Az egyre hevesebb hőhullámok miatt több millió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban., Menindee falunál. A felvételeken látható, ahogy a folyó felszínét elpusztult halak borítják, motorcsónakkal is csak alig lehet közlekedni a vízen. A jelenségről először helyi idő szerint péntek reggel tettek bejelentést, a tragédia elsősorban heringeket érintett, de nagyobb testű halakat is találtak, köztük tőkehalakat, sügéreket, pontyokat.
A tömeges halpusztulás hátterében a térségben pusztító hőhullám áll, az akár 42 Celsius-fokos hőségben a folyó vize felmelegszik, a meleg víz pedig kevesebb oxigént tartalmaz, a halaknak viszont magasabb hőmérsékletnél több oxigénre van szükségük, így a hőség következtében megfulladnak.
A helyiek szerint ez az eddigi legsúlyosabb halpusztulás, amely eddig a falut érte, pedig három éve már is volt tömeges halpusztulás a Darlingon. Graeme McCrabb, a körülbelül 500 fős Menindee lakosa a BBC-nek nyilatkozva elmondta, még több hal pusztulásával számolnak: a felszínen úszó tetemek ugyanis további oxigént vesznek el a vízből. A 42 fokos melegben a bomló haltetemek bűze tovább nehezíti a helyzetet, „arról nem is beszélve, hogy mi, helyiek a folyó vizét használjuk mosáshoz és tisztálkodáshoz is, így az emberek most ezeket az alapvető dolgokat sem tudják megoldani” – mondta.
Authorities in Australia are grappling with the daunting task of searching an area larger than the length of Great Britain for a tiny radioactive capsule that mining company Rio Tinto said had been lost during transportation https://t.co/8gjdtAvd95pic.twitter.com/0GfAQnBahL
Shocked to hear reports of an incident at Manly West Public School today. My thoughts are with the students and staff who have been impacted, and I wish them a speedy recovery. https://t.co/JTedljILZJ
Körülbelül 500 ember él a városban, akik a folyó vizét használják mosásra, zuhanyzásra, így a szennyezett víz miatt az alapvető szükségleteik sem biztosítottak.
A folyó vize amúgy is apad, mivel mezőgazdasági és ipari területeken is felhasználják, elszívják azt. 2012-ben több milliárd dollárt költöttek arra, hogy megakadályozzák a folyó kiszáradását és egészségesebb szintre állítsák vissza.
Authorities in Australia are grappling with the daunting task of searching an area larger than the length of Great Britain for a tiny radioactive capsule that mining company Rio Tinto said had been lost during transportation https://t.co/8gjdtAvd95pic.twitter.com/0GfAQnBahL
Shocked to hear reports of an incident at Manly West Public School today. My thoughts are with the students and staff who have been impacted, and I wish them a speedy recovery. https://t.co/JTedljILZJ
A Sea Sheperd France környezetvédelmi szervezet szúrta ki az Atlanti-óceán felszínén lebegő döglött halak tömegét, amely mintegy háromezer négyzetméteren terül el a francia partok közelében – írja a BBC.
Az aktivisták le is filmezték a látványt, ezzel akarták felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az ipari léptékű halászat mekkora károkat okoz. Egy iparági közlemény szerint a százezer kék puhatőkehalat a világ második legnagyobb halászhajója, a holland tulajdonban lévő, de litván zászló alatt hajózó Margiris hagyta el, miután kiszakadt a hálója.
A francia halászati miniszter, Annick Girardin is reagált az esetre: sokkolónak nevezte a felvételeket, és azt mondta, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Az EU környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztosa, Virginijus Sinkevicius, is megszólalt, mint mondta, alaposan informálódik és bizonyítékokat gyűjt az üggyel kapcsolatban. A Margiris tulajdonosait képviselő iparági szervezet azt írta, hogy mostani hálószakadás egy nagyon ritka baleset, és az uniós jogszabályokkal összhangban a kiömlött halmennyiséget levonták a jármű kvótájából, az ügyet pedig jelentették a litván hatóságoknak. A több mint egy kilométer hosszú hálót használó, a halakat pedig a fedélzeti üzemben feldolgozó Margiris nem először keveredett botrányba: 2012-ben Ausztráliában tiltakoztak ellene, és annak ellenére is el kellett hagynia az ausztrál vizeket, hogy hivatalosan 18 ezer tonna hal kifogására volt kvótája.