Zaklatásból gyilkosság: tömegek követelik a törvény felülvizsgálatát

Hatalmas felháborodást váltott ki a lakosság körében egy fiatal dél-koreai nő meggyilkolása, akit gyilkosa hosszú évek óta zaklatott: az emberek most egyként követelik a kormánytól, hogy fordítson komolyabb figyelmet a nők védelmére, ennek érdekében pedig törvénymódosításokat követelnek.

A fiatal nőt annak a metróállomásnak a mosdójában gyilkolták meg, ahol dolgozott, még a hónap elején, a gyilkosság pedig sokkolta Dél-Koreát, nem véletlenül: a nő zaklatóját, és későbbi gyilkosát ugyanis egy nappal korábban kellett volna elítélnie a bíróságnak zaklatásért.

A 28 éves áldozatot több késszúrással gyilkolták meg, miután befejezte esti műszakját a Szöul központjában található Sindang metróállomáson. A gyanúsított a 31 éves Jeon Joo-hwan, akit az állomás alkalmazottjai vittek földre, miután a nő riasztást adott le a mosdóban – s bár munkatársai azonnal segítségére siettek, a fiatal nő a kórházban életét vesztette.

Hiába a feljelentés

A dél-koreai média beszámolói szerint Jeon azt követően kezdte el zaklatni a fiatal nőt, hogy munkatársak lettek 2019-ben a szöuli metróállomáson: a férfi több százszor hívta fel a nőt, és minden alkalommal randevúra akarta hívni, ám nem a szokványos módon, ugyanis azzal fenyegette, hogy ha visszautasítja, bántani fogja.

Az áldozat tavaly októberben tett feljelentést Jeon ellen, s bár a férfit relatíve gyorsan elbocsátották a munkahelyéről, és le is tartóztatták, óvadék ellenében szabadon engedték – a hatályos törvények miatt pedig sajnos nem vonatkozott rá a távoltartási végzés.

A kegyetlen gyilkosság után a rendőrség és egy szakértőkből álló testület a Yonhap hírügynökség hasábjain tett közzé egy bocsánatkérő levelet, melyben elismerték a bűncselekmény súlyosságát és kegyetlenségét – noha ez aligha számít már, hiszen ha korábban komolyan vették volna a nő feljelentését, talán még ma is élhetne.

Jeont végül gyilkosság vádjával letartóztatták, és a zaklatás vádjával kapcsolatos ítéletet szeptember 29-re halasztották. A hatóságok döntése azonban érthető módon felbőszítette a dél-koreaiakat, és azzal vádolták a hatóságokat, hogy nem veszik elég komolyan a nők ellen elkövetett erőszakot.

A miniszter, aki megjegyzéseivel csak felkorbácsolta az indulatokat

Kim Hyun-sook, az ország nemek közötti egyenlőségért felelős minisztere korábban soha nem látott gyűlöletcunamival nézett szembe, miután közölte, hogy “nem gondolja, hogy a nő meggyilkolása nemi alapú gyűlölet-bűncselekmény volt”. Kim a héten ráadásul személyesen is ellátogatott a Sindang állomásra, s újságíróknak nyilatkozva kijelentette, szerinte “ezt az ügyet nem a férfiak és nők közötti ellentétként kellene beállítani”.

Kim kijelentéseit azonban szinte azonnal megcáfolták a nőjogai aktivisták: Dél-Koreában a zaklatások áldozatainak mintegy 80 százaléka nő. S bár már az állomáson tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentései is komoly felháborodást keltettek a lakosság körében, a héten a nemzetgyűlésben is tartott egy beszédet, ahol állította, hogy

a bűncselekményt meg lehetett volna előzni, ha az áldozat a minisztérium segélyvonalán kér tanácsot, és más megelőző intézkedéseket is tesz.

A tavaly októberben elfogadott zaklatás elleni törvény értelmében mindössze maximum 3 év börtönbüntetést lehet kiszabni amennyiben elítélik az érintettet, ez azonban sem az aktivisták, sem pedig a lakosság szerint nincs rendben: a törvény kizárólag az áldozat beleegyezésével engedi meg a rendőrségnek, hogy intézkedjen a zaklatás ügyében.

Az a bizonyos jogi kiskapu

Kritikusok úgy látják, ez a jogi kiskapu ad lehetőséget a dél-koreai zaklatók számára, hogy komoly nyomást gyakoroljanak áldozataikra, s hagyjanak fel a feljelentés gondolatával. Beszédes adatok bizonyítják, hogy a jelenleg hatályos dél-koreai zaklatási törvény annyit ér, mint halottnak a csók: a törvény hatályba lépése óta mindössze 7 152 letartóztatás történt zaklatási ügyekben, ám a gyanúsítottak mindössze 5 százalékát (!) vették őrizetbe.

Az igazságügyi minisztérium a gyilkossági botrányt követően azt sugallta, hogy fontolgatja a beleegyezés követelményének eltörlését, ám a kritikusok már most rámutattak, hogy egy ehhez hasonló intézkedés már több mint egy éve elakadt a nemzetgyűlésben, részben pont az igazságügyi minisztérium által tanúsított ellenállás miatt.

A Korea Herald rámutatott, az új törvény bevezetése előtt a zaklatást csupán szabálysértésként kezelték Dél-Koreában, melyet csak igen csekély összegű pénzbírsággal lehetett büntetni – most azonban minden korábbinál komolyabb nyomás nehezedik Jun Szogjol elnökre, hogy szigorítsa azt a törvényt, mely bebizonyította, hogy a zaklatás nagyon is komoly probléma, mert akár súlyos, vagy ebben az esetben brutális és kegyetlen bűncselekmények megelőzésére alkalmas.