Egy jogerősen elítélt radikális baloldali aktivista melletti szolidaritási menetnek indult, majd utcai randalírozássá és a rendőrök elleni támadássá fajult az úgynevezett „X-nap” péntek este Lipcsében. A német szélsőbaloldal kapucnik mögé bújt szimpatizánsai kukákat gyújtottak fel az utcán, a rendőröket pedig kövekkel, petárdákkal dobálták meg. Több rendőr megsérült, egyiküket kórházba szállították.
A drezdai rendőrség beszámolója szerint szombaton kora reggelig három személy előzetes letartóztatását rendelték el súlyos rendbontás, vagyoni kár okozása és robbanószerrel való visszaélés miatt.
A péntek esti utcai összecsapások során több rendőr könnyebben megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani. Egy kapucnis pulóvert viselő, ismeretlen személy megtámadott és megsebesített egy fotóriportert.
Péntek este szélsőbaloldali szimpatizánsok gyülekeztek Szászország fővárosában, hogy részt vegyenek az idén az áprilisban egy drezdai bíróság által öt év, három hónap börtönbüntetésre ítélt Lina E. baloldali aktivista melletti szolidaritási meneten. A 28 éves aktivista az előző két évben különféle támadásokat szervezett, illetve követett el általa neonácinak, illetve szélsőjobboldalinak tartott személyek ellen.
Solidaritätsproteste für Lina E.: Linksextreme randalieren in Leipzig https://t.co/GaklmkGht4
A Lina E. melletti kiállás okán meghirdetett „X-napi felvonulás” békésen indult Drezda központjában, a Wiedebachplatzon, de a szélsőbaloldali radikálisok csatlakozásával a békés városlakók elleni terrorrá fajult.
A hamarosan több száz fősre duzzadt, arcukat kendővel és kapucnival eltakaró emberekből álló tömeg egyre agresszívan lépett fel, majd rátámadt az esemény biztosítását végző rendőrökre, kövekkel és petárdákkal dobálták meg őket – számolt be a DPA hírügynökség tudósítója.
A szélsőbalos csőcselék a környező utcákban talált szemeteskukákból, valamint az építkezéseken használt anyagokból rögtönzött barikádokat emelt, majd felgyújtotta azokat.
Hagel von Pflastersteinen gegen die Polizei in #Connewitz. Antifaschisten nehmen bewusst schwere Verletzungen und Tod von Polizisten in Kauf. Und der CDU-Innenminister Schuster dachte die Aufhebung des Haftbefehls gegen #LinaE würde die Antifa beruhigen.🤡#le0206#Leipzigpic.twitter.com/DfRGUVOUFZ
— Dokumentation Linksextremismus (@DokumentationL) June 2, 2023
A rendőrök – akiket mindvégig kövekkel, sörösdobozokkal és petárdákkal dobáltak a tüntetők – könnygázt vetettek be.
Lipcse polgármestere, Burkhard Jung már csütörtökön aggodalmát fejezte ki a Twitteren és a TikTokon megjelent, erőszakra felbujtó üzenetek nagy száma miatt.
Az égő szemetes kukák és barikádok többségét vízágyúk segítségével, nem sokkal éjfél után eloltották.
Hagel von Pflastersteinen gegen die Polizei in #Connewitz. Antifaschisten nehmen bewusst schwere Verletzungen und Tod von Polizisten in Kauf. Und der CDU-Innenminister Schuster dachte die Aufhebung des Haftbefehls gegen #LinaE würde die Antifa beruhigen.🤡#le0206#Leipzigpic.twitter.com/DfRGUVOUFZ
— Dokumentation Linksextremismus (@DokumentationL) June 2, 2023
Több tucat aktivista, köztük őslakos számik (lappok) követelték egy szélerőműpark lebontását a norvég miniszterelnöki hivatal előtt pénteken.
A tüntetők szerint a turbinák veszélyeztetik a rénszarvaspásztorok mindennapi életét. Emiatti elégedetlenségüknek már korábban is hangot adtak, sőt volt, hogy elfoglalták a kőolaj- és energiaügyi minisztériumot, mi több: 10 minisztérium bejáratát is elzárták.
A norvég kormány már bocsánatot kért, amiért a legfelsőbb bíróság több mint másfél évvel ezelőtti döntése ellenére nem intézkedtek a még fennálló jogsértések miatt.
„Ígéretet kaptunk arra, hogy változtatnak. Ígéretet kaptunk arra, hogy az emberi jogainkat tiszteletben tartják. Ennek ellenére közel 100 napja semmi nem történt” – nyilatkozta az aktivisták képviseletében Gahr Störe kormányfő szavaira utalva az NTB norvég hírügynökségnek Elle Nystad.
„Nem adjuk fel, amíg le nem bontják a foseni szélturbinákat, és vissza nem adják a földet a rénszarvaspásztoroknak” – mondta egy másik aktivista, Elle Ravdna Nakkalajarvi.
Az érdekvédők azt tervezik, hogy szombatig a miniszterelnöki hivatal előtt maradnak és ott is alszanak. Ekkor lesz a 600. napja a legfelsőbb bírósági döntés óta eltelt időszaknak. Elmondták, hoztak magukkal láncokat, amelyekkel összeláncolhatják magukat.
A vita középpontjában 151 turbina áll Európa legnagyobb szárazföldi szélerőműparkjában, körülbelül 450 kilométerre Oslótól északra. A norvég legfelsőbb bíróság 2021 októberében döntött úgy, hogy a turbinák építése megsértette a számik jogai, akik évszázadok óta legeltetik ott rénszarvasaikat.
Az aktivisták szerint a zöldenergiára való átállást nem lehet az őslakosok érdekeinek sérelmek árán végrehajtani.
Az ukrán gabona és más agrártermékek importdömpingje ellen tiltakoztak kedden a legsúlyosabban érintett kelet-európai országok agrárszövetségei és termelői Brüsszelben. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületei között található Schumann téren mintegy százötven termelő gyűlt össze Lengyelországból, Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és Bulgáriából, hogy az ukrán agrártermékek szárazföldi, vámmentes behozatala ellen tiltakozzanak, ami az európai mezőgazdaság tönkretételével fenyeget.
Az Ukrajnából származó gabonaimport okozta problémákra európai uniós szintű megoldásra van szükség – mondta Pekka Pesonen, az európai gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete (Copa-Cogeca) főtitkára a hirado.hu kérdésére válaszolva a demonstráción. Pesonen kiemelte, hogy az ukrán gabona szabad beáramlása csupán egyetlen probléma a gazdálkodókat sújtó számos nehézség közül. Mint mondta, a legfőbb gondot az uniós szabályozás okozza.
„Az EU olyan elvárásokat támaszt a saját termelőivel szemben, amelyek betartásához nem biztosít megfelelő eszközöket. Itt konkrétan megnevezhetjük a fenntartható gazdálkodást, a növényvédő szerek szabályozását, a természet megóvására vagy éppen az állattartás körülményeire vonatkozó szabályozásokat, amelyek ebben a formában nem elfogadhatók” – mutatott rá.
Az Ukrajnával határos kelet-európai országok agrárpiacán kialakult zavarokról a főtitkár elmondta, hogy annak egyik kiváltója az, hogy az EU jelenleg nincs felkészülve az ilyen piaci zavarok kezelésére.
„Jelenleg éves szinten nagyjából 150 millió eurót különítenek el az EU-s forrásokból az agrárpiaci zavarok kezelésére, ami távolról sem elég a kialakult helyzet kezelésére.”
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás megváltoztatása nélkül a pénzügyi támogatás sem fogja életben tartani az európai mezőgazdaságot. Pekka Pesonen úgy véli, a kelet-európai gazdálkodók demonstrációjának abban is fontos szerepe van, hogy megjelenítse a teljes uniós agrárszektor álláspontját, ugyanis az EU-s intézményekben születő szabályozási javaslatok teljesen eltávolodtak a valóságtól.
A főtitkár rámutatott, hogy az európai gazdákkal szemben támasztott újabb és újabb elvárásokat már nem lehet teljesíteni. Ez az európai gazdálkodók versenyképességének ellehetetlenülését eredményezi, az EU pedig egyre nagyobb mértékben válik kiszolgáltatottá az importnak. Mint mondta, az Európai Bizottság asztalán lévő tervezetek egyértelműen az EU-n kívüli nagy és koncentrált agrártermelőknek kedveznek, akik mentesülnek a túlszabályozás alól.
A kelet-európai tagállamok agrárszervezetei szintén arról beszéltek a demonstráción, hogy egyetértenek ugyan Ukrajna támogatásával, azonban az EU nem támogathatja őket a saját gazdálkodói kárára. A fiatal gazdálkodók képviseletében megjelentek azt is hangsúlyozták, hogy bár jelenleg az Ukrajnából érkező terménydömping ellen tüntetnek, azonban kiállnak azok mellett a holland farmerek mellett is, akiknek az uniós zöld célok és a nitrogénkibocsátás miatt kell küzdeniük a túlszabályozással. A felszólalók arra is emlékeztettek, hogy az Ukrajnából származó termények előállítási feltételei közel sem azonosak az európai gazdálkodókra vonatkozó szabályozással. Mint elhangzott, a kelet-európai országokba áramló gabona jelentős részét olyan növényvédő szerekkel kezelték, amelyek alkalmazását már évtizedek óta tiltják az EU-ban, valamint jelentős mennyiségű génkezelt termék érkezett.
Habár az európai uniós intézmények az ukrán gabona kérdését is azzal söpörnék le az asztalról, hogy csupán a megtámadott ország gazdálkodóit támogatják, és minden tagállamtól elvárják a szolidaritást Ukrajna hősies népe iránt, a tüntetésen elhangzottak ismét megmutatták, hogy az Ukrajna nevében bevezetett kontraproduktív uniós szabályozások a legkevésbé sem az ukrán emberekért születnek.
A kelet-európai gazdálkodók arra hívták fel a figyelmet, hogy Ukrajna tíz legnagyobb agrárvállalata közül csupán egynek van ukrajnai székhelye. A többi amerikai, dán, belga vagy éppen arab hátterű, így kérdőjeles, hogy az Ukrajnából érkező agrárimportnak mennyi köze van az ukrán gazdálkodókhoz.
Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a szárazföldi gabonafolyosókat az EU a globális élelmiszer-biztonság égisze alatt nyittatta meg a kelet-európai tagállamokkal. Ahogyan azt többször is elmondták az uniós tisztségviselők, az ukrán termények elsősorban az afrikai és közel-keleti országok élelmiszer-ellátását szolgálják. Ehhez képest szinte egyáltalán nem beszélnek arról, hogy a Kelet-Európában rekedt, a helyi agrárszektort megkárosító termény hogyan jut el Afrikába? Mint ahogy arról sem esik szó, hogy a bizottság által május elején megállapított százmillió eurós agrártámogatás mikor kerül az ukrán gabona által leginkább sújtott öt keleti tagállamhoz.
Hagel von Pflastersteinen gegen die Polizei in #Connewitz. Antifaschisten nehmen bewusst schwere Verletzungen und Tod von Polizisten in Kauf. Und der CDU-Innenminister Schuster dachte die Aufhebung des Haftbefehls gegen #LinaE würde die Antifa beruhigen.🤡#le0206#Leipzigpic.twitter.com/DfRGUVOUFZ
— Dokumentation Linksextremismus (@DokumentationL) June 2, 2023
Pakisztánban előzetes letartóztatásba helyezték szerdán az ország volt miniszterelnökét, Imran Hánt, aki ellen korrupció miatt vádat is emeltek. A volt kormányfő támogatói és a hatóságok között országszerte kitört összecsapásoknak több halálos áldozata is lehet.
A kelet-pakisztáni Pandzsáb állam hatóságai azt közölték, a tiltakozások nyomán csaknem 1000 embert vettek őrizetbe, köztük az ország volt pénzügyminiszterét, Aszad Umárt is. A Geo TV nevű pakisztáni hírtelevízió mindeközben azt közölte, hogy letartóztatták Mahmúd Sah Kuresit, a korábbi pénzügyminisztert.
A bíróság azt közölte, hogy a kedden őrizetbe vett Imran Hánt nyolcnapos előzetes letartóztatásba helyzeték, a volt kormányfő egyik ügyvédje, Ali Buhári pedig máris jelezte, hogy nyilvános kihallgatást kérnek.
A The Guardian brit napilap helyi kórházi adatokra hivatkozva írta, hogy a több nagyvárosra kiterjedő demonstrációk során legalább négy tiltakozót lelőttek, 27 ember megsebesült, Pandzsábban pedig mozgósították a hadsereget. Pandzsáb hatóságai szerint Hán támogatói a többi között autógumikat égettek, több középületet kifosztottak, és az erőszakcselekményekben 130 rendőr is megsebesült.
Az államban szerdán zárva tartottak az iskolák és az egyetemek is, a pakisztáni távközlési hatóság pedig országszerte blokkolta a közösségi oldalakat, köztük a Twittert, valamint leállította az internetszolgáltatást több térségben, köztük a fővárosban, Iszlámábádban is. Katonai források szerint a tiltakozók megrohamoztak egy támaszpontot Ravalpindiben, ám nem sikerült behatolniuk a létesítménybe.
A Hán vezette Pakisztáni Igazságosság Pártja (Tehrík-i-Inszáf) nyugalomra intette a tiltakozókat, a felszólításhoz pedig Mahmúd Sah Kuresi is csatlakozott, aki a köztulajdon rongálásától óvott. Imran Hánt kedden vették őrizetbe az iszlámábádi legfelsőbb bíróságon, ahová egy kihallgatásra érkezett. A politikus ellen februárban adtak ki elfogatóparancsot a többi között pénzmosás és értékes állami ajándékok eltulajdonításának vádjával.
Hánt tavaly áprilisban bizalmatlansági szavazással távolították el a miniszterelnöki posztról, amiről ő azt állítja, hogy egy amerikai összeesküvés eredményeképpen a hadsereg részvételével végrehajtott akció volt. Azóta több országos tüntetést szervezett, és előrehozott választások kiírását követeli, az ellene szóló vádakat pedig többször politikailag motiváltnak nevezte.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Pakisztánban előzetes letartóztatásba helyezték szerdán az ország volt miniszterelnökét, Imran Hánt, aki ellen korrupció miatt vádat is emeltek. A volt kormányfő támogatói és a hatóságok között országszerte kitört összecsapásoknak több halálos áld... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1683795000 [modified] => 1683759757 ) [title] => Pakisztánban országszerte lázadás tört ki, miután vádat emeltek a volt kormányfő ellen [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=116662&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116662 [uk] => 116786 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 116663 [image] => Array ( [id] => 116663 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923.jpg [original_lng] => 154600 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/230509225336-03-imran-khan-pakistan-protests-050923.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1683880348:8 [_oembed_bc9942e7b2fe7bba6d6865bc4c24be99] => [_oembed_time_bc9942e7b2fe7bba6d6865bc4c24be99] => 1683748833 [_thumbnail_id] => 116663 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 495 [translation_required_done] => 1 [_oembed_0d297706c2aef53f203b3269295d58be] =>
Rangers abducted PTI Chairman Imran Khan, these are the visuals. Pakistan’s brave people must come out and defend their country. pic.twitter.com/hJwG42hsE4
Hat embert őrizetbe vettek szombat délelőtt a brit fővárosban, a Trafalgar Square-en, miután III. Károly király megkoronázása ellen tüntettek. A köztársaságpárti demonstrálók szerint fogalmuk sincs, miért vitték el tagjaikat, akik hangosbemondón próbáltak felszólalni a koronázás ellen.
A Republic kampánycsoport közölte, hogy vezetőjüket, Graham Smith-t, valamint további öt tagjukat letartóztatta, és több száz plakátjukat lefoglalta a londoni rendőrség. A közösségi médiában több videót osztottak meg, amelyeken látszik, ahogy a rendőrök megbilincselik, és egy várakozó rendőrautóhoz kísérik a sárga ruhás tüntetőket.
Republic újabb bejegyzést osztott meg Twitteren a Trafalgar téri tüntetésről, ahol az emberek azt skandálták, hogy „Nem az én királyom”, és azt, hogy „Nem fogunk elhallgatni”. A posztban pedig azt kérdezték: „Ez a demokrácia? A #NotMyKing tüntetés szervezőit letartóztatták – a rendőrség pedig nem ad rá magyarázatot” – közölte a csoport. „Ennyit a békés tiltakozáshoz való jogról” – teszik hozzá.
A fővárosi rendőrség még szerdán bejelentette, hogy a koronázás idején nagyon szigorúan fognak eljárni a tüntetőkkel szemben, és „gyors intézkedésekre” lehet majd számítani.
Emmanuel Macront csütörtökön a nyugdíjreform ellen hangosan tiltakozók fogadták vidéki látogatássorozatának újabb, déli állomásán, ahova a következő száz napra előirányzott programja oktatási intézkedéseinek népszerűsítésére érkezett. A francia elnök bejelentette: a választási kampánya ígéretének megfelelően minden tanárnak, feltétel nélkül, havi nettó 100 és 230 euró közötti összeggel emelkedik a fizetése.
A köztársasági elnököt már szerdán is edénycsörömpöléssel fogadta több száz tüntető az elzászi Sélestat-ban, akik serpenyőket és lábasokat ütögettek, hogy belefojtsák a szót az elnökbe.
Csütörtökön az államfő a déli Montpellier közelében található Ganges település egyik középiskolájába látogatott, ahol tanárokkal, diákokkal és szülőkkel találkozott. Az előző napi látogatással ellentétben ezúttal elkerülte a nyugdíjreform elleni tüntetőket, akik rendőrfenntartók kísértében hangos felvonulást tartottak a település központjában: sípoltak, füstbombákat eregettek, a CGT szakszervezet pedig a középiskolában áramszünettel bojkottálta az államfői látogatást. A második legnagyobb szakszervezet Montpellier repülőterén is kikapcsolta tiltakozásul az áramot.
„Itt vagyunk, itt vagyunk. Macron mondjon le!” – skandálták a gyász jeleként fekete színű zászlót lengető demonstrálók, akik közül többen tojásokat és burgonyát dobáltak a rendőrök felé.
„A tojások és az edények arra valók, hogy otthon főzzünk velük” – mondta Emmanuel Macron a helyszínre érkezve a településnek az ellenzéki radikális baloldalhoz tartozó képviselőjéhez, Sébastien Rome-hoz intézve a szavait, aki támogatta a tiltakozó megmozdulást. „Én mindig kimegyek az emberek közé, amennyiben hajlandók beszélgetni” – tette hozzá az elnök. Szerdán Elzászban Macron úgy fogalmazott: az edénycsörömpölés nem viszi előre a dolgokat, s a nyugdíjreform elleni „harag” kifejeződése sem fogja megakadályozni abban, hogy folytassa vidéki látogatásait.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetett. Ennek ellenére a tiltakozások országszerte folytatódnak, de új formában: a szakszervezeti felvonulásokat kisebb méretű spontán edénycsörömpölő demonstrációk váltották fel.
Az ellenzéki szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nem vesz részt a tiltakozó megmozdulásokban, de a nemzetgyűlésben nem támogatta a reformot előíró törvénytervezetet. Egyik képviselőjük, Jean-Philippe Tanguy szerint „nem az a bátor dolog, ha az államfő a választók közé megy, hanem az, ha jó döntéseket hoz az ország számára”.
#Update: Just in - Reports says that the driver who hit the 11 pedestrians in #Berck, #France was an elderly person who had some medical emergency at the time of the accident. pic.twitter.com/qEmbZmGj8k
« Nous aussi, on passera en force ». A l’avant un groupe important de manifestants vêtus de bois et hostile à la police a déployé des parapluies pour se cacher du premier drone qui bourdonne dans le ciel lyonnais. pic.twitter.com/mPMSEJDyAu
Eredetileg a megélhetési költségek miatt vonultak utcára a cseh fővárosban, de most már a NATO-ból is kiléptetnék az országot.
A Vencel-téren összegyűlt több tízezer tüntető előtt felszólalók élesen bírálták az országban tapasztalható drágulást, a gyógyszerhiányt, az állami költségvetés magas hiányát, követelték az Ukrajnának nyújtott segítség korlátozását, Csehország kilépését a NATO-ból és a Petr Fiala vezette jobbközép kormány lemondását. Szerintük a kabinetnek nem az ukránok, hanem a csehek problémáinak megoldásával kellene foglalkoznia.
A szegénység ellen meghirdetett mintegy kétórás megmozdulást a parlamenten kívüli Právo Respekt Odbornost (Jog, Tisztelet, Szakértelem – PRO) nevű párt szervezte. A Vencel-téri tüntetők cseh zászlókat lengetve kormányellenes jelszavakat skandáltak.
Jindrich Rajchl, a PRO elnöke kijelentette, hogy a cseh lakosság mai elszegényesedéséért a kormány felelős, ezért mihamarabb távoznia kell. Korábban Jindrich Rajchl azt hangoztatta, hogy blokád alá kívánják vonni a kormányépületeket. Most csak annyit mondott, hogy a tüntetést a Vencel-térről a jövőben a kormány székháza elé viszik. A szónok beszédében „gyülevész bandának” nevezte a kormányt.
Christ: Participants in a “pro peace” rally in central Prague on Saturday attempted to remove a Ukrainian flag from the National Museum — the same building that for decades bore bullet holes from the 1968 Russian invasion of their own country…
Több száz kamionos vonult járművével a dán parlament elé kedden, hogy tiltakozzon a kormány károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adóterve ellen.
A terv szerint 2025-től bevezetendő új karbonadó elsősorban a hosszú útvonalakon közlekedő szállítókat sújtaná, mivel a megtett kilométerek arányában kellene fizetni a kamionok által kibocsátott szén-dioxid után.
Az adó első körben a 12 tonnás vagy azt meghaladó súlyú kamionokra vonatkozna, de 2027-től már a 3,5 tonna vagy azt meghaladó súlyú tehergépkocsikra is kiterjesztenék – adta hírül az MTI.
A demonstrációt szervező szállítókat képviselő ügyvéd, Jacob Forman az AFP hírügynökségnek úgy fogalmazott: a kormány azt akarja, hogy a kamionok álljanak át elektromos meghajtásra, de az ehhez szükséges technológia még nem létezik.
A tüntető kamionsofőrök egyike kijelentette: az új karbonadó nem fogja elérni a kitűzött célt, mert a jelenleg használt hagyományos üzemanyagnak legalább 10 évig nem lesz alternatívája, így addig esélytelennek látják a belső égésű motorok érdemi kivezetését.
Jeppe Bruus pénzügyminiszter múlt heti bejelentése szerint az új adó célja a zöldátmenet elősegítése.
A dán kormány számításai szerint az új kilométeradó 2025-ben várhatóan 300 ezer tonnával, 2030-ban pedig már 400 ezer tonnával csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását.
Cseh szakszervezetek szerint szerdán mintegy kétezren vonultak a kabinet épülete elé Prága központjában. A demonstrációt a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, a milliárdos és volt miniszterelnök Andrej Babis, valamint szélsőbaloldali és szélsőjobboldali csoportok képviselői egyaránt támogatták.
A megmozdulás fő célja Zbynek Stanjura pénzügyminiszter ötlete elleni tiltakozás volt.
A tervezett reform egyik intézkedése a nyugdíjazás korhatárának drasztikus megemelése: a negyvenévesek és az annál fiatalabbak 65 helyett 68 éves korukban vonulhatnának nyugdíjba – tájékoztatott a Bloomberg.
A költségvetési kiadások csökkentése érdekében a kormánykoalíció március elején már elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a nyugdíj összegének emelését már nem az inflációhoz mérten számítják. Petr Pavel elnök annak ellenére aláírta a törvényt, hogy jelezte, kétségei vannak az alkotmányossága kapcsán, és támogatta az ellenzékiek törekvését, hogy az alkotmánybíróság vizsgálja felül a jogszabályt. Az intézkedés értelmében sokkal kisebb mértékben emelik a nyugellátást júniustól.
Nyugdíjreform ellen máshol is tiltakoznak Európában. Franciaországban hetek óta tartanak az utcai demonstrációk és az összecsapások a rendfenntartókkal a nyugdíjkorhatár 64 évre emelése ellen. A dolgozók több napon is megbénították a közlekedést és a közműveket, sőt, az ország energiaellátása is veszélybe került, mindhiába. Emmanuel Macron elnök szerint a reformot az év végéig hatályba léptetik.
❗️Noční požár v Brně je čtvrtý nejtragičtější od roku 1990. Zahynulo osm lidí. ❗️Požár vypukl po 2:00 ráno, hasiči jej zlikvidovali před 7:00. ❗️Jeho příčinu budou nyní zjišťovat @PolicieCZ a @hzsjhm ❗️Podle policie šlo o 12 spojených unimobuněk. pic.twitter.com/DCKQRuCKQE
Bányászok tüntettek Varsóban az Európai Bizottság irodája előtt. A demonstrálók egy koporsót is felvonultattak, amelyre Greta Thunberg aktivista arcképét is feltűzték.
Bányászok tüntettek Varsó belvárosában az Európai Unió metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégiája miatt. A fővárosban tartott demonstrációt az Augusztus 80 nevű szakszervezet szervezte – írja a Polsat News.
A tüntetést szervező szakszervezet szerint a tervezett európai szabályozás „halálos ítéletet jelent a lengyel bányaipar számára”. A demonstrálók fáklyákkal és szirénákkal vonultak fel, valamint petárdákat is robbantottak. A rendőrség lezárta az utakat.
Greta Thunberg na symbolicznej trumnie polskiego górnictwa.
A Polska Grupa Gornicza (PGG) – lengyel bányászati csoport – szerint az uniós rendelet hatályba lépése esetén a vállalatnak évente mintegy 1,5 milliárd zlotyval kellene hozzájárulnia a termeléshez.
A Föld napja alkalmából megrendezett csúcstalálkozón 40 ország vezetője vesz részt virtuálisan.
Ennek következtében 2027. január 1-jén hat bányát kellene bezárni, további kettőt pedig 2031. január 1-jétől. 2028 és 2037 között további három bánya szűnne meg. Összességében ez mintegy 30 ezer munkahely megszűnését jelentené a bányákban.
Braća u Gruziji se trenutno bore za slobodu svoje zemlje od pro-ruske vlasti koja nameće diktatorske zakone! Rusija nema šanse za još jedno ratište jer je sve svoje snage koncentrisala na Ukrajinu. Ovo je pravi geopolitički trenutak da Gruzija izađe iz ralja Rusije. #EU#Georgiapic.twitter.com/k8jKskRYee
