Az ukrán védelmi erők befejezték az egységek kivonását a Donyeck megyei Avgyijivkából – közölte vasárnap Dmitro Lihovij, a Tavrija hadműveleti csoport szóvivője az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő elmondta: „Igen, ez a befejezés tegnap megtörtént.” Mint megerősítette, sok ukrán katonát elfogtak, akik Avgyijivkában harcoltak, de nem nevezte meg a számot.
„Ez a szám csökkenhet, ha néhányan visszatérnek az egységeikhez. A kivonulás nehéz körülmények között történt, lehet, hogy így van. Azok ellenőrzése szükséges, akik elmentek, de még nem csatlakoztak a sajátjaikhoz. Lehet, hogy valaki nem tudott elmenni. Ez egy folyamat, amely bizonyos időt vesz igénybe. Arra kérem önöket, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól. Ez a szám nem olyan, hogy nagy léptékekről beszéljek” – tette hozzá Dmitro Lihovij.
Franciaország megkezdte csapatai kivonását Nigerből, az első katonai konvojok már a hétvégén elhagyták az ország északnyugati részén található bázisokat a főváros, Niamey irányába, egyúttal ellátmányt vittek az északnyugati támaszpontokra, ahol megcsappantak az ivóvíz-, az élelmiszer- és az üzemanyagkészletek – közölték hétfőn nigeri és francia biztonsági források.
Emmanuel Macron francia elnök szeptember végén jelentette be, hogy az év végéig kivonják Franciaország katonai kontingensét Nigerből, ahol júliusban a hadsereg átvette a hatalmat, megbuktatva a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnököt.
Az északnyugat-nigeri támaszpontokon jelenleg mintegy 400 francia katonát állomásoztatnak, míg Niameyben hozzávetőleg ezret egy terrorellenes művelet keretében.
A tájékoztatás szerint az elsőbbséget élvező francia katonákat már Niameybe szállították, viszont egyelőre nem világos, hogy miként hagyhatják el Nigert, ugyanis a junta Benin és Nigéria felé lezáratta a szárazföldi határokat, illetve nem enged be sem polgári, sem katonai repülőgépeket az ország légterébe, csak különleges engedéllyel. Algéria, Burkina Faso, Líbia, Mali és Csád felé azonban már megnyitották a határokat. Csád fővárosában, N’Djamenában található a Száhel-övezetben állomásozó francia csapatok parancsnoksága.
A nigeri junta egyben arról biztosította Párizst, hogy a francia csapatkivonás „biztonságosan, és a nigeri hadsereg kíséretével fog” megvalósulni.
Száhel-övezet – Szahara alatti térség – jelenti mostanság az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kihívást.
Fotó: REUTERS/Adama Diarra
A Maliban hatalomra került junta még júniusban követelte az ENSZ-től, hogy a MINUSMA (United Nations Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali) nevű békefenntartó haderőt tíz év után vonja ki a nyugat-afrikai országból. A missziót eredetileg a szeparatista és iszlamista lázadók féken tartása érdekében hozták létre, működési területe Mali északi részén volt.
A Maliban állomásozó békefenntartók vezetése vasárnap közölte, hogy meggyorsítja a csapatok kivonását, az országban egyre inkább romló biztonsága és az ott állomásozó katonák épségének megóvása érdekében – tudósított róla a Deutsche Welle.
Békemegállapodások és incidensek a térségben
Az elmúlt napokban a Száhel-övezetben élő tuaregek vezette lázadó szövetség azzal vádolta a mali erőket és a Wagner orosz zsoldosait, hogy megsértették a korábbi tűzszünetet, amikor megtámadták a nomádok közelben állomásozó erőit. A mali hadsereg azt jelentette, hogy az előző napi összecsapásokban 6 katona és 24, a terroristák elleni harcra kiképzett, a különleges egységekhez tartozó tagjuk vesztette életét.
Egy magas rangú biztonsági tisztviselő megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy a MINUSMA egységei elhagyták Malit, hozzátéve, hogy a kivonulás során semmiféle incidens nem történt. Ennek azonban ellentmondanak az ENSZ békefenntartóinak beszámolói, melyek szerint az egyik kivonuló konvojukon kétszer is rajtaütöttek, aminek során három kéksisakos is orvosi ellátásra szorult. A képviselő azt is hozzátette, hogy a békefenntartó erők elleni támadások a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek minősülnek.
A lázadók szóvivője telefonon beszámolt a Reutersnek arról, hogy a harcok még vasárnap reggel is tartottak a tuaregek vezette lázadók és a mali hadsereg között.
A MIMUSMA nevű békemisszió még 2013-ban indult a nyugat-afrikai államban, miután a tuareg szeparatisták és az iszlamista dzsihadista csoportok lázadást robbantottak ki az ország északi részén. Az iszlamista felkelés azóta átterjedt a szomszédos Burkina Fasóra és Nigerre is, emberek ezreinek halálát és milliók kivándorlását eredményezve, amely végül így a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága lett. Az ENSZ-csapatok mostani távozása tovább nehezítheti azt a békemegállapodást, amit még Mali kormánya és a tuaregekek kötöttek 2015-ben annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot a radikális iszlamista csoportokkal a térségben.
Francia szövetség után orosz barátság
Maliban 2020 és 2021-ben ragadta magához a katonai junta a hatalmat, amelyet megkönnyített az országban uralkodó politikai instabilitás. A hatalmon lévő hadsereg azóta már összetűzésbe került volt gyarmattartójával, Franciaországgal, ezért Oroszországhoz fordult politikai és katonai támogatásért. Ennek nyomán jelentek meg az afrikai államban az orosz Wagner zsoldoscsapat tagjai. Közülük nagyjából ezren harcolnak a junta oldalán.
Hivatalosan is véget ért a francia katonai jelenlét Burkina Fasóban – közölte a nyugat-afrikai ország vezérkara vasárnap.
A tájékoztatás szerint a Burkina Fasóban állomásozó Sabre francia különleges alakulat katonái szombaton vonták be a francia zászlót támaszpontjukon. Az ünnepélyes ceremónián a Burkina Fasó-i vezérkar is részt vett.
Az ouagadougou-i vezetés január végén közölte, hogy felmondja a Párizzsal 2018-ban kötött katonai megállapodását, melynek keretében francia katonák harcolhattak a felkelőcsoportok ellen a nyugat-afrikai ország területén.
A Burkina Fasót irányító junta arra hivatkozott, hogy az ország saját erejéből akarja megvédeni magát. Válaszul Párizs közölte, hogy tiszteletben fogja tartani Burkina Faso kérését, és egy hónapon belül kivonja csapatait a nyugat-afrikai országból.
A francia védelmi minisztérium eddig nem reagált megkeresésekre az ügyben.
A 21 millió lakosú Burkina Fasóban több fegyveres csoport aktív, amelyek közül néhány az Iszlám Állam és az Al-Kaida terrorszervezet csatlósa. A szélsőséges csoportok ráadásul kiterjedt térségeket ellenőriznek a részben a Száhel-övezetben található országban. Franciaország különleges alakulatainak mintegy 200-400 fős kontingensét állomásoztatta az országban.
A francia csapatok tavaly hagyták el a Burkina Fasóval szomszédos Mali területét, miután megromlottak a kapcsolatok a helyi juntával, és Oroszország egyre nagyobb befolyást szerzett az egykori francia gyarmaton.
Törökország megkezdte katonáinak kivonását Afganisztánból – jelentette be a török védelmi minisztérium.
A tárca emlékeztetett: Ankara a közelmúltban többször jelezte, hogy “amíg az afgán nép akarja”, a török csapatok készek továbbra is ellátni az afgán főváros, Kabul repülőterének üzemeltetését. A minisztérium a közleményében később azt írta, hogy több egyeztetés, valamint a jelen helyzet és körülmények felülvizsgálata után döntöttek a kivonulás mellett.
A NATO-tag Törökország katonái 2002 óta teljesítettek szolgálatot az ázsiai országban, ahol a legutóbbi időkben mintegy 500-600-an tartózkodtak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán a kelet-törökországi Ahlatban nagykövetek előtt azt mondta, hogy egyelőre “óvatos optimizmussal” fogadják az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetők üzeneteit. Nem a tálibok szavai, hanem a tettei határozzák majd meg az afganisztáni folyamatok alakulását – hangsúlyozta egyúttal a török államfő.
Erdogan a múlt héten már jelezte, hogy országa kész együttműködni a tálib vezetéssel.
Elkezdték kivonni az amerikai katonákat a kabuli repülőtérről, John Kirby, a Pentagon szóvivőjének közlése szerint.
A Reuters közvetlenül Kirby bejelentése előtt közölte washingtoni illetékesekre hivatkozva, hogy négyezernél kevesebb amerikai katonai van most a reptéren.
Közben a Pahvok afgán hírügynökség közölte, hogy az iszlamista tálibok már ellenőrzésük alá vonták a légi kikötő egyes részeit, ahonnan az elmúlt két hétben – a tálibok hatalomátvétele óta – zajlott a katonák, a diplomaták és afgáni civilek kimenekítése.
John Kirby azt is közölte washingtoni sajtótájékoztatóján, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két embere – terrorcselekmények tervezője – halt meg és még egy megsebesült az amerikai hadsereg pénteki dróntámadásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A légi csapással az amerikai hadsereg visszavágott az Iszlám Államnak a kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes robbantásokért, amelyekben tizenhárom amerikai katona, illetve több tucat afgán civil és tálib vesztette életét.
Afganisztánban megkezdte a felszerelések hazaszállítását és a szerződések felmondását a helyi szolgáltatókkal az amerikai hadsereg, előkészítve a terepet az afganisztáni csapatkivonás utolsó, május 1-jén kezdődő fázisa előtt – közölte az AP amerikai hírügynökség csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva.
A kivonulás az Egyesült Államok leghosszabb, csaknem 20 évig tartó háborújának végét jelenti. Jelenleg mintegy 2500 amerikai és a szövetséges erők 7000 katonája teljesít szolgálatot Afganisztánban. Az Egyesült Államok tavaly februárban elkezdte bezárni kisebb támaszpontjait a dél-ázsiai országban. Az AP-nek nyilatkozó tisztségviselő szerint bár az előkészületek folyamatban vannak, a katonák valószínűleg még hetekig nem indulnak útnak.
Amíg a további támaszpontokat be nem zárják, nem fogjuk látni a számok csökkenését – tette hozzá.
Afganisztánban továbbra is háború dúl az amerikai hadsereg által támogatott kormányerők és a radikális iszlamista tálib felkelők között, dacára annak, hogy a felek béketárgyalásokat folytatnak. A tálibok a múlt héten a külföldi csapatok azonnali kivonását követelték, arra reagálva, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök bejelentette: az amerikai csapatok szeptember 11-ig vonulnak ki Afganisztánból. A tálibok és az előző amerikai kormány közötti egyezmény értelmében Washington ugyanis korábban azt vállalta, hogy május 1-jéig kivonja összes katonáját az országból. A tálibok ezt megelőzően már közölték: ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi erők katonái ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait az országból május 1-jéig. Elmondták továbbá azt is, hogy nem vesznek részt semmilyen nemzetközi békekonferencián, amíg nem véglegesítik a csapatkivonást. Az AP megkérdezte a lázadókat, hogy rátámadnak-e a távozó amerikai katonákra, szóvivőjük, Mohammad Naím azonban nem szolgált érdemi válasszal.
Túl korai ezt még megmondani, semmit sem lehet még elmondani a jövőre nézve – mondta. Szakértők szerint félő, hogy ismét pusztító polgárháború tör ki Afganisztánban, ha a feleknek nem sikerül politikai megállapodást kötniük.
A minap Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy meg van az esélye annak, hogy az amerikai csapatok Afganisztánban maradnak a terrorizmus elleni küzdelem és az afgán kormány védelme érdekében. Donald Trump adminisztrációja ugyanakkor korábban ígéretet tett arra, hogy ez év májusáig a teljes amerikai katonai kontingens kivonja a országból. Az amerikai sajtó szerint ilyen körülmények között az afgán fegyveresek valóban azzal fenyegethetnek, hogy folytatják az amerikai hadsereg elleni támadásokat, mivel az amerikai fél ezzel megsérti a megállapodást.
Megpróbáljuk tisztázni ezt a nehéz geopolitikai helyzetet. Kezdjük azzal a ténnyel, hogy jelenleg Biden elnök adminisztrációja valószínűvé teszi, hogy a tálibokkal kötött megállapodással ellentétben, nem vonja ki májusig csapatait Afganisztánból.
„Joe Biden elnök azt nyilatkozta, hogy nem vonja ki az amerikai csapatokat a terrorizmus elleni küzdelem és az Egyesült Államok által támogatott afgán kormány, a tálibok újabb támadásaitól való védelme érdekében. Az azonban nem tisztázott, hogy milyen feltételek mellett, milyen végső céllal és meddig, mert Amerika csaknem 20 éve harcol ott” – olvasható az ABC News közismert amerikai kiadvány anyagában. Egyben emlékeztet arra is, Trump kormányzása alatt az Egyesült Államok katonai jelenléte Afganisztánban elérte a minimumot, és a Pentagon ezt valós „korlátozó tényezőként” látja küldetése teljesítésében.
Az Egyesült Államok és a tálibok között csaknem egy évvel ezelőtt aláírt megállapodás rendelkezik a tálibok az afgán kormány közötti béketárgyalásokról, valamint a tálibok szakításáról a terrorista szervezetekkel, többek között az Al-Kaida-val. Ezen feltételek mellett kellene az egész amerikai kontingensnek 2021 májusáig elhagynia Afganisztánt.
„A tálibok nem tettek eleget kötelezettségeiknek” – mondta John Kirby, a Pentagon sajtótitkára. A nyugalmazott ellentengernagy azzal érvel, hogy az iszlám fegyveresek továbbra is támadják az afgán biztonsági erőket és így az egész afgán népet, valószínűtlenné téve a békés megegyezést.
John Kirby kijelentéseit az amerikai Afganisztán újjáépítésével foglalkozó különleges főfelügyelőjének jelentése is alátámasztja. A beszámoló szerint az emberi áldozatok száma Afganisztánban „rendkívül magas a téli hónapokban, amikor a harcok általában alábbhagynak”.
Míg Joe Biden elnök csapata a katonai jelenlétet a tálibok és az afgán kormány közötti megállapodás megkötésére akarja használni, a fegyveres harcosok már arra figyelmeztetnek, hogy az amerikaiaknak eleget kell tenniük kötelezettségeiknek és el kell hagyniuk az országot. Ellenkező esetben a tálibok azzal fenyegetnek, hogy folytatják az amerikai csapatok elleni támadásokat.
„Afganisztán történetében még senki nem biztosított „biztonsági folyosót” a külföldi betolakodóknak, így ez jó esély az amerikaiak számára, mi megadjuk ezt a „biztonsági folyosót” nekik, hogy kivonuljanak a megállapodásnak megfelelően” – nyilatkozta nemrég a tálibok képviselője az újságíróknak Moszkvában (ami nagyon érdekes tény – szerző), ahol a tálibok orosz tisztviselőkkel találkoztak.
Így Joe Biden ötlete, miszerint az amerikai hadsereget Afganisztánban hagyja a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, a tálibok szempontjából az a megállapodás közvetlen megsértése lenne, és valódi eszkalációhoz vezethet egy olyan országban, amely több mint 40 éve az egyik „legforróbb pontja” bolygónknak.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A minap Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy meg van az esélye annak, hogy az amerikai csapatok Afganisztánban maradnak a terrorizmus elleni küzdelem és az afgán kormány védelme érdekében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612280700
[modified] => 1612274335
)
[title] => Mihez vezethet, ha Joe Biden amerikai elnök nem vonja ki csapatait Afganisztánból?
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=37104&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37104
[uk] => 37049
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37050
[image] => Array
(
[id] => 37050
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1.jpg
[original_lng] => 187844
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1612267243:12
[_thumbnail_id] => 37050
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2413
[_oembed_d7d0dcb26eb3b84c4fd9e55b8f9ae911] =>
Сьогодні о 20 50 поблизу м. Чугуїв на відстані близько 2 км до військового аеропорту сталося падіння літака АН-26 ЗС...
