Rendőrségi panaszt tett hétfőn Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke és Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere, miután ismeretlenek megrongálták az úzvölgyi katonatemető információs tábláit.
A Hargita megyei önkormányzat az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a történteket hétfőn észlelték, és a közvagyon megrongálása miatt tettek feljelentést a megyei rendőrségen.
A temető téglakerítésére felszerelt információs táblák magyar és román nyelvű tájékoztatást tartalmaznak a térség történelméről, az Úz völgyében vívott csatákról. A csatolt fotók szerint az ismeretlen tettesek letörték az egyik tábla több mint egyharmadát.
Az érintett önkormányzatok a hatóságok segítségét kérik a rongálásért felelős személyek azonosításában, illetve jogi lépéseket követelnek és tájékoztatást a vizsgálat fejleményeiről. Hangsúlyozzák, hogy az eset gyors és hatékony kivizsgálása a közrend és a közbiztonság fenntartása, a köztulajdon tiszteletben tartása miatt fontos.
Egy hónapon belül a második rendőrségi panaszt teszik a nemzetközi katonatemető kapcsán az érintett önkormányzatok. Csíkszentmárton polgármesteri hivatala pár hete a temetőben történt július 8-i keresztállítás miatt is büntetőfeljelentést tett a Hargita megyei rendőrségen. Ebben ismertették a haditemetőben történt újabb keresztállítást, temetőgyalázást, és az ügy kivizsgálását, az elkövetők felelősségre vonását kérték.
A Nemzet Útja (Calea Neamului) és más román szervezetek hívei július 8-án 150 fakeresztet állítottak fel a nemzetközi katonatemetőben a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyébe. A román nemzeti színű szalaggal átkötött kisebb keresztek mellé egy nagyot és egy zászlórudat is kihelyeztek, utóbbin a román zászlóval.
Zarzuty podpalenia usłyszał 35-latek, który w Radłowie (woj. małopolskie) koło Tarnowa miał podpalić karetkę, która następnego dnia rano miała jechać w konwoju humanitarnym do Ukrainy.https://t.co/XYSX1vpJ1P
Climate activists from Extinction Rebellion (XR) took direct action on Sunday by plugging the holes on ten golf courses across Spain. https://t.co/iuXA1X5qgh
Climate Activists Plug Holes on Golf Courses Across Spain to Protest Excessive Water Usage Amid Drought Climate activists from Extinction Rebellion (XR) took direct action on Sunday by plugging the holes on ten golf courses across Spain. The demonstration https://t.co/jCKSIkA0zepic.twitter.com/msNSjdC3Ba
— UK News in Pictures(@UKNIP247) (@uknip247) July 3, 2023
An American tourist in his 40s was arrested by Israel Police on Thursday for damaging and destroying valuable statues he claimed were "in violation of the Torah."#US | #Israelhttps://t.co/DxY2JLvBZy
In the Holy Trinity Cathedral, also known as Sameba, the most important church of the Georgian Orthodox Church, located in Tbilisi, an icon with the image of Joseph Stalin and the Moscow Matron, an Orthodox saint, was displayed on Christmas Day. pic.twitter.com/rV9jWHL9Xq
BREAKING: Palestine Action spray and slash a historic painting of Lord Balfour in Trinity College, University of Cambridge.
Written in 1917, Balfour’s declaration began the ethnic cleansing of Palestine by promising the land away — which the British never had the right to do. pic.twitter.com/CGmh8GadQG
Több száz, román nemzeti színű zászlót lengető román tüntető vonult a székelyföldi Úzvölgye katonatemetőjébe csütörtökön, hogy „megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által eltávolításra ítélt betonkereszteket.
Nagy, papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az „idegen jelképeket” – írta a Székelyhon.ro hírportál, a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt fényképes tudósításában.
A két szervezet felhívására idén is több száz, román nemzeti színű zászlót lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön a székelyföldi Úzvölgye katonatemetőjébe, hogy „megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által eltávolításra ítélt betonkereszteket.
A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.
„2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le, ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk a román trikolórral” – idézte Tîrnoveanut a Székelyhon, hozzátéve, hogy az ezt követő tapsvihar után az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székelykapura.
Névsorolvasást tartottak a nem is ott nyugvó „román hősöknek”
A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a „román hősöknek” a névsorát, akiknek maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig „Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.
George Simion, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években „vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. A parlamenti képviselő bejelentette, hogy az AUR jövő héten kezdeményezni fogja: a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, így a román államhoz.
A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számontartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen „román parcellát” kialakító és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem kell senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.
A 2019-es előzmények
Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román–magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, de sikertelenül.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák.
A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
A moinești-i ügyészség továbbra sem tartja bűncselekménynek azt, hogy 2019. június 6-án nacionalista románok több ezres csoportja erőszakkal behatolt az úzvölgyi katonatemetőbe megkoszorúzni és felszentelni a román katonák számára kialakított, betonkeresztes parcellát.
Mint ismeretes, az úzvölgyi katonatemetőben történt súlyos magyarellenes eseményeket követően az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt feljelentést tett az ügyészségen rongálás, garázdaság, testi sértés és gyűlöletbeszéd miatt.
Tavaly a feljelentésben szereplő vádak mindegyikét ejtette az ügyészség, majd a jóváhagyott fellebbezést követően, a bíróság visszaküldte az ügyet az illetékes ügyészséghez, hogy az további részletes vizsgálatot folytasson le. Az ügyészség által a napokban megküldött válaszból kiderül: az újból lefolytatott vizsgálatok ellenére sem találtak bűncselekményre utaló nyomot, így ismételten ejtették az összes vádat – ismerteti szombati közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája.
Szerintük a vizsgálat során kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik mind azt vallották, hogy az úzvölgyi temetőgyalázás alkalmával nem történt rendzavarás, noha ezt számos videofelvétel is cáfolja. Mi több, a román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.
A tájékoztatás szerint az ügyészség válaszából az is kiderül, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért az ügyészség a rongálásra vonatkozó vádat is ejtette, s mivel a kulturális minisztérium szerint a temető nem műemlék, ezért rongálás miatt kizárólag annak tulajdonosa tehetne feljelentést.
Ugyanakkor Csíkszentmárton község az ügyészség irányába jelezte: nem rendelkeznek információval a temető kapujának tulajdonosára vonatkozóan.
Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk.
Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen, noha az indoklás egy későbbi pontján beismerik, mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyaroknak szánt gyalázkodó rigmusok. Érdekesség továbbá, hogy az ügyészség – az első határozatától eltérően – már nem érvel azzal a megállapítással, mely szerint azért nem történt nemzetiség elleni uszítás az úzvölgyi temetőben, mert a magyar közösség nem számít nemzeti kisebbségnek, de ugyanakkor megjegyzik: csak az minősül gyűlöletbeszédnek, ami a nagyközönségnek szól, az úzvölgyi esetben azonban csak egy meghatározott számú csoport hallhatta a magyarellenes rigmusokat.
„Ez az eset is jól bizonyítja azt a fajta kettős mércét, melyet a román igazságszolgáltatás alkalmaz a magyarság kárára. Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videofelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam – reagált az ügyészség válaszára Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. „Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videofelvételek is igazolnak.
Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve, a terhelő bizonyítékok ellenére büntetlenül jóváhagyja a gyalázkodást. Az erdélyi magyar politikusok első számú felelőssége kell, legyen megvédeni közösségünk tagjait és történelmi hagyatékunkat a fokozódó magyarellenességgel szemben” – tette hozzá Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke.
A romániai főügyészség vette át a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását – közölte honlapján a Radio France International (RFI) román adása.
A főügyészség az RFI kérdésére tudatta, hogy ez év január 21-én átvette az ügy kivizsgálását a Moinesti ügyészségtől. Korábban ez utóbbi vizsgálta az ügyet, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált „Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot.
Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán a Moinesti Bíróságra került az ügy, mely elrendelte a kivizsgálás folytatását. A bíróság azt is megszabta, hogy tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás ügyében, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás ügyében, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében. Ezt követően vonta saját hatáskörébe a kivizsgálást a romániai főügyészség.
Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje az RFI-nek adott nyilatkozatában kedvezőnek ítélte a fordulatot, és reményét fejezte ki, hogy ezzel felgyorsul a kivizsgálás. Hozzátette: filmek sokaságát adták át az ügyészségnek a történtekről, így lehetőség van a rendbontók azonosítására, felelősségre vonására.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.
2019. június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása azóta is perek sorozatának a tárgyát képezi. A magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai azonban elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.
Степан Латыпов был активистом так называемой Площади перемен— дворе на севере Минска, ставшего точкой сбора протестующих против результатов президентских выборов в стране летом 2020 года. На суде он сказал отцу, что ему угрожают взяться за родственников и соседей, если он не сознается в уголовном преступлении.
Belarusian activist, political prisoner Stsiapan Latypau cut his throat in the courtroom today. He was threatened with the persecution of his family if he didn't admit himself guilty. This is the result of state terror, repressions,torture in Belarus. We must stop it immediately! pic.twitter.com/oNWn06TjOI
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) June 1, 2021
Video cu momentul în care un Black Hawk US Army efectuează o aterizare de urgență în piața Charles de Gaulle din București.ℹ️ Mai multe detalii: https://to.bpne.ws/Joqmm
German police on Tuesday said they detained a 38-year-old man suspected of leaving a human head in front of the courthouse in #Bonn, #Germany.
A body was found a few hundred meters away on the Rhine River. Police said they believe the body belongs to the severed head. pic.twitter.com/Z5wGJwzt9H
Climate activist Greta Thunberg is expected to stand trial in a London court charged with a public order offence over a protest outside an oil and gas conference last year https://t.co/0MoyAJLx2D
A Moinesti Bíróság csütörtöki határozatában érvénytelenítette a városi ügyészségnek azt rendeletét, amellyel az év elején vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében.
A bíróság ugyanakkor jogerősen elrendelte a kivizsgálás folytatását. A határozat kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte.
Romániában élénk sajtóvisszhangot váltott ki, hogy a temetőnél történt erőszakos cselekményeket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált kifele a magyarokkal az országból! jelszót.
Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán került az ügy a bíróságra, és rendelte el a bíró a kivizsgálás folytatását.
A bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében – közölték a panasztevők.
Hétfőn a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke pedig sajtótájékoztatón tudatta: megfellebbezte a nyomozást lezáró és az erőszakos cselekményeket elkövető személyeket felmentő ügyészi rendeletet, de a fellebbezést elbíráló ügyész is ugyanazt a döntést hozta, mint kollégája. Ezért a Mikó Imre szolgálat pert indított az ügyben. Az EMNP elnöke azt jelentette be, hogy – a Romániában nép ügyvédjének nevezett – ombusmanhoz fordul az ügyben.
Az erdélyi magyar közösség soraiban felháborodást váltottak ki a kivizsgálást lezáró moinesti ügyész nyilvánosságra került megállapításai. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a „Kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyelet kivizsgálását kezdeményezte az ügyben.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közölte: a februári ügyészségi rendeletre benyújtott fellebbezésükre június 12-én kaptak választ, ám Gheorghe Braila ügyész is úgy látta, hogy a temetőnél nem történt bűncselekmény. Ezért a szolgálat pert indított, melynek a következő tárgyalását szeptember 30-án tartják.
„Úgy véljük, hogy ez esetben, az ügyész állításaival ellentétben a nyomozó szervek nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket, ezért kérjük az ügy kivizsgálásának folytatását” – idézte a közlemény ki Benkő Erika RMDSZ-es képviselőt, a jogvédelmi szolgálat igazgatóját.
Csomortányi István a hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: azért fordulnak az ombudsmanhoz, hogy minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítsenek, mielőtt nemzetközi szintre emelnék az ügyet. Csomortányi arra is kitért, hogy az ügyészség Hargita és Bákó megye területvitájában is részrehajlóan járt el, hiszen a Csíkszeredában benyújtott panaszukat a Bákó megyei Moinesti ügyészségére küldte át.
A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Közleményben szólította fel az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki: miként tekinthette Daniel Constantin Galbeaza moinesti ügyész úgy, hogy nem minősül gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly júniusban skandált „kifele a magyarokkal az országból!” jelszó.
Az egyesület azt követően fogalmazta meg álláspontját, hogy a Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a „kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott.
Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn.
„Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet +vélt jelszónak+ tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?” – idézte a Libertatea.ro portál a közleményt.
Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy „a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni”. A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet.
Az Active Watch kijelentette: az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem náci érzelmű. A jogvédő szervezet az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények. Mint közölte: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt.
A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg 2019 június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Román nacionalisták mintegy százfős csoportja ünnepelt csütörtökön, a román hősök napján az úzvölgyi katonatemetőben, látványosan semmibe véve a járványügyi korlátozásokat – számolt be róla a Székelyhon portál.
A rendezvényt Mihai Tirnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület elnöke kezdeményezte a Facebook-oldalán. Az esemény ortodox papok által tartott vallási ceremóniával kezdődött. Ezúttal is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik egy – a román hatóságok által hivatalosan cáfolt – dokumentum szerint e temetőben nyugszanak.
Az ünnepségen beszédet mondott Constantin Toma, Darmanesti polgármestere és Mihai Tirnoveanu. A rendezvény koszorúzással és szeretetvendégséggel végződött. A sírkertben tavaly felállított emlékműnél Darmanesti rendőrfőnöke is koszorúzott.
Constantin Toma polgármester a közösségi hálón is közvetített beszédében a román nemzet újjászületésének jeleként értékelte, hogy visszakerült az értékek közé a hősök iránti tiszteletet.
Mihai Tirnoveanu: az egy évvel ezelőtt június 6-án (Krisztus mennybemenetelének az ortodox ünnepén) tartott hősök napját idézte, amikor mintegy ötezer román érkezett a helyszínre, akinek a temetőbe való bejutását – fogalmazása szerint – „a piros-fehér-zöld élőlánc sem tudta megakadályozni”.
A szónok szerint az Úzvölgyében elesett román katonák áldozata nélkül nem valósulhatott volna meg a román nagy egyesülés, és nem kerülhetett volna sor a trianoni békeszerződésre sem. Tirnoveanu köszönetet mondott a polgármesternek azért, hogy nem hátrált meg, és méltó harcot folytat Romániáért.
A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.
The owner of The Great Passion Play in Eureka Springs says they plan to press charges after a protest group broke in overnight and put up the banner. A representative with the group says that they did this in response to recently passed abortion restrictions in Arkansas. pic.twitter.com/fc7YZ3PZgx
