A Krím félsziget megszálló hatósága a „lakosság evakuálása” ürügyén azt tervezi, hogy Szevasztopol múzeumaiból a kulturális kincseket az Oroszországi Föderáció területére szállítják, számolt be a Ragyio Szvoboda forrásaira hivatkozva. A szerkesztőség ugyanakkor nem tudja megerősíteni a Krím megszállóinak ezen terveit – írja az UNN.
Megjegyezték, hogy a félsziget megszálló adminisztrációja állítólag a helyi katasztrófavédelmi dolgozókra bízta az értékek evakuálását.
Az úgynevezett rendkívüli helyzetek minisztériumának honlapján egy emlékeztetőt tettek közzé a katasztrófavédelmi dolgozók számára, miszerint egyik feladatuk „nemcsak a lakosság, hanem a kulturális értékek evakuálása is”.
„A polgári védelem harmadik, legfontosabb feladata a lakosság, az anyagi és kulturális értékek biztonságos területekre történő evakuálása” – áll a Katasztrófavédelmi Minisztérium honlapján.
A krími katasztrófavédelem dolgozói adatai szerint a feladat az „evakuálás megtervezése, előkészítése és végrehajtása, a lakosság számára biztonságos területek előkészítése, valamint az evakuálásért felelős hatóságok tevékenységének kialakítása és megszervezése”.
The Israeli Ministry of Defense alongside the IDF have announced that they are preparing to implement an Evacuation Order for any Town or City in Northern Israel which is within 2km of the Border with Lebanon; this Evacuation Order is the result of continued Clashes and… pic.twitter.com/h3IlBtktO3
Video: A fire has started at Cowboy Cookout BBQ Restaurant in Frontierland. Disneyland Paris Fire Rescue is on the scene and addressing the situation. The land is being evacuated. pic.twitter.com/IIMldHIBd1
/1. It’s reported that an aircraft was shot down over Sevastopol, Crimea. By the looks of it, this is a military fighter aircraft. pic.twitter.com/DPbRP0ISXm
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) March 28, 2024
😞 Kulsary, #Kazakhstan. About 500 residential buildings and infrastructure buildings were flooded. Social facilities, the central stadium, as well as the city akimat and retail outlets were also under water. More than 86,000 people live in Kulsary. The evacuation continues. pic.twitter.com/u7tzkkkTr5
Tavaly ellopott Salvador Dalí-rajzokat találtak meg a hatóságok, a műkincstolvajokat letartóztatták – közölte a most lezárult nyomozás részleteit a katalán rendőrség pénteken Barcelonában.
A tájékoztatás szerint a tavaly januárban, egy magánlakásból ellopott két szénrajzot 1922-ben készítette az akkor 19 éves művész, apja egyik barátja, a politikus Pere Coromines készülő könyvének illusztrációiként. A mű végül sosem jelent meg, de a képek a megrendelő családjának birtokában maradtak.
A rajzok a betörés után fél évvel egy raktárból kerültek elő, ahol eredeti kereteikben, pokrócba csavarva találták meg őket.
A nyomozók akkor bukkantak az eltűnt képek nyomára, mikor megpróbálták őket értékesíteni a feketepiacon. A rendőrséggel egy orgazda lépett kapcsolatba, aki nyomravezetői díjat akart kicsikarni a családtól az információ fejében. Végül őt is elfogták a rendőrök, csakúgy, mint a három tolvajt és egy másik orgazdát.
A raktárhelyiségben öt másik, Joan Miró katalán festőnek tulajdonított grafikát is találtak, ám ezek hitelesítése még nem zárult le.
Ékszerek, luxusórák, értékes bankjegyek és érmék is előkerültek ugyanonnan.
A rendőrség összesen hét betöréssel gyanúsítja az 55, 53 és 50 éves tolvajokat, aki testvérek, és kifejezetten műalkotások, régiségek eltulajdonítására szakosodtak Barcelona előkelő városrészeiben.
A múzeumi értékek eltulajdonítása az oroszok részéről szervezett és rendszeres jellegű. Az ukrán múzeumok kifosztása a második világháború óta a legnagyobb méretű műtárgylopás – számolt be a New York Times.
Az ügyészség és a múzeumok adatai szerint csak Herszonban a megszállók több mint 15 000 műtárgyat és történelmi örökséget képező objektumot loptak el. Az oroszok összesen több mint 30 múzeumot raboltak ki vagy semmisítettek meg teljesen Herszonban, Mariupolban, Melitopolban és más városokban.
Ezek a számok csak a dokumentált tényekre vonatkoznak. A gyakorlatban a lopások mértéke sokkal nagyobb lehet. Az újságírók által megkérdezett szakértők elmondása szerint ez a legnagyobb műtárgylopás a második világháború óta.
Szakértők úgy vélik, hogy a rablás célja nemcsak a tárgyi vagy történelmi értékek megszerzése volt, hanem Ukrajna megfosztása kulturális örökségétől is. Szemtanúk megjegyezték, hogy a múzeumok kifosztása rendszeres és orosz szakemberek felügyelete alatt történik.
A megszállók fosztogatásai Ukrajnában
A szisztematikus és széleskörű fosztogatás az orosz invázió egyik jellemző elemévé vált. A háború első napjaitól kezdve számos tényt rögzítettek orosz katonák rablásairól. Ennek szimbóluma egy ellopott mosógép lett.
Az oroszok amellett, hogy magánházakból lopnak, vállalkozások kifosztásával is kitűntek. Herszon megyében például a megszállók feldúltak egy történelmi kastélyt, amely két világháborút is túlélt.
Az orosz kleptománia legértelmetlenebb megnyilvánulása azonban egy élő mosómedve elrablása volt a herszoni állatkertből, amire az oroszok valószínűleg nagyon büszkék…
[type] => post
[excerpt] => A múzeumi értékek eltulajdonítása az oroszok részéről szervezett és rendszeres jellegű. Az ukrán múzeumok kifosztása a második világháború óta a legnagyobb méretű műtárgylopás – számolt be a New York Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1673894280
[modified] => 1673869198
)
[title] => Az oroszok rekordot döntöttek az ukrán múzeumok kifosztásában
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=106935&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106935
[uk] => 106938
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106936
[image] => Array
(
[id] => 106936
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum.jpg
[original_lng] => 209110
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/muzeum.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1673866802:3
[_thumbnail_id] => 106936
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1733
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_856ac0f9cdbed95cd7f8b7db3b1d9922] =>
NEW: Mass looting breaks out in Philadelphia, Pennsylvania as criminals were seen stealing IPhone 15s from the Apple Store.
Luckily, Alexandria Ocasio-Cortez explained in 2020 why people loot: To feed their families!
⚡️Exiled mayor: Ukrainian resistance in occupied Melitopol detonates car with looters.
Ukrainian partisans in occupied Melitopol blew up a car with Russian occupiers, who regularly robbed empty apartments in the city, Melitopol's exiled Mayor Ivan Fedorov said on Oct. 20.
Kulturális javak tiltott kereskedelme elleni nemzetközi művelet során 28 országban 52 embert állítottak elő, valamint lefoglaltak 9408 műkincset, köztük főként régészeti leleteket, bútorokat, érméket, festményeket és hangszereket – közölte az Europol szerdán.
A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a múlt év második felében, négy hónapon át tartó műveletben résztvevő országok bűnüldöző hatóságai repülőtereken, határátkelőhelyeken, valamint aukciósházakban, múzeumokban és magánlakásokban végeztek ellenőrzéseket.
Kiemelték: az akció során a francia vámhatóság 4231 régészeti leletet foglalt le, köztük mintegy háromezer érmét, valamint gyűrűket és kerámiadarabokat. Megállapították, hogy az elkövető régészeti lelőhelyeket fosztott ki egy fémdetektor segítségével.
Egy másik házkutatás során a francia hatóságok három, a Tumaco-La Tolita kultúrából származó ősi szobrocskát foglalt le. A spanyol rendőrség 91 aranyérméből álló kincsleletet talált a Római Birodalom időszakából, becsült értéke félmillió euró (19 millió forint) a feketepiacon.
Az Egyesült Államok illetékes tisztjei egy szállítmányba rejtve 13 ősi mexikói leletet találtak.
A román rendőrség egy 13. századi körmeneti keresztet talált, amely az eljárás végén visszakerült a Szeben megyei Nagydisznód evangélikus múzeumába, ahonnan 2016-ban ellopták.
Az olasz hatóságok 79 különböző típusú és korú régészeti tárgyat foglaltak le. A műkincsek tulajdonosai nem tudták igazolni a tárgyak származását, vagy hiányzott az ország területére való behozatalukat igazoló dokumentáció. A holland rendőrség Kees Verwey holland festőművész korábban ellopott két alkotását találták meg egy amszterdami aukciósház online katalógusa alapján. A görög rendőrség tisztjei egy római kori márványoszlopot, valamint a hellenisztikus időszakból származó 13 érmét és három kerámiaedényt találtak.
A hatóság megjegyezte: a fémdetektorok keresett eszközök a fosztogatók körében. Hét európai bűnüldöző hatóság jelentette, hogy összesen 90 olyan fémdetektort foglaltak le, amelyeket régészeti lelőhelyek kifosztására használtak.
Egy berlini bűnbanda hat tagja állt bíróság elé pénteken, hogy feleljen a drezdai fejedelmi palota két évvel ezelőtti elrablásáért. Azzal vádolják őket, hogy több mint 110 millió euró értékű műkincset loptak el az Erős Ágost szász választófejedelem által alapított kincstárból. Az ékszereket a hatóságok két éve hiába keresik.
Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb értékű műkincsrablását hajtotta végre az a banda, amely 2019. november 25-re virradóra kipakolta a drezdai fejedelmi palota nagytermét, az úgynevezett „zöld kincstárat”. A szász választófejedelmek aranyból, ezüstből és elefántcsontból készült ékszereit is a palota ebben a múzeumként működő, alig másfél évtizede felújított termében őrizték. A gyűjtemény a legértékesebb volt Szászországban; a kifosztása pedig általános felhördülést keltett egész Németországban.
A XVIII. századból való ékszergyűjteményt elvileg a legmodernebb biztonsági berendezésekkel védték, a tolvajoknak mégis mindössze néhány percre, és nyers erőre volt szükségük, hogy a 21 darabból álló, 113 millió euró értékű zsákmánnyal kereket oldjanak. Magukkal vitték többek között a „Fehér Szász” nevű, 48 karátos gyémántot, amelyet még Erős Ágost választófejedelem kapott ajándékba. A rablók kezébe került a fejedelem által alapított, lengyelországi Fehér sas rendjének gyémánt és rubint kövekkel kirakott csillaga is. Elloptak egy díszkardot is, amelynek a markolata csaknem 800 darab gyémánttal van kirakva.
A rablók hétfőre virradóra felgyújtották az épület egyik külső falán található elektromos elosztót, hatástalanítva ezzel a múzeum teljes biztonsági rendszerét. Ezután átvágták a Drezda belvárosában található palota egyik földszinti ablakán a rácsot, és bementek az épületbe, ahol egy fejszével estek neki az ékszereket védő biztonsági üvegnek. A kamerafelvételek alapján mindössze egy percet töltöttek az épületben, és ugyanott távoztak, ahol bejutottak – az ablakon át.
Az Erős Ágost által alapított lengyelországi Fehér sas rendjének gyémántokkal, és más ékkövekkel kirakott keresztje is a rablók zsákmánya lett. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFPEzt a csaknem 800 darab gyémánttal kirakott kardot is elvitte a Remmo-klán rablással gyanúsított hat tagja. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
A múzeum tervrajzát jól ismerő, a betörést gondosan előkészítő tolvajoknak egy perc épp elegendő volt ahhoz, hogy a legértékesebb ékszereket magukhoz vegyék. Ha a zsákmányt hivatalos aukción tudnák értékesíteni, akár 150-200 millió eurót is kaphatnának azokért – állítják a szakértők. Ám mivel mindegyik ékszer védelem alatt áll, csak egy orvgazdán keresztül tudnák értékesíteni azokat, ennek az árnak legfeljebb a 20 százalékáért.
A hírhedt Remmo-klán tagjai a vádlottak padján
A biztonsági kamerák két betörő mozgását rögzítették, de a drezdai bíróságon pénteken hat férfit ültettek a vádlottak padjára. Mindannyian 23 és 28 év közötti berlini lakosok, a német főváros hírhedt rablóbandájának, a Remmo-klánnak a tagjai – írja a DW. Tavaly novemberben keveredtek gyanúba, miután a német rendőrség egy másik ügyben folytatott nyomozás során utolérte őket.
Akkor csak a betöréssel közvetlen összefüggésbe hozott három férfit tartóztattak le – a biztonsági kamerák által rögzített felvételeken is látható két rablót, valamint az akció során az épület előtt várakozó harmadik társukat. Később további három embert fogtak el, köztük azt az Ahmed Remmót is, akit tavaly már elítéltek egy másik műkincsrablásban. Ahmed és unokatestvére, Wissam Remmo 2017-ben a berlini Bode Múzeumból lógott meg egy 100 kilogrammos színarany érmével.
A Nagy juharlevél nevű, száz kilogrammos aranyérme még 2010-ben, Berlinben kiállítva. Fotó: DIETER NAGL / AFP
A „Nagy juharlevél” nevű díszérmét Kanada Királyi Pénzverdéjében készítették még 2003-ban, II. Erzsébet királynő trónra lépésének 50-ik évfordulója alkalmából (az angolban ezt arany évfordulónak, Golden Jubilee-nek nevezik – a szerk.). Az érme értékét 3,75 millió euróra becsülték, és a hatóságok azóta sem leltek nyomára. Azt gyanítják, hogy a tolvajok beolvasztották és kisebb darabokban értékesítették a száz kilónyi aranyat, ezzel nyom nélkül eltüntették a világ legnagyobb aranyérmét.
A rendőrök attól tartanak, hogy a Remmo-klán tagjai hasonlóan járhattak el a drezdai kincstárból ellopott ékszerekkel is, hiszen azokat szintén hiába keresik. A hatóságok állítják: az elmúlt két évben minden nyomot megvizsgáltak, de egyetlen ékszernek sem bukkantak a nyomára. Az a gyanújuk, hogy az összesen 4300 darab drágakövet lefejtették a tárgyakról, majd darabonként eladhatták a bűnözők. Attól tartanak, hogy soha nem látják viszont egészben a kulturális és történelmi szempontból felbecsülhetetlen értékű műkincseket.
Kikből áll a Remmo-klán?
A pénteken a drezdai bíróság elé állított hat férfi mind arab felmenőkkel rendelkező német állampolgár; egy hírhedt berlini bűnbanda tagjai, amely először 1992-ben került a hatóságok látókörébe, amikor egy leszámolás során meggyilkoltak egy berlini étterem-tulajdonost. A rendőrség szerint a Remmo-klán azóta ötszáz fősre bővült, a tagok többségét a bűncselekményeken túl családi kötelék is összefűzi. A bandát egy Libanonból a nyolcvanas években elmenekült család alapította, az új tagokat később is a rokonság tagjai közül verbuválták; eredetileg mindannyian Dél-Törökországból származnak, és a mahallami törzs tagjai.
A Remmo-klán egyik tagja a drezdai bíróságon, a tárgyalás első napján, pénteken. Fotó: JENS SCHLUETER / dpa Picture-Alliance via AFP
A két legnagyobb dobás, amit a számlájukra írnak a Nagy juharlevél elrablása és a drezdai Zöld kincstár kifosztása, de emellett is számos bűncselekményt tulajdonítanak nekik a hatóságok. A klán a gyanú szerint drog- és fegyverkereskedelemmel, pénzmosással valamint orvgazdasággal is foglalkozik. A klánnak tulajdonított bűncselekményekből eredő kárt a hatóságok 28 millió euróra becslik. A hatóságok szerint a bűnözéssel keresett pénz nagy részét ingatlanba fektették; a banda korábbi, 2017-ben meggyilkolt vezérének nevén például közel 80 ingatlan szerepelt Berlin környékén.
A drezdai bűncselekménnyel gyanúsított hat férfit bűnszövetkezetben elkövetett fegyveres rablással és gyújtogatással vádolják.
Tízmillió euró értékben mintegy 200, Olaszországból ellopott műkincset, köztük antik szobrokat, amforákat, vázákat és terrakotta mellszobrokat foglaltak le az Egyesült Államokban – jelentette be csütörtökön az olasz csendőrség műkincsvédelmi egysége.
A régiségek közül sok római vagy etruszk kori. A kincsekből 160-at már vissza is szállítottak Olaszországba, a többi a New York-i olasz főkonzulátuson vár a hazatérésre – közölte Roberto Riccardi, az egység parancsnoka.
A parancsnok szerint a nyomozás során az illegális ásatásoktól műkereskedőkön át az amerikai múzeumokig, aukciósházakig, művészeti galériákig és magángyűjteményekig terjedő, jól szervezett csempészhálózatot tártak fel.
Dario Franceschini kulturális miniszter „rendkívüli visszaszerzésről” beszélt, és azt mondta, hogy az ellopott régiségeket eredeti helyükre viszik vissza.
Az olasz csendőrség idén csaknem 1700 hamis műtárgyat kobzott el, és több mint 23 600 régészeti leletet foglalt le 427 millió euró (158 milliárd forint) együttes értékben – közölték a csütörtöki sajtótájékoztatón. A vizsgálat során 1190 személy ellen emeltek vádat.
