A Huszti Kerületi Ügyészség utasítására értesítették az ellen indult eljárásról azt a 22 éves huszti járási lakost, aki jelentős összeget csalt ki áldozatától.
Az információk szerint a tettes másfél millió hrivnyát és aranyékszereket csalt ki egy nőtől, akivel elhitette, hogy átok ül rajta és családján. Az összeg egy részét bankkártyára utalta el, a fennmaradt összeget és az ékszereket egy meghatalmazott személy adta át. A károsult mindeddig Csernyihivben tartózkodott.
A hatóságok házkutatást tartottak a csalónál, ahol számos tárgyi bizonyítékot lefoglaltak. A nőt letartóztatták, 1 millió 481 hrivnya óvadék ellenében azonban szabadlábon is védekezhet.
Tavaly egy ukrán család negyvenezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek.
A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focus című lapnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlőek a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.
Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik negyvenezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat – mondta a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.
A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe. Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátsszák a rendszert.
Novemberi adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy nyomozás zajlik egy olyan pénzügyi csalás ügyében, amelynek megközelítőleg 40 millió dollár az összértéke – írja a The Kyiv Independent.
Az SZBU szerint az ukrán védelmi minisztérium megközelítőleg 100 ezer tüzérségi lövedéket vásárolt volna egy beszállítótól, ehhez köthető az ügy. A csalásban érintett a Lviv Arsenal nevű fegyvergyártó cég több munkatársa, valamint az ukrán védelmi minisztérium több jelenlegi és korábbi tisztviselője is.
A Lviv Arsenal még 2022 augusztusban kapott megrendelést a tüzérségi lőszerre. Nem sokkal később meg is kapták a vételárat a minisztériumtól, a lövedékeket viszont azóta sem szállították le, és közben a pénz egy részét külföldi számlákra utalták át.
Az ügynek jelenleg összesen öt gyanúsítottja van. Egyiküket őrizetbe is vették, amikor megpróbált elmenekülni Ukrajnából.
A fővárosi rendfenntartók elfogtak két férfit, akik csaknem 700 ezer hrivnyát sikkasztottak el, amelyet súlyosan beteg gyermekek és katonák gyógyítására gyűjtöttek. A hírt a városi ügyészség közölte.
A nyomozás szerint 2022-ben a férfi és egy bűntársa bűnözői tervet dolgozott ki emberek megtévesztésére. Hamis bejegyzéseket tettek közzé a Facebook közösségi oldalon súlyosan beteg gyermekek és sebesült katonák gyógyítására irányuló jótékonysági pénzgyűjtésről.
A jótékonykodók körülbelül 680 000 hrivnyát utaltak át a támadók bankkártyájára. A pénzt azonban nem gyermekek és katonák szükségleteire irányították, hanem saját szükségleteikre használták fel.
At one of the impact sites in Kyiv, where Ukrainian firefighters are battling to bring a fire at a ruptured gas main under control. pic.twitter.com/yi9uuZCWXg
Breaking:Today, a Russian Kh-101 Air-Launched Cruise Missile was seen flying low over Kyiv during the ongoing missile attack. It's unclear if it hits anything on the ground.#Kharkiv Russia#UkraineRussiaWarpic.twitter.com/a0n3uI3Tst
❗️Around 6 AM local time, an air raid was announced across #Ukraine. Russia launched cruise missiles across the country. Explosions were heard in many cities, including #Kyiv.
A teljes körű invázió kezdete óta az ukránok 11%-a vált csalók áldozatává. Leggyakrabban termékek internetes vásárlásakor vagy eladásakor tévesztik meg őket. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank és az Opendatabot közös felmérése bizonyítja.
„A felmérésben több mint 112 900 felhasználó vett részt. Az eredményekből kiderült, hogy a teljes körű invázió kezdete óta minden kilencedik válaszadó (11%) csalók áldozata lett. A kialakult helyzetet és az állampolgárok nehéz helyzetét kihasználva a bűnözők csalárd sémákat szerint dolgoztak, és becsapták az embereket, bankok alkalmazottainak adták ki magukat, vagy anyagi segítséget ígértek az államtól, nemzetközi és karitatív szervezetektől” – áll a közleményben.
A felmérés eredményei azt is jelzik, hogy a bűnözők leggyakrabban a 18-24 éves fiatalokat (a válaszadók 14%-a) és a 65 év felettieket (11,5%) vezetik meg.
A „Pénzügyi műveltség, pénzügyi beilleszkedés és pénzügyi jólét Ukrajnában 2021-ben” című tanulmány szerint, amelyet a „Pénzügyi szektor átalakítása” Usaid projekt, a Nemzeti Bankkal együttműködve készített, pénzügyileg a fiatalok és az idősek a legtudatlanabbak.
A csalók áldozatainak csaknem egyharmada mintegy 500 hrivnyát veszített, a megkérdezettek további negyede több mint 5000 hrivnyát. A legtöbb csalás az internetes áruvásárlás vagy -eladás során történt – 52,7%. A második legnépszerűbb átverés az adathalász linkek – 18,6%. A leggyakrabban előforduló csalási sémák listáján a következő a közösségi oldalakon lévő fiókok feltörése (12%) és az információ megszerzése telefonon (10,2%).
„A háború alatt a csalók kihasználják a polgárok kiszolgáltatottságát, szorongását, nehéz helyzetét. Ezt csak tudatossággal és kritikus gondolkodással lehet ellensúlyozni. Jellemző, hogy a legtöbb csalási eset a bankkártya adatainak, a műveletek visszaigazolására szolgáló egyszeri jelszavak, az internetes banki belépéshez szükséges adatok nyilvánosságra hozatala miatt következik be. A bankkártya-csalásból származó összes veszteség fele szociális manipulációból származik. Ezeket elkerülhetjük, ha emlékezünk és betartjuk a bankkártyák biztonságos használatára vonatkozó szabályokat” – mondta Andrij Poddjerjohin, a jegybank a fizetési rendszerek és az innovatív fejlesztés kérdéseivel foglalkozó főosztályának igazgatója.
🕯️Dmytro Hubanov, multiple winner of the Ukrainian Rowing Championship, bronze medallist of the European U-19 Championship and finalist of the World U-23 Rowing Championship, died in the fight against the Russian occupiers...
A polgári perben a Trump család ellen született döntés, de várhatóan fellebbezéssel folytatódik az ügy.
Egy New York-i bíró szerint Donald Trump és családi cége csalárd módon értékelte túl ingatlanait és más eszközeit, ami jelentősen korlátozhatja a Trump Organization működését az államban.
A döntés mindemellett megkönnyítheti a New York-i főügyész, Letitia James számára, hogy kártérítés mellett érveljen a következő, október 2-i tárgyaláson a polgári peres eljárásban.
Az ügyben eljáró bíró továbbá elrendelte több Trump cég, köztük a Trump Organization tanúsítványának eltörlését, mely a cégek működését lehetővé teszi New York államban.
Az ítélet indoklásában a bíró részletezte, hogy Trump és fiai, Donald Jr. és Eric, valamint a családi cég és más alperesek hogyan hoztak létre valótlan vállalat- és eszközértékeléseket, mesterségesen felpumpálva a volt elnök vagyonát, segítve ezzel üzleti érdekeiket. A bíró még a család ügyvédeit is megfeddte, amiért abszurd jogi érveket használtak az eljárás során – olvasható a Reuters összefoglalójában.
A Trumpok azzal érveltek, hogy sosem követtek el csalást, és a kérdéses ügyletek nyereségesek voltak. Várhatóan fellebbeznek is a döntés ellen. Erre nagy szükségük is van, hiszen ha a döntést helyben hagyják, akkor fel kell oszlatniuk a családi vagyon jelentős részét birtokló cégeket.
A volt elnök, aki a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a republikánus előválasztás első számú esélyese, a Truth Socialen demokrata boszorkányüldözésnek nevezte az ügyet, és nevetségesnek és hamisnak a vádakat.
James tavaly szeptemberben indított polgári pert Trump és családi cége ellen, azzal vádolva az üzletembert és a cég vezetésében részt vevő családtagjait, hogy mesterségesen túlértékelt eszközértékével és vagyonával csapta be banki partnereit, hogy kedvezőbb feltételek mellett jusson finanszírozáshoz. A bíró döntése szerint az ügyész meggyőző bizonyítékokat sorakoztatott fel, amelyek szerint Trump 812 millió és 2,2 milliárd dollár közötti értékkel becsülte túl a vagyonát.
A túlértékelt eszközök között megtalálható a Mar-a-Lago birtok, a Trump Towerben található penthouse és számos irodaépület és több golfpálya is.
A bíró külön kiemelte, hogy Trump penthouse lakásáról azt állította, hogy az 2787 négyzetméteres, ami a valós méret majd háromszorosa, és az ingatlan értékét ez 207 millió dollárral növelte meg. A Mar-a-Lago birtokot Trump 612,1 millió dollárra becsülte, noha független értékbecslő szerint az csupán 27,6 millió dollárt ér.
A mostani döntés három hónappal követi egy fellebbviteli bíróság döntését, amely több vádat elévültnek minősített, és megsemmisítette az Ivanka Trump elleni vádakat.
Az OLAF volt főnökének elítélése további feszültségekkel fenyeget az EU igazságszolgáltatási rendszerével kapcsolatban.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egyik vezetőjét rajtakapták, amint vizsgálatot folytatott egy európai biztos ellen, emiatt az ügyben eljáró belga bíró szokatlanul nagy büntetéssel sújtotta.
Giovanni Kessler, az OLAF 2017-ben távozó korábbi vezetője egy éves felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amiért John Dalli egészségügyi uniós biztos után szaglászott. Dalli még 2012 októberében mondott le a vádak miatt, miszerint legfőbb segítője kenőpénzt fogadott el dohányipari szereplőktől.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
„Mindig is átláthatóan tevékenykedtem, ráadásul azzal a céllal, hogy megtaláljam az igazságot egy nagyon súlyos ügyben” – mondta Kessler a Politiconak.
Miközben az EU egy másik, Katarral kapcsolatos vesztegetési botrány következményeivel küszködik, az úgynevezett Dalli-ügy legújabb fordulata azzal fenyeget, hogy újra belobbantja a feszültséget az átpolitizált belső végrehajtási rendszer miatt.
Dalli az unió dohánytermékekkel kapcsolatos irányelvének újraírásán dolgozott, amikor munkatársát, Silvio Zammit megvádolták azzal, hogy 60 millió euró kenőpénzt kért egy svéd dohánygyártó cégtől a snüssz – egyfajta füstmentes dohány – betiltásának visszavonása érdekében.
A botrány Dalli menesztését eredményezte. Míg azzal vádolták, hogy elmulasztotta nyilvánosságra hozni a dohánylobbistákkal folytatott találkozókat, az OLAF jelentésében nem találtak közvetlen kapcsolatot Dalli és a vesztegetési kapcsolat között.
Kessler azonban azt állította, hogy félreérthetetlen közvetett bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy Dalli tudott róla.
Néhány éven belül azonban maga Kessler is vizsgálat alá került, és a belga hatóságok megvizsgálták azokat az állításokat, amelyek szerint a Dalli-vizsgálatot rosszul hajtották végre, és politikai motivációk húzódtak meg az ügy mögött.
Több éves késlekedés után az Európai Bizottság 2016-ban beleegyezett Kessler mentelmi jogának megszüntetésébe. Ez megnyitotta az utat a belga ügyészek előtt, hogy kihallgathassák azon állítások miatt, miszerint titokban tanúkat vett fel az ügyben anélkül, hogy minden felet tájékoztatott volna, ami a belga jog szerint bűncselekmény.
„Ez egy tisztán jogi vita, egy olyan nyomozási eseményről van szó, amely Európa számos országában határozottan legitim” – mondta Kessler, hozzátéve, hogy a kérdést még Belgiumban is vitatták, mivel két különböző belga ügyész kérte az ügy megszüntetését.
A belga bíróság a Politico által ismertetett ítéletében ugyanakkor kijelentette, hogy aggasztónak találta Kessler hozzáállását, mivel
Azt állította, hogy nincs tudomása a telefonbeszélgetések rögzítését szabályozó jogszabályok létezéséről”, noha ezek a korlátozások az Európai Egyezményből erednek.
„11 évbe telt, mire végre rájöttek, hogy megszegték az Európai Bizottság törvényeit” – mondta Dalli az ítéletet követő nyilatkozatában” – majd hozzátette, hogy az igazság győzni fog.
Külföldiektől csaltak ki pénzt egy ungvári call-center munkatársai. A Nemzeti Rendőrség dolgozói lelepleztek egy ungvári call-centert, melynek munkatársai csalással foglalkoztak.
A helyszínen a KORD és RPOP alakulat tagjai tartóztatták le a szervezőket és a 20 operátort. A központ álláshirdetéseiben kötelező volt az idegen nyelvtudás, hiszen magyarországi és csehországi ügyfeleknek telefonáltak. Befektetési cégek képviselőinek adták ki magukat, kriptovalutát és részvényeket árultak.
A szervező egy 34 éves ungvári és egy harkivi férfi volt, az információk szerint egy hónap alatt több tízezer dollárra tettek szert. Az ügyben folyik a nyomozás, a vizsgálatok tartanak.