Rejtélyes robbantássorozattal vádolják a Moszadot
Az elmúlt hónapban több mint tíz iráni támaszpont, erőmű, vezeték és más létesítmény szenvedett balesetet, mely mögött az izraeli titkosszolgálatot sejtik. Amerikai lapok egy átfogó provokációs műveletet sejtenek az akciósorozat mögött, mely még a novemberi elnökválasztás előtt nagyszabású konfliktusba rántaná bele az Egyesült Államokat.
Mintha a koronavírus-járvány vagy az Egyesült Államok szankciócsomagja nem lenne elég, Iránban minden hétre jut egy-két rejtélyes baleset, melyről sokszor néhány nappal az eset után derül ki, hogy valamilyen stratégiailag fontos objektumban okoz károkat.
A balesetsorozat június 25-én kezdődött egy Teherán közeli erőműben észlelt robbanásokkal, ami elsötétítette a kétmilliós Siraz városát. Július elején Irán egyik fontos olajkikötőjében hét hajó gyulladt ki, majd jött az ország legfontosabb nukleáris létesítménye, a natanzi urándúsító központ. Az izraeli légierő által 1981-ben lebombázott iraki Oszirak sorsából tanulva nagyrészt a föld alá telepített telep centrifugáiban egy robbanást követően tűz ütött ki, és a károk akár 1-2 évvel is visszavethetik az ott folyó munkát. De a múlt hét sem telt el robbanás nélkül; egy vegyi üzem, egy oxigéngázt előállító levegőbontó üzem, és az iráni Forradalmi Gárda rakétaraktára után szombaton egy olajvezeték, vasárnap pedig egy erőmű rongálódott meg.
A natanzi szabotázsért egy iráni rendszerellenes hekkercsoport, a „Haza Gepárdjai” vállalták a felelősséget, de a valódi tettesnek persze mindenki Irán régi ellenségét, az 1979-es forradalom után a teheráni vezetés által megsemmisítésre szánt Izraelt tartja. A zsidó állam már több mint egy évtizede vív kiberháborút az iráni atomprogram hátráltatásáért – ennek leghíresebb eszköze, a hadtörténelem első igazi katonai célú számítógépes vírusa, az Egyesült Államokkal közösen fejlesztett Stuxnet volt –, és konvencionálisabb eszközöket is heti rendszerességgel vet be Teherán szíriai bázisai ellen, legutóbb hétfő éjjel intézett légicsapást Damaszkusz környéki célpontok ellen.
A kémek és árulók miatt eleve bizonytalanságban élő iráni vezetés részéről szoros hírzárlatot rendeltek el az ügyek „további kivizsgálásáig”, azonban a hatóságok sem zárták ki, hogy a balesetek egy része mögött szándékos károkozás lenne, és az esetleges felelősöket megtorlással fenyegették meg – Izraelt azonban az amúgy a verbális munícióval ritkán takarékoskodó teheráni vezetés nem vádolta meg szabotázzsal.
Forrás: Index
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás