Észak-Korea új, vízfelszín alatti „nukleáris támadórendszert” tesztelt Kim Dzsongun észak-koreai vezető felügyelete mellett – jelentette helyi idő szerint pénteken a kommunista állam hírügynöksége.
A KCNA szerint az atomfegyver hordozására képes tengeralattjáró drónt ellenséges haditengerészeti csapásmérő egységek és nagyobb kikötők elleni meglepetésszerű támadásokra tervezték.
Az eszközt Hamgjong tartomány Rivon megyéjének partvidékéről indították a Hongvon-öbölben kijelölt „ellenséges kikötő” elleni támadás szimulációjaként. A drón ovális, illetve nyolcas mintát követve csaknem egy órán át körözött 80-150 méteres mélységben a Japán-tengeren mielőtt felrobbantották volna a teszteléshez használt robbanófejet.
— Realtime Global Data Intelligence Platform (@KIDataApp) March 22, 2023
A Korea Hangja nevű állami rádió beszámolója szerint az eszköz nukleáris töltettel „hatalmas radioaktív szökőárat” képes fakasztani a robbanás nyomán.
A KCNA megerősítette, hogy hadászati manőverező robotrepülőgépeket is kilőttek – nukleáris töltet imitáló – kísérleti robbanófejekkel a keddtől csütörtökig tartó hadgyakorlat során. A közlés szerint két Hvaszal-1 és két Hvaszal-2 típusú stratégiai robotrepülőgépet teszteltek Hamjong tartományban. Hozzátette: a hadászati eszközök pontosan eltalálták célpontjaikat a Japán-tengeren.
Phenjan ismételten bírálta az Egyesült Államokat és „az árulókból álló dél-koreai vezetést” a „szándékos, folytonos és provokatív hadgyakorlataik” miatt, amelyek „visszafordíthatatlanul veszélyes ponthoz sodorták a Koreai félsziget katonai-politikai helyzetét”.
Észak-Korea egy interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátott fel csütörtökön néhány órával azelőtt, hogy a dél-koreai elnök, Jun Szok Jol hivatalos látogatás keretében megérkezett Japánba.
A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága arról számolt be, hogy Phenjan egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a főváros közelében lévő Szunan település térségéből.
A dél-koreai nemzetbiztonsági tanács ülésén Jun Szok Jol elnök a Japánnal és az Egyesült Államokkal való háromoldalú együttműködés megerősítésére szólított fel, hozzátéve, hogy „Észak-Korea méltányos árat fog fizetni ezekért a vakmerő provokációkért” – derült ki az államfő hivatalának közleményében.
Tokió szerint a rakéta több mint hatezer kilométeres maximális magasságot ért el.
A csütörtöki rakétaindítás néhány órával azelőtt történt, hogy Dél-Korea és Japán vezetői Tokióban találkoznak, és várhatóan Phenjan nukleáris és ballisztikus programja áll majd megbeszéléseik középpontjában.
A csúcstalálkozó 12 év óta az első a két szomszédos hatalom között. A felek igyekeznek helyreállítani a Japán által a 35 éves koreai gyarmati uralma (1910–1945) alatt elkövetett atrocitások miatt régóta sérült kapcsolataikat.
A két ország jelenleg növeli a védelmi kiadásokat és rendszeres közös hadgyakorlatokat tart, ami a dél-koreai elnök szerint elengedhetetlen a regionális és globális stabilitás szempontjából.
Vasárnap óta ez Észak-Korea harmadik erődemonstrációja, miközben Dél-Korea és az Egyesült Államok ezen a héten tartja öt éve legnagyobb közös hadgyakorlatát.
Március elején Kim Dzsongun észak-koreai vezető elrendelte, hogy hadserege fokozza a katonai manővereket, hogy felkészüljön egy „valódi háborúra”.
Washington és Szöul fokozta a védelmi együttműködést a Phenjan által jelentett növekvő katonai és nukleáris fenyegetésekkel szemben, amely az elmúlt hónapokban egyre több fegyvertesztet hajtott végre. Phenjan kedden két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát „tesztelt”, vasárnap pedig két robotrepülőgépet indított egy tengeralattjáróról, órákkal az amerikai-dél-koreai hadgyakorlat kezdete előtt.
A „Szabadságpajzs” elnevezésű katonai manőverek hétfőn kezdődtek és a tervek szerint tíz napig tartanak. Észak-Korea a gyakorlatokat egy invázió próbájának tekinti, és válaszul rendszeresen „megsemmisítő” fellépést ígér.
Először mutatkozott a nyilvánosság előtt Kim Dzsongun észak-koreai vezető lánya, Kim Dzsue – hangzott el az M1 Híradójában.
Az alkalmat egy újabb rakétakísérlet szolgáltatta: a 12-13 éves lány, szülei oldalán vett részt a teszt kilövésen. Apjával, a kommunista diktátorral kéz a kézben nézte meg az ország legnagyobb ballisztikus rakétáját, majd a teszt kilövést, amely óriási nemzetközi felháborodást keltett.
A kislány korábban nemcsak hogy nem mutatkozott, de még létezését sem erősítette meg a phenjani kormányzat.
Iskander ballistic missiles on the move in the Sverdlovsk region. This missile system can carry conventional or nuclear warheads. Monday, the New York Times reported the US is "particularly interested in indications" that Russia may deploy nuclear weapons to the Ukraine border. pic.twitter.com/js0UiV3zce
A dél-koreai hadsereg közlése szerint feltehetően tüzérségi aknákkal gyakorlatozott vasárnap Észak-Korea, a lövedékeket a tenger irányába lőtték ki. Napokkal ezelőtt azonban a védelmi képesség növelésére szólított fel a külső fenyegetésekkel szemben Kim Dzsongun észak-koreai vezető.
A dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkara közölte, hogy több röppályát észleltek, amely feltehetően a vasárnapi észak-koreai tüzérségi gyakorlatról tanúskodik. A vezérkar közleménye szerint Dél-Korea – az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben – magas fokú katonai készültséget tart fenn, miközben fokozta Észak-Korea megfigyelését.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség, amely rendszerint huszonnégy órán belül beszámol a sikeres fegyver-kísérletekről, nem tett említést sem a vasárnapi tüzérségi, sem a korábbi rakéta-kísérletekről.
Az atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea az év eleje óta több fegyverkísérletet folytatott, egyebek mellett interkontinentális ballisztikus rakétával, amellyel az első kísérletet 2017-ben hajtotta végre.
A dél-koreai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának hétfői ülésén, amelyet azért hívtak össze, hogy megvitassák az észak-koreai tüzérségi gyakorlatot, dél-koreai vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Észak-Korea fejleszti a fegyverrendszereit, és ez közvetlenül fenyegeti Dél-Koreát.
A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint a nemzetbiztonsági tanács ülésén az illetékesek abban állapodtak meg, hogy „keményen lépnek fel” az ilyen észak-koreai erőfeszítésekkel szemben.
Szöul és Washington nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Kim Dzsongun rendszere a hetedik atomfegyver-kísérletre készül, amely Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes szerint „gyors és energikus” választ idézne elő.
A múlt héten a phenjani kormánypárt háromnapos politikai konferenciáján Kim Dzsongun új programot jelentett be országa harci erejének növelésére, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet „nagyon komoly”.
Megkezdte csütörtökön a meghallgatását a bíróság Japánban annak az öt, észak-koreai menekültnek, aki 2018-ban tett panaszt Kim Dzsongun észak-koreai vezető ellen, a hazájukban több évtizeden át ért bánásmód miatt.
A felperesek – a szigetországban élő koreaiak hazatelepítését szolgáló program károsultjai – beismerték, hogy keresetük csupán szimbolikus, nem számítanak Kim Dzsongun megjelenésére a tárgyaláson, mindazonáltal fejenként százmillió jen (266 millió forint) kártérítésre tartanak igényt.
Fukuda Kendzsi, a felperesek ügyvédje azt mondta, reméli, hogy az ügy precedensként szolgál majd a japán kormány Phenjannal folytatott tárgyalásaihoz.
Phenjan nagyszabású visszatelepítési programjának célja a koreai háború során megfogyatkozott koreai munkaerő pótlása volt a külföldön élő diaszpórából, illetve a szomszédos Dél-Koreából. A program egészen 1984-ig működött. E program keretében mintegy 93 ezer, Japánban élő koreai vándorolt vissza Észak-Koreába a jobb élet reményében.
Észak-Korea ingyenes egészségbiztosítást, oktatást, munkát és egyéb kedvezményeket ígért, de ebből semmit nem váltott valóra, s többnyire csak fizikai munkát biztosított a bányákban, farmokon, illetve erdőgazdaságokban. „Ha tudtuk volna az igazságot Észak-Koreáról, egyikünk sem ment volna oda” – jelentette ki az egyik felperes.
[type] => post
[excerpt] => Megkezdte csütörtökön a meghallgatását a bíróság Japánban annak az öt, észak-koreai menekültnek, aki 2018-ban tett panaszt Kim Dzsongun észak-koreai vezető ellen, a hazájukban több évtizeden át ért bánásmód miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1634302080
[modified] => 1634262069
)
[title] => Megkezdődött Kim Dzsongun pere Japánban
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=63799&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63799
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63801
[image] => Array
(
[id] => 63801
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun.jpg
[original_lng] => 145187
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dzsongun.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1634251271:12
[_thumbnail_id] => 63801
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1026
[_green_post] => 1
[_oembed_a42f5f4fd685cc7caec8dda2dffeb037] =>
I felt what appeared to be a mild earthquake here in Tokyo. Around 5:33 am Wednesday morning here. Rolled for a good 20 seconds. Interestingly my crew 3 floors below me felt nothing. Japanese meteorological agency reporting 6.0 magnitude.
Japanese Prime Minister, Fumio Kishida was Evacuated during a Speech at a Fishing Pier in the Wakayama Region after a Person in the Crowd threw what was initially believed to be an “Explosive Device” at the Prime Minister; the Object later turned out be a Smoke Canister/Grenade. pic.twitter.com/ps91HUCMMm
Négy aktivista ellen emeltek vádat Észak-Korea javára végzett kémkedés miatt Dél-Koreában, akik állítólag egy helyi hírportált használtak a kommunista állam propagandájának terjesztésére – értesült a Yonhap dél-koreai hírügynökség hétfőn.
A hírportál 47 éves tulajdonosa, akit mindössze vezetéknevén, Szonként azonosítottak, szintén a vádlottak padján ül. A négy aktivista állítólag a phenjani rezsim megrendelésére egy sor tiltakozó akciót hajtott végre a szöuli vezetés azon terve ellen, hogy F-35A típusú korszerű amerikai harci repülőgépeket szerezzen be. Mindemellett utasítást kaptak Kim Dzsongun észak-koreai vezető „nagyságának” dicsőítésére a különböző dél-koreai társadalmi csoportok, de különösen az ifjúság körében a hírportálon keresztül.
A dél-koreai hírszerzés (NIS) és a rendőrség is megerősítette, hogy a gyanúsítottak lakásainak májusi átkutatásakor olyan adathordozókat foglaltak le, amelyeken megtalálták a vonatkozó utasításokat.
A NIS szerint a hírportálon egészen júniusig bezárólag 45 olyan cikket lehetett olvasni, amelyben Észak-Koreát, illetve Kim Dzsongunt bálványozták. A hírszerzés szerint olyan bizonyítékok is előkerültek, miszerint a négyes 2018-ban hűséget fogadott Kimnek, hogy „hithű harcostársai” lesznek a Koreai-félsziget újraegyesítésében és a „szocializmus totális győzelmében”.
A dél-koreai vádhatóság szerint a gyanúsítottak a májusi házkutatásokat követően már nem tudtak titkosított kommunikációs csatornán érintkezni Észak-Koreával, így a hírportálon keresztül értesítették a phenjani vezetést az ellenük folyó vizsgálat fejleményeiről. A nyomozást végző szervek szerint az aktivisták gyakran utaztak Kínába, hogy észak-koreai kapcsolattartóikkal találkozhassanak. Szon sajtóértesülések szerint azt állította, hogy koholt vádakról van szó, nincs semmiféle illegális szervezet. Hozzátette, hogy a NIS, illetve a rendőrség manipulálta az ügyet egy kommunistaellenes kampány megindítása érdekében.
HIGH-RISH INFERNO: New eyewitness video shows a massive fire that broke out on the 12th floor of a 33-story apartment building in Ulsan, South Korea, with hundreds evacuated – including some from the rooftop – and at least a dozen hospitalized. https://t.co/ojcYCIvtcupic.twitter.com/RRgccJHxCx
#Russian journalist Daria Aslamova was detained in #Kosovo on charges of espionage, reports the head of the Ministry of Internal Affairs of Kosovo Xhelal Sveçla. pic.twitter.com/NKATz07mop
A keszongi Korea-közi összekötő iroda felrobbantása miatt a dél-koreai ügyészség vizsgálatot indított Kim Jo Dzsong, Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga ellen – közölte a szöuli vádhatóság szóvivője.
A tájékoztatás szerint a vizsgálatot Li Kjung Dzse ügyvéd feljelentésére indították, aki keresetében azzal érvelt, hogy az észak-koreai területen található összekötő iroda Dél-Korea tulajdona, mivel az épületet állami pénzből újították fel. Az intézkedés feltehetőleg nagy felháborodást vált majd ki Észak-Koreában.
Phenjan és Szöul között júniusban mérgesedett el a viszony: az észak-koreai rezsim szinte minden együttműködést megszakított Dél-Koreával a határ menti szórólapkampányok miatt, majd felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő iroda épületét, amelyet 2018 szeptemberében létesítettek a párbeszéd és az együttműködés elősegítésére. A nagy befolyással rendelkező Kim Jo Dzsong néhány nappal az iroda lerombolását megelőzően katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát és ezzel összefüggésben a keszongi épületet is megemlítette.
Li Kjung Dzse keresetében Pak Dzsong Cson észak-koreai vezérkari főnököt is megvádolta. Az ügyvéd szerint a dél-koreai törvények alapján a robbanószerrel elkövetett tulajdon megrongálása és a közrend, illetve nyugalom megsértése legalább hét év börtönnel büntetendő bűncselekmény, amelyre akár halálbüntetés is kiszabható. Ugyanakkor Dél-Koreában 1997 óta nem hajtottak végre halálbüntetést. A kereset kilátásait tovább rontja, hogy a dél-koreai hatóságoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük felelősségre vonni Kim Jo Dzsongot és Pak Dzsong Csont.
A Korea-közi viszony a tavaly februári amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó kudarca óta feszült. Szakértők szerint Phenjan a konfliktus elmérgesedésével akar nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra.