Összesen 1323 iskolában volt bombariadó Szlovákiában május 7-én, kedden – írja az ÚjSzó. A bombafenyegetéseket az iskolák szlovák nyelven, orosz e-mail címről írták. A névtelen üzenetben e-mailekben az iszlámot és Allahot emlegetik.
Pozsony megyében hasonló e-mailek miatt már pénteken is bombariadó volt 120 iskolában, de az ÚjSzó azt írja, a kedd reggel szétküldött üzenet szövege nem egyezik meg a péntekivel. Mindkét esetben terrorcselekmény különösen súlyos bűntette miatt indult eljárás.
A bombariadó 110 bankot és 40 elektronikai szaküzletet is érintett – írja Paraméter.
„A bombaveszély extrém méreteket ölt. A rendőrség teljes erőbedobással dolgozik, ellenőrzi az iskolák biztonságát, és próbálja azonosítani a tettest” – idézte a szlovák hírügynökség a hatóságokat. Azt írták, nem veszik félvállról az ilyen fenyegetéseket, ezért az intézkedések végrehajtásába tűzszerészeket, kutyás rendőröket, illetve a kerületi igazgatóságok rendészeti egységeit is bevonták.
Csaknem 130 franciaországi középiskola kapott merényletfenyegetést a múlt hét óta a meghekkelt digitális felületein keresztül – közölte hétfőn a francia oktatási minisztérium.
Ezek az intézmények a tájékoztatás szerint a párizsi régióban, valamint az ország északi és keleti részén találhatók.
Északkelet-Franciaországban Haut-Rhin megye prefektúrája hétfőn azt közölte, hogy több bombariadó volt iskolákban, amelyeket evakuáltak, míg a szomszédos Bas-Rhin megye prefektúrája szerint vasárnap este óta mintegy tizenöt középiskolába érkezett bombafenyegetés. A reimsi oktatási hatóság szerint mintegy tíz iskolát ért bombariadó a honlapjukon keresztül, s a beérkezett üzenetek némelyike lefejezésről szóló videót is tartalmazott, hasonlóan a párizsi régió iskoláiba múlt héten küldött üzenetekhez.
Azt hiszik, hogy névtelenek maradhatnak, de levadásszuk őket. Azt hiszik, hogy biztonságban vannak, de megbüntetjük őket. Az elmúlt hónapokban elküldött hasonló fenyegetések több tucat elkövetője ellen már eljárás indult – mondta Gabriel Attal miniszterelnök csütörtök este az iskolák biztonságáról rendezett tárcaközi értekezlet után.
November közepéig a kormány nyolcszáz hamis bombariadót számolt össze egy korábbi fenyegetéssorozat után. A hamis riasztások száma azután nőtt meg, hogy október 13-án egy dzsihadista megölte volt tanárát az észak-franciaországi Arras egyik gimnáziumában.
🚨Breaking News: Terror attack occured in Jerusalem, near Maale Adumim. Two terrorists started shooting at civilians, nine injured, three in critical condition. ⬇️ Video from the scene: pic.twitter.com/qXqUS59Wyn
Újabb francia iskolák kaptak terrorfenyegetést péntek este és szombatra virradóra, ezúttal az ország északi részében, az intézmények digitális felületein keresztül – tudta meg az AFP hírügynökség rendőrségi és közigazgatási forrásokból.
„Hétfőn 122 iskola fog felrobbanni” – olvasható abban az üzenetben, amelyet egy lille-i középiskola diákjai szüleinek küldtek. Az üzenet szerzője azzal is fenyegetőzött, hogy megtámadják a Vincent Bolloré milliárdos üzletember tulajdonában lévő CNews hírtelevíziót. Amiens oktatási hatósága szerint a körzetben „több iskola digitális felületét is feltörték”. A lille-i középiskolának küldött üzenethez hasonlóan az amiens-i iskolák által kapott üzenet is több intézményt említ – tette hozzá az oktatási hatóság az AFP-nek nyilatkozva. Több bejelentés is érkezett az interneten terjedő erőszakos vagy törvénytelen tartalmak bejelentésére szolgáló platformra – mondta egy rendőrségi forrás az AFP-nek. A párizsi régióban mintegy ötven oktatási intézmény, főleg középiskolák kaptak terrorfenyegetést és lefejezésekről készült felvételeket az iskolák digitális felületein keresztül. Az elkövető vagy elkövetők feltörték egy diák e-mail-címét, hogy az üzenetet és egy lefejezős videót az intézmény összes postafiókjába elküldjék. „Azt hiszik, hogy névtelenek maradhatnak, de mi levadásszuk őket. Azt hiszik, hogy biztonságban vannak, de mi megbüntetjük őket. Az elmúlt hónapokban elküldött hasonló fenyegetések több tucat elkövetője ellen már eljárás indult” – mondta Gabriel Attal miniszterelnök csütörtök este az iskolák biztonságáról rendezett tárcaközi értekezlet után. November közepéig a kormány nyolcszáz hamis bombariadót számolt össze egy korábbi fenyegetéssorozat után. A hamis riasztások száma azután nőtt meg, hogy október 13-án egy dzsihadista megölte volt tanárát az észak-franciaországi Arras egyik gimnáziumában.
A Munkácsi Városi Tanács a rendőrséghez és a kiberrendőrséghez fordult feljelentéssel egy gyermekgyilkossági fenyegetés miatt, ami egy anonim Telegram-csatornáról érkezett.
A hatóságok már nyomoznak az ügyben, azonban egyelőre még nem sikerült kideríteni, hogy ki áll a bűncselekmény mögött, az oktatási intézményeket fokozottan felügyelik a rendfenntartók.
Az említett Telegram-csatornára egy este alatt többezren iratkoztak fel, több szülő is aggodalmát fejezte ki az oktatási intézmények vezetőségének. A tettes az interneten fellelhető fotókat osztott meg a csatornán és azzal fenyegette az iskolásokat, hogy gyilkosságot fog elkövetni.
Viktor Mikita, a megyei adminisztráció vezetője hivatalos oldalán közölte, hogy az ügy személyes ellenőrzése alatt áll és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtalálják a tettest.
„Kérünk mindenkit, hogy legyenek elővigyázatosak, és az oktatási intézmények területén észrevett gyanús személyeket, tetteiket jelentsék a rendvédelmi szerveknek” – olvasható a bejegyzésben.
Az üzenetek állítólag „ukrán nacionalistáktól” származnak, de Kazahsztán, Bosznia-Hercegovina és Kirgizisztán mobilszolgáltatóinak kódjaival rendelkező fiókokról.
„Ez egy újabb orosz provokáció, amelynek célja, hogy az „ukrán nacionalisták” fenyegetéseinek látszatát keltse az ukrajnai magyarokkal szemben, hogy etnikumok közötti ellenségeskedést szítson az ukránok és magyarok között” – írja a Központ. A Központ kér mindenkit, hogy az ilyen üzenetek érkezésekor blokkolja a felhasználót, akitől az SMS jött, és forduljon a Kiberrendőrséghez.
Életveszélyes fenyegetést kapott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az ukránul írt üzenet szerint a tárcavezető „robbanásveszélyes üdvözletre” számíthat a közelgő ukrajnai látogatásán.
Szijjártó január 29-én találkozik Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. A magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó időpontja január 19-én vált véglegessé, a tárcavezető ekkor azt közölte, telefonon egyeztetett Andrij Jermákkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, és ez az egyeztetés az ungvári személyes találkozó előkészítésének jegyében telt.
Szijjártó hozzátette, hogy a tárgyalásra „az ukránok erős delegációval érkeznek”, hiszen az elnöki hivatal vezetője mellett az ukrán külügyminiszter is ott lesz. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a találkozón sikeresen végig tudják venni a legfontosabb kétoldalú kérdéseket, elsősorban a kárpátaljai magyar nemzeti közösség korábban elvett jogainak ügyét, valamint a két ország közötti kapcsolatok hosszú távú jövőjét.
Ugyanakkor információink szerint a találkozó közeledtével a Külgazdasági és Külügyminisztérium ukrajnai képviseletei egy ukrán nyelven íródott e-mailt kaptak, amelyben életveszélyesen megfenyegették Szijjártó Pétert.
Az üzenetben azt írták:
Magyarok, gyűlöljük a kormányotokat, amely továbbra is mindent megtesz azért, hogy elveszítsük a háborút. Azt hiszitek, hogy a miniszteretek az Ukrajna elleni támadások után csak úgy eljön hozzánk?
Mi nem így gondoljuk. Január 29-én tehát robbanásveszélyes üdvözletre számíthatnak. Egy páncélvonat nem fogja megmenteni önöket. Javasoljuk, hogy adjon megrendelést egy temetkezési irodának, hogy elkezdhessék elkészíteni a koporsót Szijjártónak, és az illeszkedjen a magasságához. Isten megbocsát, de az ukránok nem
– olvasható a külügy ukrajnai képviseleteinek címzett e-mailben.
A cél egy Orbán–Zelenszkij-találkozó
A külügyminiszterek találkozója azt a célt szolgálja, hogy előkészítsék Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóját. Ezzel kapcsolatban Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője korábban elmondta, hogy ez lesz a legfontosabb feladata a január 29-i külügyminiszteri egyeztetésnek is.
Jermak hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozóját a lehető legalaposabban elő akarják készíteni, és tisztázni akarják, hol és mikor találkozhat a két fél, és milyen egyezményekről állapodhatnak meg.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője azt is elismerte, hogy rengeteg kérdést rendezni kellene a két fél közt. „Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Ezért beszélnünk kell velük, konstruktív párbeszédre van szükségünk” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a magyar fél álláspontja változott-e meg, vagy miért kerülhet most sor a találkozóra, Jermak azt mondta: „Fogalmazzunk úgy, valószínűleg Magyarország álláspontja változott meg a két éve zajló háború, az Európai Unió irányába tett előrelépésünk és a NATO felé való közeledésünk miatt. Tehát sok tényező áll emögött.”
Megjegyezte azt is, hogy a világ általánosságban „az erőseket tiszteli”, és Ukrajna most, ebben a „tragikus háborúban” több évtizedre vagy évszázadra bizonyította az erejét.
Január 21-én 19 óra körül egy munkácsi nő hívta a 102-es vonalat, és jelentette, hogy egyik szomszédja gránáttal fenyegeti. A bejelentő tájékoztatása szerint a lakásban rajta kívül egy kiskorú gyermek lakik.
A rendőrség azonnal elindult a helyszínre. A rendfenntartók hatástalanították a támadót, és egy robbanószerkezetet foglaltak le tőle. A fogvatartottról kiderült, hogy egy 42 éves helyi lakos. A férfitól az F‒1-es gránáton kívül, amellyel a férfi megfenyegette az áldozatot, a nyomozók több mint három tucat töltényt foglaltak le.
A gyanúsított jelenleg ideiglenes fogdában van. Magatartásának okait az előzetes vizsgálat során állapítják meg. Jelenleg úgy tudni, hogy a férfi ittas volt. 3-tól 7 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. A nyomozás tart.
[type] => post [excerpt] => Január 21-én 19 óra körül egy munkácsi nő hívta a 102-es vonalat, és jelentette, hogy egyik szomszédja gránáttal fenyegeti. A bejelentő tájékoztatása szerint a lakásban rajta kívül egy kiskorú gyermek lakik. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1705957800 [modified] => 1705934542 ) [title] => Gránáttal fenyegette szomszédasszonyát egy férfi megyénkben [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=144940&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 144940 [uk] => 144918 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 144923 [image] => Array ( [id] => 144923 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [original_lng] => 100563 [original_w] => 768 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/845b4f09549fe1003448b9b697c9d3bb.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1705927351:5 [_thumbnail_id] => 144923 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1840 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_fc51cc8850fceb89819c95d4babcb999] =>
A hand grenade explosion triggered by a quarrel at a market injured 9 people in southern Kosovo https://t.co/9P4EhIHmau
A munkácsi határőregység dolgozói megállítottek egy Ford Mondeo típusú járművet, melyben két kárpátaljai férfi utazott.
A férfiak megtagadták a hatóságok kérését, miszerint mutassák fel okmányaikat, elkezdték sértegetni, majd pedig halálosan is megfenyegették a határőröket. Az egyikük leadott egy lövést egy startpisztollyal, ezt követően pedig megpróbálták bántalmazni a hatósági munkatársakat. Mindkettejüket letartóztatták, mind a sofőr, mind pedig az utas ittas állapotban volt.
A helyszínre kiérkezett a rendőrség is, az ügyben büntetőeljárást indítottak, a vizsgálatok megkezdődtek.
Észak-Korea bombazáporral fenyegette meg szerdán déli szomszédját a Phenjan-ellenes pamfletek miatt.
„Nincs garancia arra, hogy a Koreai-félszigeten nem fog kitörni az európaihoz vagy a közel-keletihez hasonló katonai konfliktus” − mondta Kim Junmi észak-koreai szakértő a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek, utalva az orosz–ukrán háborúra és az Izrael és a Hamász közti fegyveres harcokra.
A dél-koreai alkotmánybíróság még szeptemberben hatályon kívül helyezte a propaganda-szórólapok észak–déli határon keresztüli terjesztését tiltó törvényt, mondván, az túlságosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A 2020-ban bevezetett törvény értelmében a szórólapterjesztők akár három év börtönbüntetést is kaphattak.
A KCNA-ban közzétett angol nyelvű felszólításban Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a Phenjan-ellenes pamfletkampány és a Szöul által folytatott pszichológiai hadviselés csak katalizátorként szolgál, ami Dél-Korea végét fogja jelenteni.
„A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság haraggal teli forradalmi fegyveres erői bombazáport fognak zúdítani a dél-koreai bábok és szórólapterjesztők védőbástyáira, ami még a korábbi válaszlépésünket is fölül fogja múlni”− mondta Kim Junmi, hozzátéve, hogy a propagandaterjesztés a háború folytatását megelőző támadásnak minősül.
Több mint hetven éve tart a koreai háború Az elmúlt években észak-koreai menekültek és konzervatív aktivisták többször is küldtek át pamfleteket szállító léggömböket a határon keresztül Észak-Koreába, hogy az ott élőket a rezsim elleni lázadásra buzdítsák. Legutóbb emiatt fegyveres konfliktus a határnál 2014-ben és 2020-ban alakult ki; utóbbi esetében a két Koreát összekötő iroda épülete is megsemmisült.
Mivel az 1950-ben kirobbant koreai háború hivatalosan a mai napig tart, és csak tűzszüneti megállapodás köttetett, ezért a Koreai-félszigeten folyamatos a katonai feszültség.
Szöul és Phenjan még 2018-ban megállapodást írt alá a feszültség enyhítéséről, de Észak-Korea ezt azóta többször is megsértette. A dél-koreai védelmi minisztérium még októberben jelentette ki, hogy az egyezményt fel kellene mondani, mert Dél-Korea csak így tudna azonnal reagálni egy esetleges támadásra.
"The robotic arm, confusing the man for a box of vegetables, grabbed him and pushed his body against the conveyer belt, crushing his face and chest" https://t.co/B0qCeLakha
