Kábítószer-kereskedelem: Németországot „kokain invázió” fenyegeti

A kokain – amely korábban egy „státusz” szimbólum volt, és csak a gazdagok számára volt elérhető – egyre inkább kerül a köztudatba Németországban. Európa már megelőzte az Egyesült Államokat, mint a kábítószer-kereskedők fő értékesítési piaca.

Amikor a befolyásos Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) vezetője, Holger Münch megkongatja a vészharangot, azt komolyan kell venni. A Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak adott interjújában óva intett a kemény drogok németországi terjedésétől.

Elmondása szerint „kokain invázió” van a drogpiacon. A kábítószer „nagyon elterjedt” Németországban, mivel az észak-amerikai piac túltelített, ezért a kábítószer-kereskedelem „Európába koncentrálódott” – magyarázta a BKA vezetője.

A kokaint régen luxuscikknek tekintették. És úgy tűnik, ez a helyzet változóban van. Ez a függőséget okozó szer a kokacserje növényéből készül. Fehér por formájában kerül forgalomba, amelyet orron keresztül kell belélegezni.

Burkhard Blienert, a szövetségi kormány kábítószer-függőségért és kábítószerekért felelős biztosa is aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban. „Bizonytalan időkben élünk, amikor az emberek egyre inkább a drogokhoz fordulnak. Több mint kétszer annyian használnak kokaint, mint néhány évvel ezelőtt. Ez teszi a szert az első számú illegális droggá Németországban” – hangsúlyozta a DW kérdésére válaszolva.

A számok mindkét tisztviselőnek igazat adnak. A Szövetségi Bűnügyi Rendőrség operatív jelentése szerint a Németországban a 2023-ban lefoglalt kokain teljes mennyisége rekordot döntött, 43 tonna volt. Ez több mint kétszer annyi, mint egy évvel korábban. A vámhatóság a kokainlefoglalások számának hirtelen növekedéséről is beszámolt – 2021-ben 21 549 kilogramm, 2023-ban közel 40 000 kilogramm, ami majdnem a duplája.

A heroin hiánycikknek lett az afganisztáni tálib politika miatt

A kokain terjedése növekedésének egyik oka Münch, a BKA vezetője szerint egy másik kemény drog, a heroin piacának radikális változása, „mióta a tálibok felhagytak az ópium termesztésével Afganisztánban”. Ez heroin „hiányhoz” vezetett, folytatta Münch.

A heroin egy úgynevezett félszintetikus opioid, amely kémiailag rokona a morfinnak, amelyet széles körben használnak az orvostudományban. A heroin alapanyaga gyakran Afganisztánból származott. 2022-ben az ópiummák termesztése továbbra is Afganisztán teljes mezőgazdasági termelési értékének egyharmadát tette ki.

Az ENSZ adatai szerint az ópiumtermelés hirtelen visszaesett, mióta a tálibok 2022 áprilisában betiltották az ópiummák termesztését. Az ENSZ illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemért felelős egysége 95%-os csökkenésről számolt be. Ennek következtében az ópium és az abból előállított heroin jelentősége Németországban is hirtelen csökkent.

A tiltott iránti vágy – kokain hasis helyett?

A legutóbbi német kormány, amelyet a szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták alkottak, beleegyezett a kannabisz részleges legalizálásába. 2024 áprilisa óta ellenőrzött termesztése magáncélú felhasználásra általánosan engedélyezett az ezzel foglalkozó speciális egyesületek tagjai számára. A felnőttek legfeljebb 25 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál nyilvános helyeken.

A kannabisz legalizálásával megszűnt a tiltott szer iránti vágy – mondta Jörn Memenga, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetségének munkatársa a DW-nek adott interjújában. Azt is feltételezte, hogy a kokain már nem „luxusdrog”, hanem „inkább tömegdroggá” vált.

„Most már nyilvános helyen is el lehet szívni egy joint-ot anélkül, hogy bajba kerülnénk. Ezért a kokainfogyasztás ösztönzővé vált a hasonló szerek kipróbálására. Ráadásul, amikor egy „szippantásnyi” kokain mindössze öt euróba kerül, és sokak számára elérhető” – mondja a szakember.

Egy gramm kokain a végfelhasználónak 50 és 80 eurójába kerül. Körülbelül 15 adag készíthető belőle. Így egy úgynevezett kokain „szippantás” mindössze körülbelül öt euróba kerül – ugyanannyiba, mint egy pohár bor egy bárban.

A kikötők a kokaincsempészet központjaivá váltak

2023-ban a német nyomozók a mai napig a legnagyobb csapást mérték a kokaincsempészetre Németországban. Egy nagyszabású nyomozás részeként 35,5 tonna kokaint foglaltak le Hamburg kikötőjében, amelynek utcai értéke körülbelül 2,6 milliárd euró. Hamburg, Rotterdam (Hollandia) és Antwerpen (Belgium) északi-tengeri kikötői régóta a kábítószer-csempészet központjai. A hamburgi nyomozást a kolumbiai hatóságoktól kapott információk alapján indították. Ott folyamatosan bővülnek a kokain-alapanyagok termesztési területei.

Ecuador, mint drogközpont

A kokaint szállító hajók azonban gyakran érkeznek az ecuadori Guayaquil kikötővárosából. Ecuador, az egykoron biztonságos ország néhány év alatt a nemzetközi kábítószer-kereskedelem központjává vált. És ugyanakkor Latin-Amerika egyik legveszélyesebb országa, ahol csak 2025-ben 750 gyilkosság történt.

„Ecuador a világ első számú kokaintermelője, Kolumbia, valamint a második és harmadik legnagyobb, Peru és Bolívia között helyezkedik el. Guayaquil pedig kikötőjével, logisztikájával és infrastruktúrájával ideális átrakodási pont a kábítószerek számára. Ráadásul az Amazonas-medence, a perui határon, egy hatalmas átjáró, nagyon kevés ellenőrzőponttal rendelkezik” – magyarázta Carla Alvarez, a quitói Instituto de Altos Estudios Nacionales (Felsőfokú Nemzeti Tanulmányok Intézete) biztonsági szakértője a DW-nek.

Hetente több mint kétezer konténer hagyja el Ecuadort Európába – és gyakran kokaint is szállítanak bennük, általában banánosládák között elrejtve. Ecuador a világ egyik legnagyobb trópusi gyümölcsexportőre. Ahhoz, hogy a „fehér port” eljuttassák az európai fogyasztókhoz, folyamatosan új útvonalakra, nagyszámú személyzetre és egyre kifinomultabb rendszerekre van szükség – mondja Alvarez.

„Előfordul, hogy a teherhajók már a tengeren vannak, és a gyors csónakokkal érkező csempészek utolérik őket, hogy kokaint pakoljanak a hajóra. Hihetetlenül sokan vesznek részt a kábítószer-kereskedelemben – a koka ültetvényekről szállító sofőröktől kezdve a megvesztegetett tisztviselőkön és a kikötőkben dolgozó ellenőrökön át, akik banános ládákba teszik a kábítószert” – mondja a szakértő.

Tehetetlenség a drogkartellek elleni küzdelemben?

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) adatai szerint a latin-amerikai kábítószer-termelők és -kereskedők viszonylag alacsonynak tartják az európai lebukás kockázatát. A bűnüldözési rendszer ezen a területen nem működik olyan hatékonyan itt, mint például az USA-ban.

Az UNODC legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy a kábítószer-kereskedőknek rendszeresen sikerül megvesztegetniük a kikötői tisztviselőket. De ez még nem minden: Németországban ezen a héten Hannoverben bíróság elé áll egy ügyész, aki éveken át pénzért cserébe információkat adott át egy drogbandának egy nyomozás előrehaladásáról.

Belgium és Hollandia az elmúlt években jelentősen megerősítette kábítószer-bűnözéssel foglalkozó egységeit, növelve a személyzet és a technikai felszerelés létszámát. Ezzel szemben Németország lemarad a vám- és rendőrségi szolgáltatások biztosításában. Eközben a kábítószerrel összefüggő halálesetek száma továbbra is emelkedik – 2023-ban 2227 végzetes, halálos kimenetelű esetet regisztráltak.

Burkhard Blinert, a kábítószer-fogyasztás és az illegális kereskedelem elleni küzdelemért felelős szövetségi biztos elismeri, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem kétségbeesésbe kergeti: „Ezeket a kihívásokat nem lehet pusztán rendőrségi módszerekkel és büntetésekkel leküzdeni. Amire szükség van, az a rendszer minden résztvevőjének és intézményének összehangolt álláspontja: a megelőzéstől és a segítségnyújtástól kezdve a kábítószer-bűnözés elleni kemény küzdelemig.”