A koszovói háború negyedik tömegsírjára bukkanhattak egy dél-szerbiai bányában – közölte a szerb és a koszovói sajtó. A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, ezzel pedig újra destabilizálódott a térség: a koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság erői ellen.
A tizenöt holttestet feltételezhetően az 1998–1999-es koszovói háború idején temethették el a koszovói határ mellett fekvő Raskához közeli ólom- és cinkbányában, alig 15 kilométerre a tíz évvel ezelőtt feltárt rudnicai tömegsírtól.
A feltárást megbízott szerbiai illetékesek végezték, a maradványok megtalálását követően Belgrád elrendelte a testek exhumálását.
Körülbelül tizenöt-tizenhét test lehet a bányában, de mindaddig nem lehet tudni, hogy kik is voltak ők, amíg a teljes feltárást el nem végzik, egyelőre ugyanis csak ruhákat és csontokat találtak – mondta Veljko Odalovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottság vezetője a szerbiai közszolgálati televízióban.
Az 1998–1999-es koszovói háborúban körülbelül 13 ezren vesztették életüket, többségük albán nemzetiségű koszovói volt.
Emellett több ezer koszovói albánt kényszerítettek lakóhelyének elhagyására.
A koszovói háború
Alig ért véget az első délszláv válság, 1998-tól kezdődően újabb fegyveres konfliktussal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek a Balkánon. A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborút indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) ellen. A térség újra destabilizálódott.
A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, aminek hatására a nemzetközi közösség a fegyveres beavatkozás mellett döntött. Attól tartottak, hogy a boszniai háborúhoz hasonlóan ezúttal is etnikai tisztogatásra kerülhet sor. A katonai beavatkozás után Koszovó nemzetközi adminisztráció alá került, és ebben a NATO mellett az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetekre is komoly feladat hárult.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-én meghozta 1244. számú határozatát, amely nemzetközi jogilag szentesítette a tartomány új helyzetét. Koszovó „de jure” Jugoszlávia része maradt, azonban ENSZ igazgatás és NATO-megszállás alá került. A jugoszláv erőknek ki kellett vonulnia a tartományból, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek pedig le kellett adni fegyvereit. Az ekkor megszületett egyezmény értelmében Koszovó Szerbia része maradt ugyan, de nemzetközi igazgatás alá került.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak.
A háború 21 évvel ezelőtti lezárása óta Szerbiában négy tömegsírban összesen 941 koszovói albán maradványait fedezték fel, ám további mintegy 1600 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.
Despite the bloodshed, the once-peaceful state of Guanajuato, home to 6.1 million people, is a major tourist destination, which attracts thousands of foreigners each year. The violence mostly happens out of sight https://t.co/OVCYr8nob3
