Dél-Korea volt elnökét másodszor is letartóztatták hadiállapot kihirdetésének kísérlete miatt

Őrizetbe vették Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt, akit lázadásra való felbujtással és hatalommal való visszaéléssel vádolnak. A hatóságok azt követően tartóztatták le, hogy tavaly decemberben rövid időre szükségállapotot hirdetett, amit a parlament gyorsan visszavont, majd vádemelési eljárást kezdeményezett. Az alkotmánybíróság áprilisban hivatalából is elmozdította, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik – írja az Index.

Szerdán hivatalosan is letartóztatták Jun Szogjolt, Dél-Korea korábbi államfőjét, akit többek között lázadásra való felbujtással, hatalommal való visszaéléssel és az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolnak. A szöuli központi kerületi bíróság döntésével helyt adott a különleges ügyészség kérésének, amely szerint fennállt a veszélye annak, hogy a volt elnök szabadlábon bizonyítékokat semmisíthet meg.

Jun szogjolt a bírósági meghallgatás után a fővárostól délre fekvő ivang börtönébe szállították. A politikus a meghallgatáson tagadta az ellene felhozott vádakat.

Az ügy előzménye, hogy Jun 2024. december 3-án rendkívüli lépésre szánta el magát: szükségállapotot hirdetett ki, mondván, fel kíván lépni a „szégyentelenül Észak-Korea-barát, államellenes erőkkel” szemben, amelyek szerinte megbénították a kormány működését.

A rendkívüli intézkedés azonban alig néhány órán át volt érvényben – a parlament ugyanis gyorsan megszavazta annak visszavonását, sőt vádemelési eljárást is kezdeményezett az elnök ellen. Ennek nyomán Jun hivatalból való felfüggesztése is megtörtént.

A bíróság először 2024. december 31-én döntött a volt elnök letartóztatásáról, de a hatóságok csak január 15-én tudták végrehajtani a döntést, miután egy korábbi, január 3-i kísérletet Jun elnöki testőrsége még megakadályozott. A második akció során már háromezres rendőri erőt vetettek be.

Végül április 4-én az alkotmánybíróság megvonta tőle a hatalmat, kimondva: Jun megsértette alkotmányos kötelezettségeit és politikai válságba sodorta az országot. A büntetőper április 14-én kezdődött, a mostani letartóztatási döntés pedig újabb mérföldkő a dél-koreai demokrácia egyik legsúlyosabb politikai válságában.