A jereváni kormány becslése szerint megközelítőleg 93 ezer hegyi-karabahi – az ott élők több mint háromnegyede – hagyta el a területet péntek délutánig.
Örményország a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult, hogy kényszerítse Azerbajdzsánt valamennyi katonája kivonására a hegyi-karabahi polgári létesítményekből, és arra, hogy könnyítse meg az ENSZ bejutását a területre – közölte pénteken a testület.
Az ICC februárban utasította Azerbajdzsánt, hogy biztosítsa a szabad mozgást az Azerbajdzsánba beékelődött, többségükben örmények lakta szakadár területet és Örményországot összekötő Lacini-folyosón.
Azerbajdzsán meghívta az ENSZ küldöttségét, hogy a közeli napokban látogasson Hegyi-Karabahba – közölte a bakui külügyminisztérium, miközben az azeri hadműveletet követően az örmény nemzetiségűek tömegesen hagyják el a szakadár területet. Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője megerősítette, hogy egy segélyezésért felelős magas rangú ENSZ-vezető a hét végén Hegyi-Karabahba látogat. Harminc év után ez lesz a világszervezet első látogatása a területen.
A küldöttség a helyszínen értékeli a helyzetet és felméri mind a maradók, mint a távozók humanitárius szükségleteit – mondta pénteken Stéphane Dujarric újságíróknak, egyben felszólítva a feleket, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.
A küldöttség a humanitárius feladatokra és ennek részekét a védelem más kérdéseire is összpontosítani fog – mondta.
Az Egyesült Államok és más országok felszólították Azerbajdzsánt, engedjen be nemzetközi megfigyelőket az emberi jogok esetleges megsértése miatti aggodalmak okán. Örményország etnikai tisztogatással vádolta meg Azerbajdzsánt, amelyet Baku határozottan tagad. – A látogatás lehetővé teszi (a küldöttség számára), hogy felmérje a térségben kifejtett azeri humanitárius tevékenységet. Ezen túl a csoport tagjainak megmutatjuk az egyes intézmények újjáépítését, az illegális örmény erők lefegyverzését és a lőszereik elkobzását, csakúgy mint az aknák jelentette veszélyt – áll a bakui külügyminisztérium közleményében.
Előzőleg egy azeri kormányilletékes azt is közölte, hogy újságírók szintén a nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert, de az 1990-es évektől a szakadárok vezette térségbe látogathatnak.
A jereváni kormány becslése szerint megközelítőleg 93 ezer hegyi-karabahi – az ott élők több mint háromnegyede – hagyta el a területet péntek délutánig az azeri ígéret ellenére, amely szerint garantálja az ott maradók polgári szabadságjogait.
Ilham Aliyev azeri elnök csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy a hadserege csak katonai létesítményeket támadott a terrorellenes műveletek során, polgári személyeknek nem esett bántódásuk.
The Ministry of Defense of the breakaway Republic of #Artsakh released a statement:
" On September 19th, at around 13:00, #Azerbaijani armed forces, conducting missile and artillery strikes along the line of contact, attempted to breach the depth of the defense of the Artsakh…
Az Ökológia-Jog-Ember nemzetközi jótékonysági szervezet szakemberei a háború kezdete óta vizsgálják az oroszok bűncselekményeinek helyszíneit: talajmintákat vesznek, fotókat és videófelvételeket készítenek.
Az adatok gyűjtése és az ökocid esetek rögzítése érdekében a szakértők a bűncselekmény helyszínére utaznak – a megszállt területekre, illetve az orosz rakéta becsapódásának helyszínére.
„Mostantól az ukrán ökoszakértők egyedülálló munkatapasztalattal rendelkeznek. Mert a világ még soha nem látott ilyan mértékű ökológiai károkat, amelyeket az agresszor Ukrajna környezetében okoz a harci cselekmények során” – áll az Ökológia-Jog-Ember partnerei és az Ants nemzeti érdekvédelmi hálózat közleményében.
A begyűjtött anyagokat átadják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
„Az Ökológia-Jog-Ember munkatársai 12-szer utaztak Kijev, Csernyihiv, Harkiv, Donyeck, Mikolajiv és Herszon megyékbe. Ökológusaink a látogatások során információkat gyűjtöttek a természetvédelmi komplexumok állapotáról, mintákat vettek a rakéták okozta kráterekből, fényképeket készítettek. Szakértőink ellátogattak a felszabadított területeken lévő két nemzeti parkba: a Szvjati Hori és a Kamjanszka Szicsbe, azok igazgatóival közösen terepmunkán vettek részt. És már tervezik a harcok a parkok ökoszisztémáira gyakorolt hatásairól szóló közös tanulmányokat” – mondta Olena Kravcsenko ügyvezető igazgató, az Ökológia-Jog-Ember igazgatótanácsának tagja.
Megjegyezte, hogy a bizonyítékok relevanciája, bizonyító ereje és súlya alapvető kritériumok.
„Például a Nemzetközi Büntetőbíróság követeli, hogy a tanú személyesen tegyen vallomást, kivéve néhány esetet. A környezet elleni bűncselekmény esetében ezek lehetnek légi illetve műholdas fotók, a követelményeknek megfelelően elkészített fényképek” – magyarázta Kravcsenko. A környezetvédő kifejtette, hogy mielőtt a bizonyítékot érvényesnek ismerné el, a Nemzetközi Büntetőbíróság megvizsgálja azok eredetét.
„Más szóval: honnan szerezték be az információt. Egy dokumentum elismeréséhez fontos annak eredetének elismerése. A bizonyítékok elfogadására vonatkozó minden döntést írásban kell meghozni, és összhangban kell lennie az egységes politikával. Bár a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályzatában van egy olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi bizonyos információk bizalmas kezelését a tárgyalás során, mindaddig, amíg azokat csak újabb bizonyítékok megszerzésére használják fel, ez kivétel, és nem szabad rá támaszkodni. Nem szabad megfeledkezni az ártatlanság vélelméről is. Ezek a megközelítések kissé megterhelőnek tűnhetnek, de a gondos információgyűjtés és érvek bemutatásának alapját képezik. Emlékeznünk kell arra is, hogy a közvetett bizonyítékokat is elfogadják a Nemzetközi Büntetőbíróságon” – hangsúlyozta Olena Kravcsenko ügyvezető igazgató, a Ökológia-Jog-Ember igazgatótanácsának tagja.
Az orosz fegyveres agresszió következtében Ukrajna környezetében több mint 1,35 billió hrivnya kár keletkezett. Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter az EU-parlament strasbourgi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a háború által okozott légszennyezési károk jelenleg mintegy 25 milliárd eurót tesznek ki, és további 11,4 milliárd euróra van szükség a talajban okozott károk felszámolásához. A természetvédelmi területek mintegy 20%-a veszélyben van.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki három ember ellen a 2008-as dél-oszétiai, Grúzia (Georgia) és Oroszország között kirobbant konfliktus során elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt – közölte a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Az ICC közleménye szerint Mihail Mindzajev – egy korábbi dél-oszétiai ügyvivő belügyminiszter –, Gamlet Gucsmazov és David Georgijevics Szanakoev, a Moszkva-barát szakadár köztársaság egykori tisztviselői feltehetően grúz nemzetiségűnek vélt civileket vettek őrizetbe, hogy alkueszközként használhassák őket a tárgyalások során fogvatartottak cseréjére.
A civileket Dél-Oszétiában tartóztatták le, majd egy fogolytáborban őrizték. A fogolycsere eredményeként a fogvatartottak kénytelenek voltak elhagyni Dél-Oszétiát – írták.
„Alapos okkal feltételezhető”, hogy a három gyanúsított mindegyike felelős a konfliktus során elkövetett háborús bűnökért” – fogalmaztak a hágai bírák.
Karim Khan, az ICC ügyésze márciusban, néhány nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, elfogatóparancs kiadását kérte a három gyanúsított ellen, akiket háborús bűnökkel, túszejtéssel, jogellenes fogva tartással, kínzással és embertelen bánásmód alkalmazásával, valamint személyes méltóság megsértésével vádolnak.
Az orosz-georgiai fegyveres konfliktus vagy dél-oszétiai háború 2008. augusztus 7-én kezdődött az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. A támadást Grúzia indította a magáénak vallott területen, az önmagát függetlennek kikiáltó Dél-Oszétia elfoglalására.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke, Karim Khan előző nap közölte, hogy 42 embert küldtek Ukrajnába a nyomozás miatt.
„A mai napon az irodám 42 nyomozóból, igazságügyi szakértőből és kisegítő személyzetből álló csoportot küldött Ukrajnába” – jelentette ki.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze még március 3-án eljárást indított az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálása ügyében, majd Karim Khan áprilisban maga is ellátogatott Bucsába.
Russia shelled Ukraine over 40,500 times since Feb. 2022, according to Ukraine's Interior Minister Klymenko
Over 152K residential buildings were destroyed. 66,300 criminal proceedings have been registered regarding the war crimes committed by Russian military, Klymenko said.
Zaporizhzhia. Right now, residential areas where ordinary people and children live are being fired at. This must not become "just another day" in ?? or anywhere else in the world. The world needs greater unity and determination to defeat Russian terror faster and protect lives. pic.twitter.com/YnocW2yVaU
NEWS UPDATE AMMONIA PIPELINE NOON JUNE 7 The worlds longest ammonia pipeline, 2470 km, going from Togliatti at the Volga to three harbours at the Black Sea has been breached near Masyutivka (red dot left of M) in the Kupiansk region. It happened at June 5th, the day before the… pic.twitter.com/JTPe44KuSH
— Mikael Valtersson (@MikaelValterss1) June 7, 2023
Ezrek élnek a harkivi metróban, Lviv környékét rakétatámadás érte. Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette az ukrán állami határőrszolgálat.
A közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – szombaton „csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok”.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig
6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből
3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba,
957,98 ezren Romániába és Moldovába,
800,1 ezren Oroszországba,
Magyarországra 594,66 ezren,
Szlovákiába 415,4 ezren,
Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren – emlékeztetett a hírportál.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg
„Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig” – jegyezte meg a kormányzó.
Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban február 24. óta. A jelentés szerint közülük „körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket”.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában – amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett – egyebek mellett azt mondta, hogy „normálisnak” tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit – Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve – felelősségre kell vonni. „Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát” – fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: „a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét) a vádlottak padján akarom látni”.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala csatlakozik a közös uniós nyomozócsoporthoz, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust.
A közös nyomozócsoportot Litvánia, Lengyelország és Ukrajna március 25-én hozta létre az Eurojust támogatásával. Célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság részes államaiban.
Az Eurojust közölte: Karim Khan, az ICC főügyésze és a három érintett ország főügyészei hétfőn megállapodást írtak alá arról, hogy az ICC ügyészi hivatala részt vesz a közös nyomozócsoport munkájában, ami – mint írták – egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről, és bíróság elé állítsák a felelősöket.
Ukrajna 2018 óta egyike annak a 10 nem uniós tagállamnak, amelynek összekötő ügyésze dolgozik az Eurojustnál. Az uniós ügynökség operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással járul hozzá a közös nyomozócsoport munkájához. Az Eurojust emellett összehangolja az legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző valamennyi nemzeti nyomozó hatóság és ügyészség közötti együttműködést – közölték.
Az Európai Bizottság hétfőn terjesztett elő javaslatot az Eurojust megbízatásának megerősítésére, hogy az uniós ügynökség hatékonyabban részt vehessen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésében és megőrzésében az elszámoltathatóság érdekében. A brüsszeli testület szerint a katonai konfliktus miatt az uniós ügynökségnek jogi lehetőséget kell biztosítani a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására, valamint arra, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, köztük az a Nemzetközi Büntetőbírósággal is.
Karim Khan, az ICC főügyésze kora este közzétett közleményében aláhúzta, az ukrajnai helyzet közös fellépést igényel a bizonyítékok felderítésére és hatékony felhasználásukra. Kiemelte, részvétele révén az ICC jelentősen fogja javítani a független vizsgálatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését és elérését, illetve felgyorsítja az eljárásokat és valós idejű együttműködést tesz lehetővé a nyomozócsoport partnerországaival.
„Hatékony partnerek kívánunk lenni a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos hazai eljárások lefolytatásában is, a komplementaritás elvének megfelelően. Ennek szellemében hivatalom minden olyan lehetőséget meg fog ragadni, amelyeken keresztül információkat és bizonyítékokat tud nyújtani az érintett tagállami hatóságoknak a nyomozások és büntetőeljárások támogatásához” – tette hozzá az ICC főügyésze.
A The Gueardian az AP hírügynökségre hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem képviseltette magát a Nemzetközi Bíróság hétfői meghallgatásán.
Az ENSZ legfelsőbb bírósága kétnapos tárgyalást nyitott hágai székhelyén, a Béke Palotában Ukrajna azon kéréséről, hogy bírái utasítsák Oroszországot az invázió leállítására.
A Nemzetközi Bíróságon az orosz ügyvédek számára fenntartott üléssor azonban hétfő reggel, a meghallgatás megkezdését követően üres maradt.
A bíróság elnöke, Joan Donoghue amerikai bíró elmondta, Oroszország hollandiai nagykövete arról tájékoztatta a bírákat, hogy „kormánya nem kíván részt venni a tárgyaláson”.
A hétfői meghallgatás az orosz delegáció nélkül folytatódott.
[type] => post
[excerpt] => A The Gueardian az AP hírügynökségre hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem képviseltette magát a Nemzetközi Bíróság hétfői meghallgatásán.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1646664120
[modified] => 1646663087
)
[title] => Megkezdődött a Nemzetközi Bíróság pere Hágában – Oroszország nem jelent meg a meghallgatáson
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=76817&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76817
[uk] => 76782
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 76783
[image] => Array
(
[id] => 76783
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1.jpg
[original_lng] => 49362
[original_w] => 840
[original_h] => 441
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/2149482-840x441-c-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1646655889:5
[_thumbnail_id] => 76783
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1543
[_oembed_a191ef9f701209b41dfa6358b4a57e59] =>
NEW: U.S. has seen indications that some Russian officers are refusing to obey orders or not following commands "with alacrity" in Donbas: senior U.S. defense official
Western officials have said that Russian troops failing to obey orders has forced more generals into the field.
A Külügyminisztérium azt várja, hogy felelősségre vonják a háborús bűncselekmények elkövetőit, miután a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze bejelentette, befejeződött a 2014. február 20-a után Ukrajnában lezajlott események előzetes vizsgálata – adta hírül szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügyi tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A kelet-ukrajnai konfliktusban elvesztett gyerekeik fotójával felvonuló ukrán szülők egy májusi kijevi demonstráción FORRÁS: AFP/SERGEI SUPINSKY
A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint az ügyész arra a következtetésre jutott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága kiterjed az ügy érdemi vizsgálatára, amit kész elkezdeni. A külügyminisztérium üdvözli az ilyen következtetést – áll a közleményben.
A külügyi tárca meggyőződését fejezte, ki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság eszközeinek az alkalmazása lehetővé teszi azoknak a személyeknek a felelősségre vonását, akik háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a krími és donbászi megszállt területeken. A következő szakaszban az ügy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálóbírái elé kerül teljes értékű büntetőeljárás megindítására vonatkozó döntés meghozatala céljából – olvasható a nyilatkozatban.
Kosovo President Hashim Thaci indicted for war crimes; Thaci's office says he has cancelled a trip to the White House for US-mediated talks with Serbia on normalizing relations. https://t.co/16NcD8QugM
Ukrajna bizonyítékokat nyújt be a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének az oroszpárti harcosok által elfogott ukránok jogainak megsértéséről. Ezt az РБК-Україна jelentette be a Főügyész hivatalára hivatkozva.
A Főügyész hivatalában kijelentették, hogy jelenleg folyamatban van a nemzetközi humanitárius jog megsértésének bizonyítékainak begyűjtése azoktól az ukrán állampolgároktól, akiket az oroszpárti harcosok engedtek ki a fogságból.
„A szabadon bocsátott személyek többsége megerősíti a verés, az embertelen bánásmód, a pszichológiai és szexuális erőszak alkalmazását, a megalázás, verés valamint kínzás tényét, ami egyes esetekben fogyatékosság kialakulásához és halálhoz vezetett” – közölte az ügyészség.
Megjegyzendő, hogy a Donyec-medencei háború 6 éve alatt a bűnüldöző szervek több mint 160 illegális fogvatartási helyet fedtek fel a megszállt területeken. Több mint 3,5 ezer embert tartottak fogva illegálisan Donbaszon.
„Egyes helyeken egy időben 200–300 embert tartottak fogva embertelen körülmények között, nemtől függetlenül, megfelelő orvosi ellátás és táplálkozás nélkül” – tette hozzá a Főügyészség.
