Ünnepélyesen felavatták Beregszászban II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát. Az eseményre Kárpátalja minden szegletéből jöttek magyarok, hogy ott lehessenek a Vérke-parti város Budapest terén a történelmi eseményen.
„Cum Deo pro Patria et Libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!) – Rákóczi jelmondatával köszöntötte a szobor avatásán megjelenteket a magyar kormány nevében Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere, kiemelve: „Ma egy nagy ember emlékét idézzük, aki nehéz időkben, lehetetlen helyzetben emelte fel a zászlót, a közös szabadság zászlaját. […] Gyakran halljuk, hogy a magyar történelem a levert szabadságharcok története. Ám ha jobban megvizsgáljuk ezt a történelmet, akkor azt is elmondhatjuk, hogy szabadságharcaink végül mindig célba értek. Elvezettek egy kiegyezéshez, vagy lépésről lépésre, komoly áldozatok árán a teljes szabadsághoz. A szabadságküzdelmek mindig erőt adtak a megmaradáshoz és megerősítették a magyar nemzetet mint egységes közösséget” – mutatott rá a miniszter, emlékeztetve hallgatóságát, hogy a katonai értelemben levert szabadságharc végén a szatmári békével Magyarország visszanyerte rendi alkotmányát, és a Habsburg Birodalmon belül megőrizte önigazgatásának és érdekérvényesítésének fontos eszközeit.
Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Gulyás Gergely hangsúlyozta: „II. Rákóczi Ferenc nemcsak a magyarság hőse, nemcsak Kárpátalja minden nemzetéé, akik kiálltak a közös ügy védelmében, hanem minden szabadságszerető emberé. Mindenkié, akinek számít az emberi méltóság, az anyanyelvhasználata és az anyanyelven való oktatás lehetősége, a jogállam, az önbecsülés és a tisztelet értékei. Ez a szobor arra figyelmeztet, hogy ki kell állnunk önmagunkért és egymásért” – emelte ki a magyar kormány minisztere, azt üzenve Ukrajna vezetőinek, hogy számíthatnak Magyarországra, de az alapvető, magyarságot megillető nemzeti kisebbségi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere kijelentette: „Büszkeséggel tölt el, hogy polgármesterként állhatok itt, vidékünk egyik legmeghatározóbb történelmi alakjának most felállított emlékműve előtt. Aki 316 év után, Rákóczi évében ismét hazatért.” A város polgármestere szerint a kőhíd, a Bethlen–Rákóczi-kastély, az egykori úri kaszinó, a zsinagóga és az akkori királyi törvényszék épülete mellett Rákóczi most felavatott lovas szobrával kibővült Beregszász emblematikus látványosságainak sora. Babják Zoltán köszönetet mondott a magyar kormánynak, Grezsa István miniszteri biztosnak, Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének és Győrfi Lajos szobrászművésznek mindazért, amit tettek a szobor létrehozásáért és Beregszászban történő felállításáért. Végül kijelentette: „A mai emlékműavatás erősebbé tette közösségünket, és semmiképp nem tette gyengébbé Ukrajnát.”
A beregszászi származású Csobolya József operaénekes Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérése című daljátékának egy részletét énekelte.
Győrfi Lajos szobrászművész
Győrfi Lajos szobrászművész, aki fiával, Győrfi Ádámmal formázta meg a szobrot, elmondta, hogy megható a számára az, hogy a beregszásziak régi álma megvalósításának részese lehetett. A szobor elhelyezéséről elmondta, hogy déli irányba tájolták, és a gödörszerű tér közepére egy halmot emeltek, ráhelyezve a szabad természetes kőtömb talapzatot, rajta a Rákócziak címerével, a fejedelem saját kezű aláírásával, valamint egy harciszekér-töredékkel, rajta a zászló az ismert jelmondattal. A nagyságos fejedelem lovas szobrának ábrázolásával azt a pillanatot próbálták ábrázolni, amikor elindul. Rákóczi a térelhelyezésnél a volt megyeházára néz, ahogy Pandur nevű lova is oda fordítja a fejét. A lópokróc egyik oldalán a Rákóczi-címer, a másik oldalon leghűségesebb népének, a ruszinoknak a címere látható. A fejedelmet Mányoki Ádám ismert hiteles arcképe alapján igyekeztek megformálni. Csatába indul, tehát felsőtestén páncél van, kezében korabeli buzogány, oldalán a család ismert kardja.
A szobor felállításáért sokat tett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki ünnepi beszéde elején Csatáry György főiskolai tanár lapunk előző számában megjelent tudományos cikkének alcímét idézte: „Százhuszonhat éves álom vált valóra”. Csatáry kutatásai szerint az első Rákóczi-szobrot nem Budapestre, vagy Sárospatakra, hanem Beregszászba, a római katolikus templom mellé, a zászlóbontás helyszínére tervezte Bereg megye lelkes közönsége. Gyűjtést is szerveztek és – mint az írásból kiderül – a szerző egyik őse, néhai Csatáry György is hozzájárult a nemes ügyhöz két koronával, Mezőkaszonyban – mondta el Brenzovics László, de akkor a történelem viharai elsodorták a kezdeményezést.
Harminc éve, a KMKSZ létrejötte után Beregszászban a tervek újraéledtek, gyűjteni kezdtek és tervezni Rákóczi lovas szobrát, készült két makett is, Mihajlo Beleny és Matl Péter alkotásai. Azonban a tervek akkor sem valósultak meg, igaz, abban az időben számos emlékművet emeltek Kárpátalja szerte a Rákóczi-szabadságharc emlékére – sorolta hosszasan a helyszíneket a KMKSZ elnöke.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke
„2019-ben a Rákóczi-év keretében a magyar kormány és a Bethlen-alap támogatásával, Grezsa István kormánybiztos közbenjárására Győrfi Lajos és Győrfi Ádám szobrászművészek elkészítették ezt a gyönyörű alkotást, amelyet idén Ferenc-napkor állítottak fel itt, a Budapest téren” – emelte ki Brenzovics László, értékelve a vezérlő fejedelem történelmi szerepét, emberi kvalitásait és elvhűségét.
„Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc szobra Beregszászban emlékeztessen bennünket Isten, a haza és a szabadság fontosságára. Az emberi szabadságba beletartozik őseink nyelvének szabad használata az élet minden területén, az oktatásban és az is, hogy magunk dönthessünk a ránk tartozó ügyekben. Éljen a magyar szabadság! Vivát Rákóczi!” – zárta ünnepi beszédét a KMKSZ elnöke.
A szoborra Isten áldását kérte a történelmi egyházaink képviseletében Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője, ungvári református lelkész, Molnár János püspöki helynök, beregszászi plébános, valamint Levcsenkó Róbert, espereshelyettes, beregdédai görögkatolikus parochus.
Az esemény végén Csobolya József operaénekes Nagy Csaba tárogatóművész kíséretében a tömeggel együtt énekelte a Szózatot, majd a megjelentek elhelyezték a szobor talapzatánál koszorúikat és virágaikat.
Mielőtt hazaindult volna a sokaság, még ugyancsak tárogatókísérettel elénekelték a Csínom Palkó… kezdetű kuruc dalt.
