvány pénzügyeit és munkáját ellenőrizte. A hatóságok a Belgrádi Főügyészség Korrupcióellenes Osztályának utasítására kezdték meg a dokumentumok begyűjtését, amelyek azt bizonyíthatnák, hogy a USAID támogatását a szervezetek nem rendeltetésszerűen használták fel. Emellett kihallgatták a civil szervezetek képviselőit is.
A főügyészség a Szerbiai Nemzeti Bankot és a Pénzmosás Elleni Hivatalt is arra utasította, hogy vizsgálja ki a civil szervezetek pénzügyi tranzakcióit.
A USAID támogatásait azt követően kezdték vizsgálni, hogy az Egyesült Államok több vezető politikusa, közöttük Donald Trump elnök is hangot adott gyanújának a szervezet nem megfelelő működését illetően.
Nenad Stefanovic főügyész közölte, hogy a főügyészség korrupcióellenes osztálya kapcsolatba lépett az amerikai igazságügyi minisztériummal, és információt kért a USAID lehetséges pénzügyi visszaéléseiről, pénzmosási tevékenységéről és a források nem megfelelő felhasználásáról.
Több civil szervezet vagy a hozzájuk kötődő szerbiai tanácsadó cégek számláin lévő pénzeszközök túlzott koncentrációja, valamint a források csak civil szervezetek egy szűk körében történő elosztásának átláthatatlan folyamata, illetve az átfogó pénzügyi jelentések hiánya arra utal, hogy az USAID forrásainak jogszerű felhasználását illetően gyanú merülhet fel” – fogalmazott a főügyész.
A Srpski Telegraf információi szerint a CRTA több mint hatmillió dollárt, a Nyom alapítvány mintegy 5,5 millió dollárt, a Polgári Kezdeményezés pedig 248 ezer dollárt kapott az USAID-től.
Az Informer című belgrádi napilap úgy kommentálta a házkutatásokat, hogy „az állam végre megkezdte a leszámolást azokkal az emberekkel, akik civil szervezeteket használtak fel arra, hogy a USAID-től kapott pénzekkel mismásoljanak”.
Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn beszélt arról, hogy Szerbia segítséget nyújt az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) a szerb kormányt megdönteni kívánó civil szervezetek elleni nyomozásban.
„Segíteni fogunk az FBI-nak. Semmi kétség. Ebben a kérdésben a legszorosabban együtt fogunk működni az FBI-jal. Nincs itt nagy filozófia. Minden információt megkapnak, amit kérnek” – hangsúlyozta a szerb elnök, hozzátéve: Szerbiában számos olyan szervezet van, amelyet külföldről pénzelnek, és amelyek csak arra várnak, hogy új tragédia történjen az országban, hogy tüntetéseket szervezhessenek.
Négy szerbiai civil szervezetnél tartottak kedden házkutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által biztosított pénzügyi támogatások miatt – közölte Nenad Stefanovic belgrádi főügyész.
Az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Polgári Kezdeményezés, a Gyakorlati Politika Központ és a Nyom nevű alapítvány pénzügyeit és munkáját ellenőrizték a hatóságok.
A rendőrség a Belgrádi Főügyészség Korrupcióellenes Osztályának utasítására kezdte meg a dokumentumok begyűjtését, amelyek azt bizonyíthatnák, hogy a USAID támogatását a szervezetek nem rendeltetésszerűen használták fel.
Emellett kihallgatták a civil szervezetek képviselőit is.
A főügyészség a Szerbiai Nemzeti Bankot és a Pénzmosás Elleni Hivatalt is arra utasította, hogy vizsgálja ki a civil szervezetek pénzügyi tranzakcióit.
A USAID támogatásait azt követően kezdték vizsgálni, hogy az Egyesült Államok több vezető politikusa, közöttük Donald Trump elnök is hangot adott gyanújának a szervezet nem megfelelő működését illetően.
Nenad Stefanovic közölte, hogy a főügyészség korrupcióellen osztálya kapcsolatba lépett az amerikai igazságügyi minisztériummal, és információt kért a USAID lehetséges pénzügyi visszaéléseiről, pénzmosási tevékenységéről és a források nem megfelelő felhasználásáról.
A messengerek Ukrajnában kettős jelentést kaptak – amellett, hogy népszerű hírfogyasztási eszköz, bűncselekmények elkövetésének eszközévé is váltak. Ezt a Bírósági Határozatok Egységes Állami Nyilvántartásának adatai bizonyítják.
A nyilvántartás adatai szerint 2021 elejétől 2024 októberéig 13 200 bírósági ítéletet regisztráltak, amelyekben a hét népszerű messenger közül legalább egy szerepel: Viber, Instagram, Telegram, Signal, TikTok, WhatsApp és Facebook.
Nőtt a messenger alkalmazásával elkövetett bűncselekmények száma
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a teljes körű háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a bírósági ítéleteknek a száma, amelyekben a messengerek a bűncselekmény eszközeként jelennek meg. 2022-ig havonta körülbelül 100 ilyen esetet regisztráltak, 2022 februárja után ez a szám ötszörösére nőtt.
A leggyakoribb bűncselekmények
Leggyakrabban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekhez használják a messengert. Az elmúlt négy évben az ilyen ítéletek 44%-a Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 307. és 309. cikkelyére vonatkozott, amelyek a kábítószerek kereskedelmét és birtoklását szabályozzák.
A messengereknek jelentős szerepük van a dokumentumok hamisításában is. A Büntető Törvénykönyv 358. cikkelye („Okmányok, pecsétek, bélyegzők és nyomtatványok hamisítása, értékesítése vagy felhasználása”) a messengerek keresztül elküldött szövegek 16%-ában szerepel.
Tipikus esetek
A cselekmények sémája ilyen esetekben gyakran ismétlődik. Például, egyes esetekben a gyanúsítottak pénzjutalom fejében bűncselekmények elkövetésére vonatkozó ajánlatot kaptak Telegramon. Egy példa – a fegyveres erők egyik katonája autójának felgyújtására tett kísérlet 1000 dollárért.
A Telegram vezető helyet foglal el azon messengerek között, amelyeket a bűnözők terveik megvalósítására választanak.
A bűnözők kedvenc alkalmazása, de nem maradt konkurencia nélkül
Az elemzések szerint a Telegram gyakran jelenik meg bűncselekményekben, többek között kábítószerek, pszichotróp anyagok, fegyverek, hamis dokumentumok, adatbázisok, hamisított márkás ruhák és parfümök kereskedelmében. A Stratégiai Kommunikációs Központ megjegyezte, hogy Pavel Durov projektje egyre inkább a darknethez hasonlít.
Ezen hírnév ellenére a Telegramot a 2023-2024-ben hozott bírósági ítéletek 53-55%-ában használták. Ez kevesebb a vártnál, tekintettel a platform népszerűségére: az InMind 2023 októberi kutatása szerint az ukránok 81%-a használta a Telegramot.
A szakértők szerint ezek a mutatók a Telegram adatvédelmi szabályzatához kapcsolódhatnak, mivel a platform nem működik együtt a bűnüldöző szervekkel. Emiatt a Telegram alapítóját, Pavlo Durovot korábban letartóztatták Franciaországban, írta az Ekonomicsna pravda.
A kábítószer a bűncselekmények fő kategóriája
A Telegram leggyakrabban a kábítószer-kereskedelemmel és -birtoklással kapcsolatos ügyekben jelenik meg – az esetek 59% -ában.
Más üzenetküldő szolgáltatás és szerepük a bűncselekményekben
A messengereket a Telegram mellett gyakran használják illegális tevékenységek esetében:
Viber: leggyakrabban okirat-hamisítás esetén említik (ítéletek 32%-a). Ez többek között igazolások, a sorkatonai szolgálatra való alkalmatlanság, illetve kiutazási engedélyek esetében alkalmazzák.
WhatsApp és Signal: a határt illegálisan átlépni próbáló embercsoportok koordinálására szolgál.
TikTok: a legkevésbé népszerű a bűnözők körében, de alkalmazzák az ukrán hadsereg mozgásáról szóló információk terjesztése vagy egy agresszor ország támogatására videók segítségével.
A messenger, mint a dezinformáció eszköze
Külön kiemelik a messengerek alkalmazását az információs hadviselésben. A TikTok és a Telegram a vezető platformok, amelyeken keresztül Oroszország dezinformációt terjeszt. Az InMind adatai szerint a Telegram a válaszadók 73%-a számára hírforrás, az ukránok 51%-a ellenzi ennek a platformnak az állami szabályozását.
Az egyik kárpátaljai bentlakásos otthon vezetése valószínűleg ingyenmunkára kényszeríti a növendékeket, elveszi a pénzüket és meg is veri őket. Ez az ombudsmani hivatal képviselője látogatásának eredményeként vált ismertté, számolt be Dmitro Lubinec emberi jogi biztos.
Elmondása szerint az intézményben lakó gyerekek az egyik helyi vállalkozás magánkertjében voltak kénytelenek almát szedni. Az ingyenes gyermekmunka alkalmazását bizonyítja az intézmény igazgatója és a cég közötti szerződés, amelyre a látogatás során derült fény.
Emellett a bentlakásos otthon növendékei arról számoltak be, hogy ott voltak, amikor az egyik gyereket megverte az igazgató.
„Ennek tanúja volt a helyettes és a bentlakásos otthon egy másik növendéke, akik intézkedtek, hogy leállítsák a fizikai erőszakot”, tette hozzá a biztos.
Emellett az otthon igazgatóhelyettesének széfjében bankkártyákat, azokhoz tartozó jelszavakat, személyes bankszámlákat és az otthon növendékeinek dokumentumait találták meg.
Az intézményben lakó gyerekek elmondták, hogy ahhoz, hogy saját pénzüket használhassák, kérvényt kellett írniuk.
Az ombudsmani hivatal képviselői a bentlakásos otthonban tett látogatások során 12 ilyen kérelmet fedeztek fel, amelyek egy kézírással voltak írva. Mindegyik 5100 hrivnya felhasználásáról szólt.
„Az igazgató később elmagyarázta, hogy több mint 50 000 hrivnya értékben vásároltak szekrényeket. Ugyanakkor ezek a bútorok nem szerepelnek az intézmény nyilvántartásában”, jegyezte meg Dmitro Lubinec.
Az látogatás eredményeként az ombudsman képviselője bűncselekményre utaló jelek észlelése miatt fordult a rendfenntartókhoz.
A kárpátaljai rendőrök már átvizsgálták a helyszínt, kihallgatták az igazgatót, és dokumentumokat is lefoglaltak.
„Szeretném kihangsúlyozni, hogy a gyerekek jogainak ilyen jellegű megsértése elfogadhatatlan! A helyzet megfelelő reagálást és a bűnösök megbüntetését követeli meg!”, hangsúlyozta az ombudsman.
