Budanov megnevezte az ügynököt, aki értesítette az ukrán titkosszolgálatot az orosz invázióról, és megmentette Kijevet

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által tavaly márciusban az utcán kivégzett Denisz Kirejev ukrán bankár volt az az ügynök, aki értesítette az ukrán katonai hírszerzést az Ukrajna elleni orosz támadásról, és ezzel megmentette Kijevet az elfoglalástól – jelentette be Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője egy amerikai lapinterjúban, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál.

A jelentés szerint az ukrán katonai hírszerzés feje a The Wall Streer Journal című amerikai lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Kirejev a Janukovics bandájába tartozó Andrij és Szerhij Kljujev fivérek vagyonát kezelte, miután azok 2014-ben Ukrajnából Oroszországba menekültek. Mint megjegyezte, Kirejev kapcsolatokat épített ki az európai hírszerző szolgálatokkal, valamint az orosz hadsereggel és tisztviselőkkel. Ezért felajánlottuk neki, hogy dolgozzon a katonai hírszerzésnek – tette hozzá.

Budanov jelezte, hogy Kirejev volt az, aki figyelmeztette az ukrán katonai titkosszolgálatot 2022. február 23-án a támadásra. Orosz forrásokból származó adatokat adott át, amelyek a főváros védelmére való felkészülést segítették. Mint elárulta, Kirejev jelezte, hogy az oroszok a Kijev melletti Hosztomel Antonov repülőtéren fognak leszállni. Kirejev tippje „néhány értékes órát biztosított Ukrajnának csapatainak átcsoportosítására az orosz offenzíva ellensúlyozására” – emlékeztetett.

„Ha nem lett volna Kirejev úr, Kijevet valószínűleg elfoglalták volna az oroszok” – hangsúlyozta Budanov. Szerinte 2021 őszén, amikor az Egyesült Államok az orosz invázióra figyelmeztetett, Kirejev megerősítette Moszkva terveit. Ezért a katonai hírszerzés vezetője riasztásba kezdett.

A fő katonai hírszerző azt is elmondta, hogy a háború első napjaiban, amikor Ukrajna és Oroszország megegyezett a tárgyalásokról, meghívta Kirejevet a tárgyalócsoportba. A bankár arra figyelmeztetett, hogy kockázatos az ukrán delegáció tagjaként megjelennie, mert mint ügynök felfedi magát, ám később mégis beleegyezett. „Sajnos akkor kritikus volt a helyzet, kockáztatni kellett” – magyarázta. A tárgyalások második fordulójában, 2022. március 3-án ő is ragaszkodott ahhoz, hogy Kirejev Fehéroroszországba menjen.

Budanov megjegyezte, hogy a tárgyalások előtti éjszakán a bankárt felhívták az SZBU kémelhárítását vezető Olekszandr Poklad hivatalábók, találkozót ajánlva fel Kirejevnek néhány kérdés megvitatására. A bankár személyes biztonságára a katonai hírszerzés ügynökei vigyáztak, akikkel a kijevi vasúti pályaudvarra ment, hogy Fehéroroszországba utazzon. „Azt mondta az ügynököknek, hogy útközben letartóztathatják. A csoport Kijev központjába hajtott, és megállt a Szófia-székesegyház közelében. Több kisbusz SZBU-s kommandósokkal odahajtott, és megparancsolta a Kirejev testőreinek és az őt őrző katonai hírszerzőknek, hogy adják át fegyvereiket. Kirejevet a kisbuszhoz irányították, a testőreit pedig a földre fektették. Körülbelül 90 perccel később az ukrán állami őrezred munkatársait arra a helyre hívták, ahol Kirejev holttestét megtalálták” – írta az amerikai kiadvány.

A lap emlékeztetett arra, hogy az SZBU-nak állítólag voltak bizonyítékai Kirejev hazaárulására, köztük telefonbeszélgetések felvételei. Az ukrán katonai hírszerzés azonban állítja, Kirejev „egy különleges feladat végrehajtása közben halt meg”. Később Volodimir Zelenszkij posztumusz kitüntetette „az állam szuverenitása és biztonsága védelméhez történt kivételes hozzájárulásáért”. Kirejevet Ukrajna első külügyminisztere mellé temették.

(vb/rbc.ua)