Az évtized legnagyobb offshore adatszivárgásának elemzését tette közzé egy oknyomozó újságírókból álló nemzetközi csoport, melyből fény derül 35 állam- és kormányfő, illetve több mint 300 befolyásos politikus külföldön tárolt, többnyire rejtett vagyonára is. Az ügyben érintett többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Andrej Babis cseh miniszterelnök és Tony Blair volt brit miniszterelnök is. Az Pandora-iratokként emlegetett botránynak komoly visszhangja lehet bel- és külpolitikai téren is.
Panama után Pandora papírok
2016 áprilisában jelentős nemzetközi visszhangot kapott az úgynevezett „Panama papírok” kiszivárgása, mely során 11,5 millió dokumentum – összesen 2,6 terrabájtnyi adat –, került nyilvánosságra. A papírok többsége a Mossack Fonseca panamai vállalathoz kapcsolódott, amely mintegy 300 ezer üzleti entitás megbízásából offshore pénzügyi és jogi tevékenységet végzett, sok esetben adóelkerülési és/vagy pénzmosási szándékkal. A cég az ügy miatt csődbe ment, a vállalat vezetőit őrizetbe vették és sok érintett ellen eljárás indult saját hazájában.
A napokban hasonló terjedelmű adatszivárgás eredménye válhatott nyilvánosan megismerhetővé. A Pandora-papírok nem egy céghez, hanem 14, többnyire pénzügyi vagy ügyvédi tevékenységet végző vállalathoz köthetők, összesen 11,9 millió dokumentumot, 2,94 terrabájt adatmennyiségben elemzett az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) mintegy 650 tagja. A kiszivárgott adatok nagy része írásos dokumentumokból áll, de képek, videók, hangfelvételek is nagy számban elérhetők.
A legtöbb érintett vállalat Panamában és a brit Virgin-szigeteken működik, de akadtak a dokumentumok közt hongkongi, Seychelles-szigeteki és amerikai bejegyzésű cégek is.
A korábbi, 2010-es években történt adatszivárgásokkal összevetve a Pandora-papírokként emlegetett ügy a legnagyobb, ha szimplán a kiszivárgott adatok mennyiségét nézzük.
Putyin, Babis, Zelenszkij és Tony Blair neve is előkerült
A Pandora papírok átvilágítása után több befolyásos ember, vagy hozzájuk köthető fontos személyek vagyonáról fontos információk derültek ki. Összesen 35 regnáló vagy volt kormány/államfő és több mint 300 befolyásos politikus vagyonáról derültek ki új információk.
A Pandora-papírok által feltárt tények legérdekesebb elemei a következők:
Vlagyimir Putyin elnök állítólagos szeretője, Szvetlana Krivonogih körülbelül 100 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. A kifejezetten szegényes családi háttérrel rendelkező, korábban takarítónőként dolgozó Krivonogih legnagyobb vagyontárgya egy 4 millió dolláros monacói apartmanház, de részesedése van egy síközpontban és egy bankban is, illetve van egy saját jachtja. Ezeket a vagyontárgyakat mind egy offshore cégen keresztül szerezte meg. Az ominózus monacói apartman 2003-ban került Szvetlana Krivonogih cégének tulajdonába, pár nappal azután, hogy közös lánya született Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az iratokban egyébként megtalálható több Putyinhoz közelálló befolyásos oligarcha, politikus neve is.
Andrej Babis cseh miniszterelnök a francia Riviérán vásárolt még 2009-ben egy 22 millió dollár értékű kastélyt egy offshore vállalaton keresztül. Az, hogy Babis vagyonos ember egyébként nem titok: a cseh miniszterelnök egy komplett céghálót irányít és 3,5 milliárd dolláros vagyonával Csehország ötödik leggazdagabb embere. A mostani ügy viszont azért lehet kellemetlen, mert a francia kastély nem szerepel a vagyonnyilatkozatában, miközben a politikus a transzparencia és a becsületes adózás élharcosaként kampányol.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elsősorban azzal kampányolt Petro Porosenko ellen, hogy megígérte: felszámolja az országot mérgező korrupciót és kikelt az offshore érdekeltségek ellen is. Kommunikációjának köszönhetően elsöprő, 73%-os győzelmet aratott a 2019-es választáson. A Pandora-papírokból kiderül viszont, hogy Zelenszkijnek is volt nem bevallott offshore érdekeltsége, melyet egy héttel a választási győzelme előtt gyorsan átiratott Szerhij Sefir, közeli barátjának nevére, aki korábban az extévésként dolgozó elnök producere volt.
Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev és családja szabályos ingatlanportfólióval rendelkezik az Egyesült Királyságban: összesen mintegy 17 ingatlanjuk van, köztük egy 33 millió fontot érő irodakomplexum, amely az alig 11 éves Hejdar Alijev nevén van. Ez az ügy a briteknek is kellemetlen, hiszen régóta téma az országban az offshore cégek által tulajdonolt ingatlanokkal kapcsolatos transzparencia, ugyanis a külföldi, spekulatív kereslet igencsak felhajtotta a lakás- és albérletárakat az országban az elmúlt években.
Akár Alijev, Jordánia királya, II. Abdullah bin Al-Husszein is ingatlanokba fektetett: offshore cégeken keresztül mintegy 15 ingatlant vásárolt már 1999 óta a kaliforniai Malibuban, illetve Ascotban és Londonban, az Egyesült Királyságban. Abdullah királyt is kellemetlenül érinthetik a most kiszivárgott információk, hiszen 2020-ban harcot hirdetett az offshore befektetések ellen.
Tony and Cherie Blair, volt brit miniszterelnök és felesége egy 6,45 millió fontos ingatlant vásároltak meg Londonban, 2017-ben. A tranzakcióra úgy került sor, hogy az ingatlant birtokló offshore-céget vásárolták meg és nem közvetlenül a vagyonelemet, így 312 ezer fontnyi adót takarítottak meg. Cherie Blair azt állítja, hogy minden legálisan folyt, adóznak majd, ha továbbadják az ingatlant és férjének semmi köze nem volt az ügylethez.
Rajtuk kívül fény derült még többek közt a kenyai család rejtett vagyonára, pakisztáni oligarchák vagyonára és négy magyar üzletember offshore vagyonára is.
Nem feltétlen illegális, de aligha marad következmények nélkül
Önmagában az, hogy valaki offshore cégekben tartja a pénzét, külföldön fektet be, nem illegális a legtöbb országban.
A következő esetekben viszont komoly következményei lehetnek annak, ha valaki offshore vagyont tart:
Van, aki kifejezetten azért működtet offshore céghálót, mert azt akarja elkerülni, hogy adóznia kelljen bizonyos vagyonelemek megszerzése, hozama után a saját országában. Bár számos országban igyekeznek ezt a kiskaput becsukni az offshore vagyon megadóztatásával, nemzetközi megállapodásokkal, illetve a szándékos adóelkerülés büntetésével, sok esetben nincs még erre olyan szabályozás, amely teljesen megkerülhetetlen és nincsenek meg az erőforrások sem az offshore céghálók felderítésére. Vannak ügyvédi irodák ezekben az offshore országokban, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy lehet egyes országok adózási rendszerét kijátszani, bizonyos vagyonelemeket eltüntetni.
Egyes politikusok azért kerülhetnek kellemetlen helyzetbe, mert harcot hirdetnek az offshore pénzmozgatás, adóelkerülés ellen, közben pedig ők maguk is offshore cégeket üzemeltetnek. Súlyos etikai és akár büntetőjogi vétséget jelenthet, ha még az is kiderül, hogy nem tüntették fel ezeket az eszközöket a vagyonnyilatkozatukban.
Ennél is súlyosabb, ha valaki offshore céghálókon keresztül próbál „tisztára mosni” illetéktelenül szerzett pénzösszegeket. Ilyen esetben lebukás esetén biztosan számíthat pénzmosással kapcsolatos vizsgálatokra, büntetőeljárásra az érintett személy.
Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy terrorszervezeteket finanszíroznak offshore cégeken keresztül, érdemes azt megjegyezni, hogy ennek gyanúja a mostani iratok alapján nem merül fel.
Az ügynek valószínűleg komoly bel- és külpolitikai következményei lehetnek, hiszen az érintett politikusoknak súlyos arcvesztés lehet az, ha az offshore befektetések és az adóelkerülés ellen kampányolnak, aztán kiderül, hogy nekik is van pénzük külföldön, adóparadicsomokban bejegyzett rejtélyes céghálók tulajdonában.
A nemzetközi színtéren már most látszik ez a dinamika; az orosz média például igyekszik támadni Zelenszkij ukrán elnököt a politikus vélt korrupciója miatt, miközben egy szót sem ejtenek a Putyinhoz köthető oligarchák és szeretőjének vagyonáról.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhet Andrej Babis cseh kormányfő, aki az október 8-9-én esedékes választásokra kampányol; egy ilyen nexusban kifejezetten rosszul jön a vezető politikusnak a korrupció puszta sugalmazása is. A cseh politikus azt állította az üggyel kapcsolatosan, hogy semmi illegálisat nem csinált, a francia kastélyt adózott pénzből vette meg, a cseh ellenzék viszont bizonyítékokat és vizsgálatot követel. Babis egyébként 2011-ben, két évvel az ingatlanvásárlás után kezdett el politizálni.
