Kubának folytatott kémkedés gyanújával az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) letartóztatta az Egyesült Államok korábbi kolumbiai és bolíviai nagykövetét – jelentette hétfőn az AP hírügynökség a nyomozáshoz közel álló illetékesekre hivatkozva.
A 73 éves Manuel Rochát Miamiban tartóztatták le és várhatóan hétfőn jelenik meg a bíróság előtt.
Az egyik forrás szerint az igazságügyi minisztérium azzal gyanúsítja Rochát, hogy a havannai kormány érdekeit igyekezett érvényesíteni az Egyesült Államokban és nem tartotta be a lobbitevékenységre vonatkozó szövetségi törvényeket.
A tárca részéről egyelőre nem kommentálták az ügyet, és a volt nagykövet családja sem válaszolt a sajtó megkeresésére. A kolumbiai születésű Rocha diplomáciai karrierje a hidegháború idejére esett, működési területe nagyrészt Latin-Amerika volt, és részt vett az Egyesült Államok kubai ügyeket intéző hivatalának munkájában is akkor, amikor Washingtonnak nem volt teljes körű diplomáciai kapcsolata Havannával.
Bolíviai nagykövetként Evo Morales megválasztása ellen kampányolt, Morales pedig az elnöki székbe kerülve, kiutasította az országból.
Oroszország a Balti-tengerrel kapcsolatos NATO-információkhoz akart jutni Németországban az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetési eljárásán keresztül – közölték pénteken Mecklenburg-Előpomeránia német tartomány helyi törvényhozásának képviselői.
A különböző frakciókhoz tartozó regionális képviselők a jelentős részben az Északi Áramlat 2 által finanszírozott tartományi klímavédelmi alapítvány ügyében indult vizsgálat során meghallgatott tanúvallomásra hivatkozva számoltak be az orosz hírszerzési kísérletről.
A kereszténydemokrata Sebastian Ehlers szerint a stralsundi bányászati hatóság – mint engedélyező szerv – az Északi Áramlat 2 nevében a német hadseregnél (Bundeswehr) lekérte a NATO-tengeralattjárók működési területeinek koordinátáit a térségben.
René Domke, a liberálisok (FDP) politikusa megerősítette ezt, egyben pedig csodálkozását fejezte ki, hogy egyáltalán ilyen információkat továbbadtak a Svájcban bejegyzett Nord Stream AG-nek, amely a Gazprom orosz gázipari óriás tulajdonában állt. Hozzátette mindazonáltal, hogy a velük ismertetett tanúvallomás szerint a tájékoztatást csak „durva körvonalakban” adták át.
A vizsgálóbizottságot vezető, zöldpárti Hannes Damm úgy vélte, hogy a német bányászati hatóság eljárása veszélyeztette Németország és a NATO biztonságát is.
Az ügyben érintett alapítványt a tartományi parlament hozta létre 2021 elején annak érdekében, hogy a gázvezeték elkészültét az amerikai szankciók fenyegetése ellenére is biztosítsák. Az ellenzék kezdeményezésére létrehívott vizsgálóbizottság feladata egyebek között tisztázni, mekkora befolyása volt az orosz befektetőknek az akkori tartományi vezetésre az alapítvány létrehozásakor.
Az Északi Áramlat 2-t az Ukrajnában indított orosz háború következtében nem helyezték üzembe.
Egy Észak-Koreából november 21-én felbocsátott műholdfelvételeket készített egyebek között egy dél-koreai kikötőben horgonyzó amerikai repülőgép-hordozóról és hawaii amerikai katonai létesítményekről.
A KCNA észak-koreai hírügynökség szombaton arról jelentett, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető néhány napon belül másodszor is ellátogatott a nemzeti repüléstechnikai hatóság műholdirányító központjába, ahol azokat fényképeket tanulmányozta, amelyeken egyebek között a dél-koreai Busanban állomásozó amerikai nukleáris meghajtású Carl Vinson repülőgép-hordozó látható, illetve megtekintette a hawaii amerikai katonai bázisokról készített fotókat.
A KCNA beszámolója szerint Kim Dzsongun szombaton látogatott az észak-koreai űrközpontba, ahol fényképeket mutattak neki friss, november 25-én „ellenséges területek felett készült fontos célpontokról.” Ezek a fotók részben dél-koreai területek fölött készültek, látható rajtuk például az amerikai haditengerészet nukleáris meghajtású repülőgép-hordozója, a USS Carl Vinson is, amely Busan katonai kikötőjében horgonyoz november 21-ike óta.
A hírügynökség szerint a műhold a Hawaii-szigetek felett is átrepült, ahol a Pearl Harbor-i haditengerészeti bázist és a Hickam légitámaszpontot fényképezte.
Észak-Korea november 21-én állította pályára a műholdat. Ezt megelőzően Phenjan augusztusban és májusban sikertelenül próbálkozott műholdfellövéssel.
A nemzetbiztonsági szolgálat (DANSZ) tájékoztatása szerint a Szófiában akkreditált Alekszandr Gaszjuk, a Rosszijszkaja Gazeta tudósítója a nap folyamán elhagyta Bulgáriát. Az újságírót a DANSZ az EU- és NATO-tag Bulgária nemzetbiztonságát veszélyeztető tevékenységgel vádolja – írta az MTI.
A nemzetbiztonsági szolgálat szerint megvonták Gaszjuk bulgáriai tartózkodási engedélyét, ezenfelül megtiltották számára azt is, hogy beutazzon más uniós tagországokba.
Viszonzásul bekérették Angel Grigorovot, a bolgár közszolgálati rádió moszkvai tudósítóját az orosz külügyminisztériumba. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a BTA bolgár hírügynökség szerint válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Zaharova Gaszjuk kiutasítását a NATO orosz újságírókkal szembeni „újabb jogtalan cselekedetének” nevezte.
⚡️An unidentified drone carrying an 82-mm mortar mine crashed on the coast of 🇧🇬Bulgaria.
Bulgarian National Radio reports that the drone crashed on rocks near the village of Tyulenovo, 70 km from the border with Romania and across the sea from Crimea. pic.twitter.com/aPsnNzj4BD
Bulgaria and Romania experienced the impact of severe weather conditions over the weekend, resulting in two fatalities. Strong winds, heavy rain and snowfall, caused power disruptions and blocked roads in the eastern regions of both countries.https://t.co/VSEXVnoeg4pic.twitter.com/XhAdv3YinO
Felmentette a kémkedés vádja alól egy svéd bíróság csütörtökön Szergej Szkvorcovot, akit azzal vádoltak meg, hogy 2013 és 2022 között olyan bizalmas adatokat szivárogtatott ki az orosz katonai hírszerzésnek, amelyek biztonsági fenyegetést jelentettek Svédországra és az Egyesült Államokra.
A bíróság indoklása szerint nem tudták bizonyítani a legfontosabb kérdést, azt, hogy az orosz–svéd kettős állampolgárságú vádlott tevékenysége kimerítette volna a kémkedés fogalmát.
A vád szerint Szkvorcov cégét Oroszország platformként használta arra, hogy törvénytelen módon, a szankciókat megkerülve nyugati technológiákhoz jusson hozzá azzal a céllal, hogy erősítse katonai képességeit. A stockholmi kerületi bíróság közleményében az állt, hogy Szkvorcov nagyrészt valóban azt a tevékenységet végezte, amelyet az ügyészség a vádiratban megfogalmazott, de azt nem találták bizonyítottnak, hogy ez kémkedésnek minősült volna.
A belga hírszerző szolgálat (VSSE) kémkedés gyanújával vizsgálatot folytat az Alibaba kínai online áruház logisztikai központjában, a liege-i teherforgalmi repülőtéren – közölte a szervezet csütörtökön.
A VSSE sajtóközleményében az áll: „a hatóság munkája arra irányul, hogy felderítse a kínai vállalatok, köztük az Alibaba esetleges kémkedési vagy bármilyen beavatkozási tevékenységét, és fellépjen ellene”.
A Financial Times című napilap értesülése szerint az óriáscég visszautasítja, hogy bármit törvényellenesen csinálna. Az Alibaba 2018-ban megállapodást írt alá a belga kormánnyal egy olyan e-kereskedelmi központ megnyitásáról, amelyet a cég logisztikai részlege, a kínai Cainiao működtet.
Az Financial Times az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a belga hírszerző szolgálat figyelemmel kíséri a vállalat működését, és az egyik vizsgált terület a kényes gazdasági információkat összegyűjtő szoftverrendszerek működése.
A VSSE közölte a napilappal: az Alibaba jelenléte Belgiumban azért aggályos, mert a kínai jogszabályok arra kényszerítik a kínai vállalatokat, hogy megosszák adataikat a kínai hatóságokkal és hírszerző szolgálatokkal. Az Alibaba a múlt hónapban kérelmezte a Cainiao bevezetését a hongkongi tőzsdére, ezzel a óriáscég első, tőzsdére lépő egységévé válhat.
Az öt személyt – mindannyian bolgár állampolgárok – kémkedésre irányuló összeesküvéssel vádolják – közölte a Sky News.
Három férfi és két nő van köztük: Orlin Roussev, 45 éves, Bizer Dzsambazov, 41 éves, Katrin Ivanova, 31 éves, Ivan Stoyanov, 31 éves és Vanya Gaberova, 29 éves.
Nick Price, a CPS különleges bűnügyi és terrorizmusellenes osztályának vezetője elmondta, hogy „a 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. közötti időszakban az állam biztonságát és érdekeit sértő céllal az ellenség számára közvetlenül vagy közvetve hasznos információgyűjtésre irányuló összeesküvés” miatt emelnek vádat ellenük.
Roussev, Dzsambazov és Ivanova ellen korábban februárban emeltek vádat hamis személyazonossági okmányok illetéktelen birtoklása miatt.
Letartóztatták a brit parlament egyik kutatóját, mert azt gyanítják, hogy Kínának kémkedett – írja a BBC.
A rendőrség vasárnap megerősítette, hogy még márciusban őrizetbe vettek két férfit – egy 20 és egy 30 év körülit –, egyikük nemzetközi ügyekkel foglalkozó parlamenti kutató volt. A rendőrség terrorellenes ügyosztálya az államtitkok védelméről szóló törvény megsértésének gyanúja miatt intézkedett.
Az is kiderült, hogy az idősebb férfit egy oxfordshire-i, a fiatalabbat pedig egy edinburgh-i címen tartóztattak le, és egy harmadik, kelet-londoni címen is tartottak házkutatást. A férfiakat később óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
A kutatóról azt mondják, hogy kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akiknek munkájuk révén titkosított vagy „rendkívül kényes” információk vannak a birtokukban. Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ezek után személyesen vetette fel aggályait Li Csiang kínai miniszterelnöknek a G20-csoport Új-Delhiben tartott csúcstalálkozóján. Szerinte Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe, ezt pedig elfogadhatatlannak tartja.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és – tekintettel a rendelkezésére álló hatalmas erőforrásokra – válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat. Ugyan már több másik országban is felmerült a kínai kémkedés lehetősége, a kormány tagadja a vádakat.
A rendőrség decemberben tartóztatta le Carsten L.-t, azzal gyanúsítva, hogy államtitkokat és az ukrajnai háborúval kapcsolatos információkat osztott meg orosz ügynökökkel.
Hazaárulással vádolják a német külföldi hírszerzés (BND) tavaly letartóztatott feltételezett kémjét. Az ügyészség szerint a férfi 2022-ben rendkívül érzékeny információkat továbbított az egyik orosz titkosszolgálatnak.
A szövetségi főügyész most vádat emelt Carsten L. és feltételezett segítője, Arthur E. ellen a berlini fellebbviteli bíróság előtt. A két férfit hazaárulással vádolják egy különösen súlyos ügyben. Ha elítélik őket, akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat rájuk.
Az ügyészség szerint az Ukrajna elleni orosz támadás után Carsten L. a BND-nél végzett munkája során szerzett információkat továbbította Moszkvának. A kikémlelt információk a német büntető törvénykönyv értelmében államtitoknak minősülnek.
Körülbelül egy hónappal később Arthur E.-t az Egyesült Államokból érkezve letartóztatták a müncheni repülőtéren, őt azzal gyanúsítják, hogy futár volt a BND munkatársa és az orosz titkosszolgálat között.
Carsten L. hosszú éveken át a BND telefonok, az internet és a műholdas kommunikáció megfigyelését felügyelő osztályának vezetője volt. Röviddel letartóztatása előtt előléptették, és az alkalmazottak átvilágításával bízták meg.
L. állítólag még 2021-ben, egy bajorországi partin találkozott Arthur E.-vel, egy orosz üzletemberrel. Az ügyészség feltételezése szerint a férfi az ukrajnai háborúval és a Wagner orosz zsoldoscsoporttal kapcsolatos információkat tartalmazó titkos dokumentumokat adott át Arthur E.-nek, aki Moszkvába utazott, és átadta azokat az FSZB-nek.
Bruno Kahl, a BND elnöke tavaly decemberben megdöbbenésének adott hangot L. letartóztatása után. A külföldi hírszerzés vezetője a Der Spiegelnek elmondta: “Oroszország esetében egy olyan szereplővel állunk szemben a másik oldalon, akinek gátlástalanságával és erőszakra való hajlandóságával számolnunk kell.”
Az ügy óriási kínos helyzetbe hozta a német hatóságokat, és komoly kérdéseket vetett fel a BND-n belüli sebezhetőségekkel kapcsolatban.
Lengyelországban a Belbiztonsági Ügynökség munkatársai őrizetbe vettek két oroszt, akik a Wagner csoport propagandaanyagait terjesztették.
Mariusz Kaminski, Lengyelország belügyminisztere írt erről a Twitteren – közölte a Jevropejszka pravda.
„Az ABW (Belbiztonsági Ügynökség) a rendőrséggel közösen azonosított és őrizetbe vett két orosz állampolgárt, akik a Wagner csoport propagandaanyagait terjesztették Krakkóban és Varsóban” – mondta a miniszter.
Elmondása szerint mindkét oroszt kémkedés vádjával vették őrizetbe.
Na miejscu zdarzenia w gm. Chodecz jest już ciężki sprzęt i służby PERN, które będą pracowały przez całą noc: techniczne, eksploatacyjne, zakładowa straż pożarna oraz ochrona środowiska i BHP. Teren został już zabezpieczony. pic.twitter.com/TBomArEro9
Nikt nie mówi o rybach z Czech, nie ma organizacji ekologicznych, które protestują. Nie zauważam podnoszenia larum z tego powodu. Dlaczego? Mam prawo domniemywać, że dlatego, iż nie można na tym zbić kapitału politycznego. https://t.co/12K9Wjx6gx
Border Guard officers, working with @CBSPolicji and @KAS_GOV_PL secured nearly 4⃣4⃣0⃣kg of cocaine with a black market value of around PLN 1⃣8⃣0⃣million in the port of Gdynia‼️
"There are rumours about the death of the head of Wagner PMC Yevgeny Prigozhin. We directly say that we suspect the Kremlin officials led by Putin of an attempt to kill him!