Franciaországban folytatódnak a tömeges tüntetések és sztrájkok a költségvetés és a szociális juttatások csökkentése miatt

Több szolgáltatásban is fennakadások vannak, illetve várhatóak a franciaországi demonstrációk miatt.

Tanítók, közlekedési, egészségügyi és közszolgálati dolgozók léptek sztrájkba Franciaországban, és a szakszervezetek ritka egységben lépnek fel, hogy nyomást gyakoroljanak az új miniszterelnökre, Sébastien Lecornu-ra, a költségvetési megszorítások, valamint a bérek, nyugdíjak és közszolgáltatások rendezése miatt, írja a Guardian.

Csütörtökön mintegy 800 ezer ember vonulhat az utcákra országszerte, és az az iskolák, valamint a vasúti és légi közlekedés működését is befolyásolhatja a tiltakozás. Reggel 7 órára például több buszgarázst is blokád alá vettek Párizsban és Észak-Franciaországban, valamint középiskolákat zártak le a főváros keleti részén, továbbá Amiens-be és Le Havre-ban, a vasúti közlekedés országszerte akadozott.

Összesen 250 demonstrációt terveztek erre a napra, és reggeltől 80 ezer rendőrt vezényeltek ki országszerte. Ez lehet a legnagyobb megmozdulás 2023 óta, amikor is tömegek tiltakoztak az ellen, hogy Emmanuel Macron a nyugdíjkorhatárt 64 évre emelte.

Lecornu, aki már korábban védelmi miniszter volt, rendkívül alacsony népszerűségi mutatókkal kezdte meg megbízatását, és nem igazán tudja meggyőzni az ellenzéket, hogy valóban új irányt képvisel. Elődje, François Bayrou szeptember 8-án vesztette el a bizalmi szavazást a 44 milliárd eurós megszorító költségvetés miatt, amely az államadósság csökkentését célozta.

Lecornu ígéretet tett arra, hogy elveti Bayrou népszerűtlen javaslatát két munkaszüneti nap eltörléséről, a szakszervezetek azonban attól tartanak, hogy a költségvetési megszorítások más elemei – például a jóléti kiadások befagyasztása – megmaradnak. Mint a Guardian írja, az új miniszterelnöknek csak néhány hete van arra, hogy új költségvetést dolgozzon ki és kisebbségi kormányt alakítson.

Franciaországban a költségvetési hiány majdnem kétszerese az EU által megengedett 3 százalékos plafonnak, miközben az államadósság a GDP 114 százalékát teszi ki. A Fitch hitelminősítő a múlt héten rontotta Franciaország hitelbesorolását a politikai instabilitás miatti kockázatokra hivatkozva.