Több izraeli megsérült vasárnap, amikor autóval szándékosan elütötték őket vasárnap. A merényletet egy kelet-jeruzsálemi palesztin hajtotta végre, akit a rendőrök azonnal agyonlőttek. Izrael terrortámadásként kezeli az ügyet.
Gázolásos merényletben megsebesítettek négy izraelit, egyiküket életveszélyesen Izrael középső részén, egy katonai bázisnál vasárnap – közölte a rendőrség.
A kelet-jeruzsálemi palesztin merénylő autóval szándékosan a Crifin nevű laktanya előtti buszmegállóban várakozók közé hajtott, egy embert életveszélyesen, egy másikat súlyosan megsebesítve.
Három, véletlenül arra járó tartalékos határőr-katona és egy rendőr szemtanúja volt a történteknek, majd agyonlőtte a gázolót.
A rendőrség egyértelműen terrortámadásnak nevezte a gázolást, ugyanis a terrorista először az emberek közé hajtott, majd eltávolodott, visszafordult és újra megtette.
A négy áldozatot a közeli Aszaf Harofe nevű kórházba szállítottak, ahol az orvosok arról számoltak be, hogy egyikük sebesülése életveszélyes, egyiküké súlyos, s mellettük egy ember közepesen, és egy negyedik könnyebben sebesült meg.
A szerdai izraeli támadások szíriai és libanoni célpontok ellen több halálos áldozatot és számos sérültet követeltek – közölték csütörtökön helyi médiaforrások.
A Szana szíriai állami hírügynökség által idézett katonai források szerint az ország déli részét ért szerda esti izraeli légicsapásban két ember életét vesztette, egy katona megsebesült.
A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) csütörtöki jelentése szerint egy izraeli légicsapás egy, feltehetően a libanoni síita Hezbollah milíciához és Irán-barát csoportokhoz köthető létesítmény ellen irányult Damaszkusz déli külvárosában. A támadásnak a megfigyelőközpont szerint három halálos áldozata és tizenegy sebesültje van. A sebesüléseket egy szíriai légvédelmi rakéta lehulló repeszei okozták.
Az izraeli erők által Libanon déli részén végrehajtott támadásában öt ember sebesült meg, őket kórházba szállították – jelentette a libanoni hírügynökség.
A Hezbollah milícia az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta rakétákkal és drónokkal támadja Izrael északi részét. Izrael válaszként egyre gyakrabban támadja a Hezbollah dél-libanoni állásait.
More than 20 people reportedly killed, dozens more injured in Myanmar junta strike on wedding ceremony in Mingin Township, according to multiple reports https://t.co/Pa0QTV4vSQ
Nyolc palesztin vesztette életét egy koledzs ellen indított rakétacsapásban Izraelben. A hírt a Reuters közölte.
A csapás az ENSZ palesztinai menekültekkel foglalkozó ügynöksége, az UNRWA által működtetett szakkollégium egy részét érte, amely jelenleg a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családokat segíti.
A Reuters fotósa egy teljesen lerombolt alacsony épületet látott, és pokrócokba csomagolt holttestek hevertek az út mellett.
Az izraeli hadsereg szerint a helyszínt, amely állításuk szerint korábban az UNRWA főhadiszállásaként szolgált, most a Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveresei használják.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint semmi jel nem utal arra, hogy csapást mértek volna a térségre, de „vizsgálják az incidenst”.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint gázai irodájuk közelében legalább huszonkét ember vesztette életét, és többen megsebesültek, amikor egy közeli légicsapás elől menekültek péntek délután.
Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy az első vizsgálatok szerint „semmi jel nem utal arra”, hogy csapást mértek volna a térségben, de hozzátette, hogy az incidenst „vizsgálják”.
„A csapás megrongálta az ICRC irodájának építményét, amelyet sátrakban élő, kitelepített civilek százai vesznek körül, köztük sok palesztin kollégánk” – közölte az ICRC.
„Ez az incidens tömeges áldozatok beáramlását eredményezte a közeli Vöröskereszt tábori kórházába, ahova 22 halottat és 45 sebesültet vittek be, és további áldozatokról érkeztek jelentések.”
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium számai szerint 25 ember meghalt és 50 megsebesült a lövésekben, amelyekért Izraelt tette felelőssé.
Szombaton William Schomburg, az ICRC rafahi irodájának vezetője ismertette a pénteki támadás részleteit. „Sok sebesült volt, a jelenetek szörnyűek voltak, őszintén szólva semmi olyat nem láttam még soha” – mondta a BBC-nek Rafahból.
„Gyerekek, nők, fiatal férfiak özönlöttek hozzánk, akik mindannyian rendkívül súlyosan megsérültek a robbanások következtében. Képesek voltunk átszállítani őket a Vöröskereszt közeli kórházába, ahol elkötelezett csapatok dolgoznak, hogy megpróbáljanak életeket menteni és kielégítsék a civilek szükségleteit a konfliktusok során, akiknek nem volt hozzáférésük az egészségügyi ellátáshoz.”
Az elmúlt hónapokban Izrael és a Hezbollah számos megtorló, határokon átnyúló csapást mért egymásra. Az Irán által támogatott csoport azt állítja, hogy azért harcol Izrael ellen, hogy támogassa szövetségesét, a Hamászt a Gázai övezetben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerdán megállapította, hogy az izraeli hadsereg nem fordított kellő figyelmet a civil lakosság védelmére a Gázai övezetben végrehajtott célzott légicsapások során.
A harci eszközöket és módszereket úgy kell a feleknek megválogatni, hogy el lehessen kerülni vagy legalább a minimálisra lehessen szorítani azt, hogy civileknek is bántódása essen. Minden jel szerint ezt az előírást következetesen megszegték az izraeli légicsapások során – közölte Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Az Emberi Jogi Tanács hat izraeli támadás körülményeit vizsgálta meg a tavaly október 9. és december 2. közötti időszakból. A testület feltételezése szerint a szóban forgó támadások során az izraeli hadsereg GBU-31, GBU-32 és GBU-39 típusú bombákat vetett be, amelyek képesek betonfalakat áttörni és többemeletes épületeket is romba dönteni. Több lakóház, egy iskola, egy menekülttábor és egy piac épülete volt a vizsgálat alá vont támadások célpontja, és legkevesebb 218 ember halálát okozták. December 2-án valószínűleg kilenc GBU-31 típusú bomba egy 130 méter átmérőjű területen okozott pusztítást, 15 lakóház teljesen romba dőlt, 14 másik pedig megrongálódott.
A nemzetközi humanitárius jog rendelkezései szerint a polgári létesítményeket a lehetőségekhez képest meg kell kímélni a hadműveletek során. Ha fegyveresek jelenlétét gyanítják polgári épületekben, akkor mérlegelni kell, hogy az esetleges károk nem múlják-e felül a kívánt nyereséget.
„Terroristák vagy a tavaly októberben Izrael ellen elkövetett terrortámadáshoz köthető személyek jelenléte (egy polgári létesítményben) még nem tesz legitim célponttá egy teljes városnegyedet” – szögezték le a jelentésben. Kiemelték: akár emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet az, hogy Izrael nem tett különbséget harcosok és civil lakosok között, miközben robbantásokat hajtott végre sűrűn lakott városnegyedekben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a palesztin fegyvereseket is bírálta amiatt, hogy olyan területeket lőttek Izraelben, ahol a lövedékek civileket is eltalálhattak. A testület arra is rámutatott, hogy nem lenne szabad sűrűn lakott területeken katonai felszerelést tárolni vagy harcosokat állomásoztatni.
Izrael állandó ENSZ-képviselete Genfben azt mondta, hogy a jelentést „a tényeket tekintve, illetve jogilag és módszertanilag is elhibázottnak” tartják
Ravina Shamdasani, a tanács szóvivője elmondta: először felszólítják az izraeli hatóságokat, hogy folytassanak le transzparens vizsgálatot az ügyben. Ha ez nem történik meg, akkor „ezen a téren is nemzetközi cselekvés szükséges” – tette hozzá.
Izrael tavaly októberben indított hadműveleteiben több mint 37 400 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben a helyi egészségügyi hatóságok szerint.
Múlt héten egy ENSZ-vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy mind Izrael, mind a palesztin fegyveresek követhettek el háborús bűnöket.
A libanoni síita Hezbollah szerda délelőtt több mint százhatvan rakétát lőtt ki Izrael északi részére – közölték az izraeli hatóságok.
Több nagyobb északi várost is lőttek Libanon felől, köztük Cfátot és Tibériást, ahol legutóbb októberben volt légiriadó. Többfelé tűz ütött ki a lövedékek nyomában, melyeknek csak a lakott területekre irányzott részét fogta el a Vaskupola légvédelmi rendszer.
Szasza kibucban egy rakéta becsapódott egy üzem épületébe jelentős károkat okozva. A Kinneret, másik nevén a Genezáreti-tó partjainál mintegy 11 ezren nyaralnak, ugyanis szerdán Izraelben a savuot, vagy hetek ünnepét, a zsidó pünkösdöt ülik, és sokan táborozni mentek a tó körüli kempingekbe. Több strandon pánik tört ki a légiriadók idején, mert nincsenek óvóhelyek, de nem döntöttek a térség evakuálásáról.
Előzőleg kedd este az izraeli hadsereg célzott dróntámadással megölte az Abu Taleb néven is ismert Taleb Abdallahot. A Hamász elleni háború október 7-i kitörése óta ő volt a Hezbollah legmagasabb rangú parancsnoka, akit likvidáltak. A Dél-Libanonban, Türosz térségében történt akcióban vele együtt a Hezbollah négy, magas rangú parancsnokát ölték meg. Abu Taleb a dél-libanoni térségben, az izraeli határtól a Litani folyóig működő an-Naszr csapatok vezetője volt.
Я чесно кажучи мутно пам‘ятаю, як все проходило І в який саме момент вибили мій телефон з рук (після чого я вже роз‘ярилась) Друге відео хлопця чеха pic.twitter.com/9rjP1PsyB5
Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közös nyilatkozatban szólították fel a Hamász terrorszervezetet és Izraelt, hogy fogadják el az izraeli-amerikai javaslatot a gázai háború lezárására. Ezzel egy időben Tel-Avivban tömegek tüntettek a háború befejezéséért.
Néhány izraeli kormányzati tisztviselő ellenezte az amerikai elnök háromfázisú tervét, amely a gázai háború befejezését, az október 7-i terrortámadás során elrabolt izraeli túszok szabadon bocsátását és az övezet újjáépítését célozza. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter kilépéssel fenyegetőztek a kormánykoalícióból, ha a megállapodást elfogadják.
Szmotrics közösségi médiafiókjában kifejtette, hogy nem támogatja a háború olyan befejezését, amely nem jár a Hamász teljes megsemmisítésével és az összes túszt vissza nem hozza. Bengvír szintén elutasította az alku elfogadását, hangsúlyozva, hogy a Hamász felszámolása nélkül nem hajlandók befejezni a háborút. Szmotrics továbbá kijelentette, hogy nem fog beleegyezni a háború leállításába a Hamász megsemmisítése előtt, és nem fogadja el, hogy aláássák a háború eddigi eredményeit.
Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő párt elnöke támogatásáról biztosította Netanjahu miniszterelnököt, amennyiben Szmotrics és Bengvír távozna a kormányból a túszügylet miatt. Jaír Golan, a Munkapárt új vezetője, pozitívan értékelte Biden bejelentését, hangsúlyozva a harcok beszüntetésének fontosságát a túszok hazatéréséhez.
Tel-Avivban a Kaplan utcánál rendezett központi tüntetésen mintegy százhúszezren követelték a háború befejezését és előrehozott választásokat. Országszerte azonban mintegy negyedmillióan tüntettek, és a központi tüntetésen részt vevők száma elérte a 120 ezret. Eközben az izraeli hadsereg tovább folytatta a harcot a Gázai övezetben, és több mint harminc légicsapást mért a Hamász célpontjaira, valamint Rafahnál megsemmisítettek egy rakétakilövő állomást néhány perccel azután, hogy onnan izraeli katonákra nyitottak tüzet.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök, bár óriási nemzetközi nyomás nehezedik rá, úgy tűnik, hajlik elfogadni a tűzszüneti tervet, amelyet Joe Biden amerikai elnök ismertetett. Netanjahu külpolitikai tanácsadója, Ophir Falk elismerte, hogy megígérték Biden elnöknek a terv elfogadását, bár úgy vélik, hogy a terv nem tökéletes, de a túszok kiszabadítása érdekében mindenre hajlandóak. A tervet széles körű nemzetközi támogatás övezi, többek között Rishi Sunak brit miniszterelnök is támogatásáról biztosította, és azt mondta, hogy kormánya „sokkal több segéllyel áraszthatja el Gázát”, ha a Hamász elfogadja a tűzszüneti tervet.
Tűzpárbaj tört ki egyiptomi és izraeli katonák között Rafahnál, egy egyiptomi katona meghalt – tudatta hétfő délután az izraeli hadsereg (IDF).
Az IDF megerősítette, hogy egy egyiptomi katona életét vesztette és több egyiptomi katona megsebesült a tűzharcban, ami válsághoz vezethet Egyiptom és Izrael között. Az IDF azt állítja, hogy az egyiptomi katonák nyitottak tüzet elsőként. A hadsereg vizsgálja az esetet, és közölték, hogy „párbeszéd folyik Egyiptommal.”
Egyiptomi tisztviselők ezzel szemben az al-Arabi nevű katari hírcsatornának azt mondták, hogy a lövöldözés izraeli oldalról indult, de az izraeli oldal azt állítja, hogy az egyiptomi katonák kezdtek lövöldözni az arra elhaladó IDF-egységre.
A Rafah ellen május 6-án elkezdett izraeli offenzíva feszültségekhez vezetett Izrael és Egyiptom között, mert Egyiptom ellenezte a határánál fekvő város megtámadását. Az IDF erői a rafahi hadműveletben behatoltak a Gázai övezetbe a Kerem Salom nevű átkelő környékén, majd az egyiptomi határral párhuzamosan észak felé haladtak, és elfoglalták a rafahi átkelőt izraeli biztonsági források szerint.
Az IDF harcosai a rafahi átkelőnél kitűzték az izraeli zászlót, s ez a lépés jelentősen hozzájárult az országok közötti feszültséghez.
Az akcióra válaszul Egyiptom csatlakozott Dél-Afrika Izrael elleni petíciójához a hágai bíróságon, lezárta a rafahi átkelőt az egyiptomi oldalon, és szinte teljesen leállította a humanitárius segélyek átengedését területéről az övezetbe.
Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök hivatala pénteken közölte, hogy Joe Biden amerikai elnökkel megállapodtak a palesztinoknak szánt gázai humanitárius segélyek Kerem Salomon keresztül történő bejuttatásáról amíg létre nem hozzák a rafahi átkelő újranyitásának új egyezményét a határ túloldalán illetékes majdani palesztin hatóságokkal.
Sok nő és gyerek vesztette életét abban az izraeli légitámadásban, amely Rafah, a Gázai övezet déli határán fekvő palesztin város védett övezetét érte – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete (UNRWA). A támadást több arab ország élesen bírálta.
Mohammed al-Mugajjir, a gázai polgári védelem egyik munkatársa azt mondta: a vasárnap esti támadás következtében már 40-re nőtt a halottak, és 65-re a sebesültek száma.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, hogy legkevesebb nyolc rakéta csapódott be a menekülttáborba, amelyet egyúttal védett övezetnek jelöltek ki korábban.
A Wafa palesztin hírügynökség a Vörös Félhold segélyszervezetre hivatkozva azt közölte: sok helyen tűz ütött ki a támadás következtében, és ebből kifolyólag sok az égési sérülést szenvedő.
Fotó: Ali Jadallah/Anadolu via Getty Images
Az UNRWA az X-en kiemelte, hogy a támadás a harcok elől elmenekült családokat érte.
„Gáza a földi pokol, és a tegnap este érkezett képek csak alátámasztják ezt” – olvasható a szervezet közleményében.
Gázai hatósági források szerint a légicsapás a védett övezeten belül, a Tell esz-Szultán nevű kerületben éppen az UNRWA egyik központját érte.
Az ügyben a gázai háborúban közvetítő szerepet vállaló katari kormány is megszólalt, kiemelve, hogy a támadás alááshatja a tárgyalásokat, amelyeknek célja a tűzszünetről és a Gázába túsznak elhurcolt izraeliek elengedéséről szóló megállapodás.
Egyiptom szintén elítélte a támadást, külügyminisztériuma felszólította Izraelt, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Bíróság (ICJ) azon döntésének, miszerint le kell állítani a Rafah elleni offenzívát. A vasárnap esti légitámadás a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül – szögezte le a minisztérium.
Jordánia és Kuvait is csatlakozott a bírálathoz, és külön közleményben – amelyben háborús bűnök elkövetésével vádolták Izraelt – felszólították a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Izraelre az ICJ határozatának betartása érdekében.
Az izraeli hadsereg korábban azt közölte, hogy a támadás a Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei ellen irányult.
Jifat Tomer Jerusalmi izraeli katonai főügyész „rendkívül súlyosnak” nevezte a támadás nem kívánt hatásait, és bejelentette, hogy kivizsgálják a részleteket. A Háárec című izraeli lap is idézte a katonai főügyészt, aki az izraeli ügyvédi kamara hétfői eilati konferenciáján azt mondta: az izraeli hadsereg mintegy hetven olyan esetet vizsgál, amelyekben katonái feltételezhetően megsértették a hadviselés törvényeit. „Nagyon komolyan vesszük a vádakat, és kivizsgáljuk őket. Ha fennáll a jogsértés megalapozott gyanúja, akkor ugyanaz vonatkozik mindenkire, még a hadsereg és az állam vezetőire is” – hangoztatta Jifat Tomer Jerusalmi. A főügyész tájékoztatása szerint a vizsgált hetven esetben szerepel olyan palesztin civilek vagy fegyveresek halála vagy sebesülése is, akik őrizetben, illetve fogságban haltak vagy sebesültek meg.
Az Nemzetközi Bíróságon (ICJ) pénteki meghallgatásán Izrael elutasította a Dél-afrikai Köztársaság vádjait, melyek szerint Izrael Gázai hadműveleteivel népirtást követ el. Gilad Noam, izraeli ügyvéd, hangsúlyozta, hogy Izrael a Hamásszal vív harcot, és minden tőle telhetőt megtesz a rafahi lakosság humanitárius segítségének biztosítása érdekében.
A hágai ENSZ-bíróság csütörtökön Dél-Afrika érveit, pénteken Izrael válaszát hallgatta meg a decemberben elindított, majd az afrikai ország által megújított eljárás keretében. A Dél-afrikai Köztársaság további sürgősségi intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte.
A pénteki meghallgatáson Gilad Noam hangsúlyozta: Dél-Afrika keresete, amelyben Izraelt népirtással vádolja Gázában, „hamis állításokon alapszik, elszakadt a tényektől és a valós körülményektől”.
Leszögezte: Izrael olyan háborút folytat, amelyet nem akart, és amelyet nem ő kezdett. Izrael nemzetét és polgárait védi – húzta alá. Közölte: A védelemhez való jog „veleszületett jog, mely ugyanúgy megilleti Izraelt, mint bármely más államot”. Izrael mindig is a civilek védelmének biztosításán dolgozott, míg a Hamász igyekezett veszélybe sodorni az embereket – mondta. Rafah a Hamász ügynökeinek bástyája – hangoztatta.
Az ügyvéd kijelentette: Dél-Afrikát „hátsó szándékok” vezérlik, amikor Izrael kivonulását szorgalmazza Rafahból. Noam szerint Dél-Afrika azért kéri a rafahi offenzíva leállítását célzó ideiglenes intézkedés meghozatalát, mert „katonai előnyt akar szerezni a Hamásznak, mint szövetségesének”.
„Dél-Afrikát nem érdekli az igazság, sem a jog, sem az igazságszolgáltatás” – fogalmazott az izraeli ügyvéd.
Kijelentette: Izrael elkötelezett volt és továbbra is elkötelezett marad amellett, hogy nemzetközi kötelezettségeivel összhangban cselekedjen. „Kénytelen vagyok még egyszer kijelenteni, hogy tragikus háború folyik, de nincs népirtás Gázában” – fogalmazott Noam, majd hozzátette: Dél-Afrika állításai, miszerint Izrael lezárta volna a határátkelőket Gázába, „hamisak”. Izrael továbbra is biztosítani fogja a humanitárius segélyek hatékony szállítását és eredményes célba juttatását – monda.
Mindezen tények ismeretében a Dél-Afrika ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó kérése alaptalan – tette hozzá beszédében az izraeli ügyvéd.
Tamar Kaplan Tourgeman, az izraeli külügyminisztérium helyettes jogi tanácsadója felszólalásában azt mondta: a Hamászt kell felelőssé tenni az izraeliek és a palesztinok szenvedéséért.
„Nem kétséges, hogy ez a háború tragikus, és nagy szenvedést okozott mindkét félnek, de ez a Hamász műve” – fogalmazott.
Tourgeman hangsúlyozta: Izrael továbbra is rendkívüli intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a gázai polgári lakosságnak okozott kár. „Dél-Afrika pedig jól tenné, ha megmondaná szövetségesének, a Hamásznak, hogy hagyjon fel a kórházak és más védett helyszínek katonai parancsnoki központként való kihasználásával” – jelentette ki.
Dél-Afrika számos állítása az izraeli katonai célokról „egyszerűen hamis” – mondta. Nem igazak azok az állítások sem, amelyek szerint a népirtás szándékával az izraeli hadsereg „megsemmisítési zónákat” hozott volna létre, ahol a gázai embereket tartózkodási helyük alapján lehet célba venni – hangsúlyozta.
Izrael Állam arra kéri a bíróságot, hogy utasítsa el a Dél-afrikai Köztársaság által benyújtott, ideiglenes intézkedések meghozatalára és a januári végzés módosítására irányuló kérelmét – tette hozzá beszédében az izraeli jogi képviselő.
A meghallgatás végén Georg Nolte, a Nemzetközi Bíróság illetékes bírája kérdést olvasott fel: „tud-e Izrael információt szolgáltatni a kijelölt evakuálási zónákban, különösen al-Mavasziban fennálló humanitárius körülményekről, és arról, hogyan biztosítaná a biztonságos áthaladást ezekbe a zónákba, valamint menedéket, ételt, vizet és egyéb humanitárius segítséget nyújtana minden evakuáltnak, akik várhatóan ezekbe a zónákba érkeznek?”
Izraelt a bíróság arra kéri, hogy legkésőbb május 18., szombat délután 4 óráig nyújtson be írásbeli választ a kérdésre – közölte a bíró.
A Dél-afrikai Köztársaság december végén annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte a harcok leállítására.
Január végén kihirdetett végzésében a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzésére. Izraelnek biztosítania kell, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolnia kell az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését.
Emellett a bíróság elrendelte, hogy Izrael egy hónapon belül tegyen jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megfeleljen a népirtást tiltó rendeletnek. Elrendelte azt is, hogy Izrael akadályozza meg és büntesse a népirtásra való felbujtást. Izraelnek továbbá azonnali és hatékony intézkedéseket kell hoznia, hogy lehetővé tegye az alapvető szolgáltatások biztosítását és a humanitárius segítségnyújtást a Gázai övezetben.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
