Több mint hat év szabadságvesztésre ítéltek egy ENSZ-bírót az Egyesült Királyságban, miután bűnösnek találták abban, hogy egy fiatal ugandai nőt rabszolgasorban tartott és dolgoztatott – írja az Index.
A 50 éves Lydia Mugambét az oxfordi koronabíróság bűnösnek találta több vádpontban, köztük az Egyesült Királyság bevándorlási törvényeinek megsértésében való összeesküvésben, kizsákmányolás céljából történő utaztatás elősegítésében, kényszermunkában, valamint tanú megfélemlítésére irányuló összeesküvésben – számolt be pénteken a Sky News.
A tárgyaláson elhangzott, hogy Mugambe arra kényszerítette áldozatát – akit jogi okokból nem nevezhetnek meg – hogy szobalányként dolgozzon neki, és ingyenes gyermekfelügyeletet biztosítson, miközben megakadályozta abban, hogy állandó állást vállaljon.
Az esküdteknek bemutatták azt a felvételt is, amelyen Mugambe a rendőröknek azt mondja a letartóztatásakor, hogy „mentessége” van és „nem bűnöző”. Caroline Haughey ügyész a bíróságon kijelentette: „Lydia Mugambe kizsákmányolta és bántalmazta [a nőt], kihasználva, hogy az nem ismeri a megfelelően fizetett munkához való jogait, és félrevezette Nagy-Britanniába érkezésének céljával kapcsolatban is”.
Mugambe tagadta, hogy a fiatal nőt háztartási munkák elvégzésére kényszerítette volna, és azt állította, hogy mindig szeretettel, gondoskodással és türelemmel bánt vele.
A háború 2022 februári kitörése óta Ukrajnában 12 ezer 910 civil, köztük 682 gyerek vesztette életét – számolt be róla Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius főigazgatója.
Az Interfax ukrán hírügynökség számolt be róla, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ukrajna békéjének és biztonságának támogatása címmel rendelt el ülést, miután a jelentések szerint 20 civil, köztük 9 gyerek vesztette életét a Krivij Rih ellen indított orosz támadásban. A tanácskozáson Fletcher hangsúlyozta, hogy Moszkva légicsapásai továbbra is megnyomorítják az Ukrajnában élő civileket és gyermekeket, valamint tönkreteszik a polgári infrastruktúrát.
Bei einem Kindergeburtstag in einem Skigebiet steht eine Ausfahrt mit einem Motorschlitten an. Doch die Fahrt endet mit acht Verletzten, darunter sechs Kindern. Was ist passiert? https://t.co/GdsVxy4b4b
Here’s the aftermath of a roadside blast that targeted the motorcade of #Somalia’s President HSM near his residence on Tuesday.
The president narrowly escaped the bombing, which hit a vehicle next to his, killing 10, incl 7 of his guards. Al-Shabaab claimed responsibility. pic.twitter.com/wVsadSHn7e
Dróntámadásban halt meg a legtöbb civil Ukrajnában januárban – derült ki egy ENSZ-jelentésből.
A Reuters által ismertetett dokumentum szerint az ukrajnai háborúban az előző hónapban 139 civil halt meg, 738-an pedig megsebesültek. A halálesetek 27 százalékát és a sérülések 30 százalékát okozták rövid hatótávolságú drónok.
A drónok, amelyeket a háború kezdetén leginkább segédeszköznek tekintettek, mára az ukrajnai háború egyik legfontosabb fegyverévé váltak: 2024-ben mind Ukrajna, mind Oroszország jóval több mint egymillió darabot gyártott belőlük.
Az ENSZ szerint összesen közel 12 500 civil halt meg a háborúban, köztük 650 gyermek. Oroszország rendre tagadja, hogy szándékosan célozna civileket.
Az ENSZ jelentése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Goma városában történt tömeges börtönlázadás során százával erőszakolták meg és égették el a női rabokat.
Az M23 nevű lázadócsoport múlt héten rohanta le Goma központját, és a támadás következtében a Munzenze börtönből több ezer fogvatartott szökött meg. A börtön női szárnyában azonban szörnyűséges támadások zajlottak.
„Minden nőt megerőszakoltak, majd rájuk gyújtották a cellákat” – a tragédiáról Vivian van de Perre, az ENSZ békefenntartó missziójának helyettes vezetője számolt be: „Tömeges börtönszökés történt, 4 000 rab szökött meg. Néhány száz nő is fogvatartott volt az intézményben. Őket mind megerőszakolták, majd felgyújtották a női szárnyat, és mindannyian meghaltak.”
A január 27-i támadás után készült felvételeken sűrű, szürke füst gomolygott a börtön felett, a lázadás hátborzongató bizonyítékaként. Az ENSZ szerint a támadást az M23 lázadócsoport követte el, amelyet Ruanda támogat.
Az ENSZ egyelőre nem vizsgálhatja az esetet
A lázadók jelenleg akadályozzák az ENSZ helyszíni vizsgálatát, így a nemzetközi békefenntartók csak a város védelmére koncentrálhatnak. Több ezer ember keresett menedéket Goma területén, ahol folyamatosan a civilek védelmén dolgoznak.
Bár a támadás elkövetőit még hivatalosan nem azonosították, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala figyelmeztetést adott ki a nemi erőszak egyre gyakoribb háborús eszközként való alkalmazására Goma területén.
Shocked by the tragic death of a Ukrainian citizen in Bratislava. We cannot exclude ethnic hatred as one of the reasons for this crime. Under my directions, our embassy has already contacted the Slovak police and ombudsman. We demand an impartial investigation and accountability.
Ein Ehepaar aus Hockenheim, nahe Heidelberg, wollte eine Tochter und tötete dafür die Mutter und Großmutter eines damals fünf Wochen alten Babys. Jetzt steht das Urteil. https://t.co/Jdl4CBuz26
⚠️ WARNING: This post contains graphic descriptions of violence & gore.
The dismembered remains of nine students, aged 19 to 30, were discovered on 2nd March in San Jose Miahuatlan, Mexico, near the border of Puebla & Oaxaca states. The victims, five men & four women from… pic.twitter.com/vpYmigzYgH
— True Crime Updates (@TrueCrimeUpdat) March 5, 2025
Im Rhein-Maas Klinikum (RMK) in #Würselen gilt ab morgen bis auf Weiteres ein Besuchsverbot. Für die Weihnachtstage strebt das Krankenhaus – abhängig von der weiteren Entwicklung des Infektionsgeschehens – Ausnahmeregelungen an. - https://t.co/d3bnZTTFd8pic.twitter.com/0q336h5ee2
Mintegy háromezer ember halt meg Goma városában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, miután a lázadók elfoglalták azt a kongói hadsereggel folytatott napokig tartó heves harcok után – jelentette az ENSZ.
Vivian van de Perre, az ENSZ kongói missziójának helyettes vezetője szerdán elmondta, hogy eddig kétezer holttestet gyűjtöttek össze Goma utcáiról az elmúlt napokban, és kilencszáz holttest még mindig a gomai kórházak hullaházaiban van.
„Arra számítunk, hogy ez a szám növekedni fog” – mondta az újságíróknak egy videóhívásban, abból a városból nyilatkozva, amely körülbelül kétmillió ember otthona. „Bizonyos területeken még mindig sok bomló holttest található.”
A holttestek összegyűjtése azt követően kezdődött meg, hogy a lázadók szövetsége, az Alliance Fleuve Congo (AFC) – amely az M23 fegyveres csoportot is magában foglalja – keddtől tűzszünetet hirdetett válaszul a kinshasai rezsim által okozott humanitárius válságra.
A kormány azonban kedden hamis kommunikációnak nevezte a tűzszünetet, és az ENSZ szerint szerdán továbbra is heves harcokról érkeztek jelentések a konfliktus fő helyszínéről, Dél-Kivu tartományból.
A több mint százmillió lakosú Kongói Demokratikus Köztársaság évtizedek óta etnikai feszültségekkel, illetve a föld- és ásványkincs-hozzáférésért vívott harcokkal terhelt erőszakot él át, amely a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát idézte elő.
Kongó, az Egyesült Államok és az ENSZ szakértői azzal vádolják a szomszédos Ruandát, hogy támogatja az M23-at, amely főként a kongói hadseregből több mint egy évtizede kivált harcosokból áll.
Ruanda kormánya tagadja ezt a vádat, de elismerte, hogy csapatai és rakétarendszerei jelen vannak Kelet-Kongóban a saját biztonságuk érdekében – jelentette az Associated Press. Ruanda elnöke, Paul Kagame hétfőn a CNN-nek elmondta, hogy nem tudja, jelen vannak-e ruandai katonai erők Kongóban, de kijelentette, hogy országa megteszi a szükséges lépéseket önmaga védelmében.
[type] => post
[excerpt] => Mintegy háromezer ember halt meg Goma városában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, miután a lázadók elfoglalták azt a kongói hadsereggel folytatott napokig tartó heves harcok után – jelentette az ENSZ.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738944480
[modified] => 1738905792
)
[title] => ENSZ: majdnem háromezren meghaltak már a kongói háborúban
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=195128&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 195128
[uk] => 195100
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 195101
[image] => Array
(
[id] => 195101
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636.jpg
[original_lng] => 308410
[original_w] => 1240
[original_h] => 744
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636-1024x614.jpg
[width] => 1024
[height] => 614
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1636.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1738898593:12
[_thumbnail_id] => 195101
[_edit_last] => 12
[views_count] => 631
[_oembed_18957ac64dfd034d6c268f6afec316a8] =>
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki az ukrán hadifoglyok kivégzésének növekvő száma miatt. A szervezet ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója által közzétett jelentés szerint 2023 augusztusa óta 79 ilyen esetet dokumentáltak – közölte az Al Jazeera.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint az elmúlt hónapban 24 különálló incidensben összesen 79 ukrán hadifogoly kivégzését dokumentálták. A jelentés megállapítja, hogy „sok ukrán katonát, aki megadta magát vagy az orosz fegyveres erők fizikai őrizetében volt, a helyszínen agyonlőttek”.
A misszió vizsgálata során ukrán és orosz források által közzétett felvételeket és fényképeket elemzett, szemtanúkkal készített interjúkat, valamint geolokalizációs technikákat alkalmazott az incidensek helyszínének azonosítására. A jelentés azt is megemlíti, hogy egy esetben az ukrán csapatok is kivégeztek egy sebesült és harcképtelen orosz katonát.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerint tilos a „nem szedünk foglyokat” parancs kiadása.
Mind Oroszország, mind Ukrajna kölcsönösen háborús bűnök elkövetésével vádolja egymást, beleértve a fogságba esett katonák megölését, amióta Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában. Fontos megjegyezni, hogy a harcoló, valamint harmadik felek által feltárt kivégzések nagy valószínűséggel csak a valós atrocitások egy töredékét képezik le.
2024-ben 30%-kal nőtt a háború következtében Ukrajnában meggyilkolt vagy megsebesült civilek száma a 2023-as évhez képest. Ezt az ENSZ Politikai Kérdésekkel Foglalkozó Főtitkárhelyettese, Rosemary DiCarlo jelentette be az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén – adja hírül az Ukrinform.
„Különösen aggasztó a gyermekek körében történt sérülések és halálesetek számának növekedése. Az első három negyedévben több gyermek halt meg vagy sérült meg, mint 2023 egészében” – mondta DiCarlo.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának adatai szerint a háború kezdete óta legalább 12 456 ember vesztette életét, köztük 669 gyermek. A sebesültek száma 28 382, közöttük 1833 gyermek.
Csak 2023 első kilenc hónapjában több mint 580 oktatási és egészségügyi intézmény károsodott meg vagy semmisült meg.
Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy minden támadást a civil lakosság és a civil infrastruktúra ellen határozottan elítélünk
– tette hozzá az ENSZ főtitkárhelyettese.
DiCarlo arról is beszámolt, hogy a háború kezdete óta 10 humanitárius dolgozó vesztette életét szolgálatteljesítés közben, 41-en pedig megsebesültek.
DiCarlo ismételten aggodalmát fejezte ki a hírek kapcsán, amelyek ukrán foglyok orosz katonák általi kivégzéséről számolnak be. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának decemberi jelentése szerint legalább 19 esetet dokumentáltak.
#WorldNews: #Sudanese volunteer rescuers said that more than 120 people were killed Monday when an area of Omdurman, the capital #Khartoum's twin city just across the Nile, came under shelling.https://t.co/xZnOJO4GzP
Michael Gloss, 21, the son of a senior CIA official and an Iraq War veteran, suffered from mental illness. He died in April 2024 in eastern Ukraine, fighting with Moscow’s forces. https://t.co/DPuY1H7DVm
Legalább 207 embert öltek meg a Wharf Jeremie banda tagjai Haiti fővárosának Cite Soleil városrészében a hónap elején – áll az ENSZ hétfőn közzétett jelentésében, amely az eredetileg 187-re becsült halálos áldozatok számát felfelé módosította.
A mészárlásról szóló új jelentésben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint a Wharf Jeremie banda mintegy 300 tagja a több napig tartó tömeges kivégzések, emberrablások és rajtaütések során legalább 134 férfit és 73 nőt ölt meg, nagyrészt boszorkánysággal vádolt idős lakosokat – írja a Reuters.
A támadásokat a banda vezetője, Monel „Mikano” Felix rendelte el, miután azt gyanította, hogy boszorkánysággal ártottak gyermekének. Az ENSZ szerint az áldozatok közül sokakat a voodoo templomokból és vallási szertartásokról rabolták el.
A gyilkosságok sokkolták a karibi országot. Az ENSZ szerint Mikano bandája mintegy 15 éve ellenőrzi a kulcsfontosságú kikötők, a környező raktárak és a fővárosból kivezető országos autópályák közötti kis, de stratégiai fontosságú területet.
A gyilkosságok után a banda tagjai megpróbálták eltüntetni a bizonyítékokat mobiltelefonok elkobzásával, a holttestek elégetésével és a tengerbe dobásával. Az ENSZ szerint Haitin január óta több mint 5300 embert öltek meg, 2022 eleje óta pedig több mint 12 ezret, miközben több mint 700 ezren vesztették el otthonaikat.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
A brit Exeteri Egyetem vezetésével több mint nyolcvan intézmény által készített jelentés szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás az idén 41,6 milliárd tonna lesz, szemben a tavalyi 40,6 milliárd tonnával.
A kibocsátás legnagyobb hányada szén, olaj a gáz elégetéséből származik: 37,4 milliárd tonna, a tavalyinál 0,8 százalékkal több. A kibocsátás többi része egyebek között erdőirtásból és erdőtüzekből származik.
„Nem látjuk jelét annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása 2024-ben tetőzne”
– mondta Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Azonnali és hathatós kibocsátáscsökkentés nélkül „egyenest hozni fogjuk a 1,5 Celsius-fokos célt, egyszerűen átlépjük azt, és megyünk tovább” – tette hozzá.
A 2015-ös párizsi egyezményben született megállapodás arról, hogy 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a globális felmelegedést az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak az elkerülése érdekében. Ehhez minden évben meredek kibocsátáscsökkentésre lenne szükség mostantól 2030-ig és azon túl is.
Ehelyett a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása az elmúlt évtizedben emelkedett. A földhasználatból származó kibocsátás ebben az időszakban csökkent – egészen az idei évig, amikor az Amazonas térségében súlyos aszály okozott erdőtüzeket, ami 13,5 százalékkal, 4,2 milliárd tonnára növelte a földhasználatból származó éves kibocsátást.
Egyes tudósok szerint az ilyen lassú előrehaladás azt jelenti, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt már nem lehet reálisan tartani.
A jelentés szerzői szerint az idei kibocsátási adatok azt mutatják, hogy egyes országok gyorsan bővítik a megújuló energia használatát és az elektromos autók állományát. A folyamat azonban egyenlőtlenül halad, az iparosodott országok kibocsátása csökkent, a feltörekvő gazdaságoké pedig továbbra is nőtt.
A COP29 konferencián kedden ellentétek törtek a felszínre arról, hogy kinek kellene vezetnie az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról, amelyek a globális energiafelhasználás 80 százalékát adják.
A COP29 házigazdája, Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev képmutatással vádolta a nyugati országokat, amiért a fosszilis tüzelőanyagok fő fogyasztói és termelőiként oktatnak ki másokat.
Az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb olaj- és gáztermelő és -fogyasztó országában a kibocsátás várhatóan 0,6 százalékkal csökken az idén, míg az Európai Unióban 3,8 százalékkal.
Eközben India kibocsátása idén 4,6 százalékkal fog emelkedni a gazdasági növekedés miatt megugró energiaigény miatt.
A világ legnagyobb kibocsátója és második legnagyobb olajfogyasztója, Kína szén-dioxid-kibocsátása az idén 0,2 százalékkal fog emelkedni a jelentés szerzői szerint. Megállapítják, hogy Kína olajfelhasználásból származó kibocsátása valószínűleg elérte a csúcspontját az elektromos járművek piaci részesedése növekedésének köszönhetően.
A nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátás az idén várhatóan szintén 7,8 százalékkal növekszik, mivel a légi közlekedés kezd helyreállni a koronavírus-világjárvány idején bekövetkezett visszaesésből.
A következő hat hónapban 22 országban és területen súlyosbodikaz élelmiszerhiány. A fő okok a katonai konfliktusok és az erőszak, áll az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentésében.
Összesen 22 ország/terület minősül „éhség-központnak”: a konfliktusok, a gazdasági instabilitás és az éghajlati sokkok kombinációja miatt várhatóan tovább romlik az élelmezéssel kapcsolatos helyzet.
Szudán, Dél-Szudán, Mali, Palesztina és Haiti ad a legnagyobb aggodalomra okot, és ezekben a régiókban a katonai konfliktusok az éhezés fő mozgatórugói. „A helyzet a legnagyobb aggodalomra okot adó öt országban katasztrofális. Az emberek rendkívüli élelmiszerhiányban szenvednek, és példátlan és hosszan tartó éhséggel néznek szembe, amelyet az eszkalálódó konfliktusok, az éghajlati válságok és gazdasági megrázkódtatások táplálnak”, mondta Qu Dongyu, a FAO főigazgatója.
Csád, Libanon, Mianmar, Mozambik, Nigéria, Szíria és Jemen a „rendkívüli aggodalomra okot adó” területek: sok ember szembesül akut élelmiszerhiánnyal.
Emellett súlyosbodó élelmiszerhiányt jósolnak Kenyában, Lesothoban, Namíbiában, Nigerben, Burkina Fasóban, Etiópiában, Malawiban, Szomáliában, Zambiában és Zimbabwéban.
[type] => post
[excerpt] => A következő hat hónapban 22 országban és területen súlyosbodik az élelmiszerhiány. A fő okok a katonai konfliktusok és az erőszak, áll az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentésében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730662620
[modified] => 1730544016
)
[title] => ENSZ: a közeljövőben közel 20 országot fenyeget az éhínség
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=184720&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184720
[uk] => 184573
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184574
[image] => Array
(
[id] => 184574
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large.jpg
[original_lng] => 201895
[original_w] => 1140
[original_h] => 761
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large-1024x684.jpg
[width] => 1024
[height] => 684
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 761
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 761
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/209131-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 761
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1730536817:12
[_thumbnail_id] => 184574
[_edit_last] => 12
[views_count] => 940
[_oembed_18957ac64dfd034d6c268f6afec316a8] =>