Az Egyesült Államok területén tüntetők vonultak utcára, hogy kifejezzék tiltakozásukat Donald Trump elnök és Elon Musk milliárdos cselekedetei ellen. Erről az АР számolt be.
A demonstrálók az bevándorlási elnyomás, a transzneműek jogainak csökkentése és a Gázai övezetben élő palesztinok kényszerű áttelepítésének javaslata ellen emeltek szót.
A tüntetők Philadelphiában és több amerikai állam fővárosában, köztük Kaliforniában, Minnesotában, Michiganben, Texasban, Wisconsinban, Indianaban és más államokban felvonulásokat szerveztek, és plakátokkal kritizálták Trumpot és Muskot.
A tüntetések a #buildtheresistance és #50501 hashtag-ek alatt szerveződtek online, ami 50 tüntetést, 50 államot, egy napot jelent.
A Learjet 55 Air Ambulance from Mexico crashed in Philadelphia shortly after takeoff. Waiting for Trump to blame Black people, women, Joe Biden, Barack Obama and DEI in 3,2,1... 😳👇 pic.twitter.com/2JviWNdelU
A drone footage of the #planecrash in #philadelphia. Sources talk about 6 dead: pilot, two doctors, nurse, patient, and family member. No clear news about casualties on the ground. pic.twitter.com/MUjBS2j0LR
Donald Tumpot feltétel nélküli szabadlábra helyezték, ami azt jelenti, hogy a megválasztott elnököt bűnösnek találták, de nem kell börtönbüntetésre vagy más büntetésre számítania – számol be az ítéletről a Bloomberg.
A tárgyaláson Trump távkapcsolásban vett részt: ügyvédjével, Todd Blanche-sal együtt jelentkeztek be Mar-a-Lagóból. Trump szerint a New York-i ügyészek azért indítottak ellene eljárást, hogy ellehetetlenítsék az elnökválasztási kampányát, amit politikai boszorkányüldözésnek nevezett, és ártatlannak vallotta magát.
Donald Trumpnak állítólag 2006-ban viszonya volt egy pornószínésszel, Stormy Danielsszel, akit 2016-ban lefizetett, hogy hallgasson erről. A felnőttfilmes sztár, akinek az eredeti neve Stephanie Clifford, a 2016-os választási kampány utolsó napjaiban közölte Trumppal, hogy kitálal a sajtónak kettőjük viszonyáról.
Az akkor még csak elnökjelölt Trump értesítette az ügyvédjét, Michael Cohent, aki 130 ezer dollárt fizetett Stormy Danielsnek a hallgatásáért. Ez még nem számítana jogsértésnek, azonban a választások után Trump visszafizette Cohennek a 130 ezer dollárt, amit ügyvédi költségként számolt el.
Az üzleti dokumentumok meghamisítása már bűncselekmény, amit négy évig terjedő börtönbüntetéssel lehet sújtani, de gyakori, hogy az elítélt csak pénzbírságot vagy próbára bocsátást kap hasonló ügyekben.
Még mielőtt átvenné az elnökséget, az amerikai bíróság ítéletet mond a január 20-án hivatalba lépő új amerikai elnökről. Donald Trump felveszi a kesztyűt.
Jövő péntekre tűzték ki az ítélethirdetést Donald Trump New York-i büntetőügyében – írja az MTI.
A január 10-i ítélethirdetésről a bíró döntött pénteken, amivel egyúttal elutasította a megválasztott elnök kérését az eljárás teljes megszüntetésére. Juan Merchan bíró ugyanakkor azt is közölte, hogy nem áll szándékában börtönre ítélni a leendő elnököt, inkább feltétel nélküli szabadságra bocsátás lehet a döntése.
Példátlan: ítéletet kap a megválasztott amerikai elnök
Ha ez még így is lesz, a történtek példátlanok. Donald Trump a szóvivője útján kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a bíró döntése, amellyel nem szüntette meg teljesen az eljárást, közvetlen megsértése a szövetségi legfelsőbb bíróság tavaly nyáron hozott határozatának az elnöki immunitásról.
A január 20-án hivatalba lépő elnök szerint egyáltalán nem hirdethetnének ítéletet, és közölte, hogy tovább harcol a büntetőügy törléséért. A hallgatási pénz fizetésének könyvelése miatt indult ügyben a New York-i esküdtszék egyébként tavaly nyáron találta bűnösnek Donald Trumpot.
Az ügynökség jelentése szerint az 51 éves CIA-ügynököt, Farhad Shakerit bízták meg azzal, hogy dolgozzon ki egy tervet Trump meggyilkolására.
Az amerikai hatóságok távollétében vádat emeltek az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) 51 éves ügynöke, Farhad Shakeri ellen. A nyomozás szerint cinkosok hálózatát irányította, akik Irán megbízásából gyilkoltak, s többek között Trump ellen is merényletet akartak elkövetni.
Az igazságügyi minisztérium nem közöl részleteket, de azt tudni lehet, hogy Shakeri október 7-én kapta meg a Trump elleni merénylet egy héten belüli megszervezésének feladatát az IRGC kurátorától. A feltételek felbomlása esetén a kísérlet elhalasztását tervezték, abban a hitben, hogy Trump elveszíti a választást, és később könnyebb lesz őt kiiktatni.
Shakeri iráni születésű, gyermekkora óta az Egyesült Államokban él. 2008-ban kitoloncolták, miután rablásért kapott börtönbüntetését. A gyanúsított jelenleg Iránban tartózkodik. Merrick Garland amerikai főügyész azt mondta, hogy Shakeri ellen távollétében emeltek vádat.
A választási kampány során Donald Trump akkori köztársasági elnökjelölt főhadiszállása katonai felszerelést kért a politikus védelmére. Ennek oka Irán fenyegetése volt.
Katonai repülőgépet kértek számára, a lakhelye feletti repülési korlátozások kiterjesztését és beszédei helyére golyóálló üvegpajzsok felszerelését, valamint a politikus katonai kíséretben történő szállítását.
Ilyen mértékű kártérítési igényt még sosem támasztottak a média ellen az Egyesült Államokban.
Az eddig ismert legnagyobb összegű keresetet a média ellen egy republikánus képviselő nyújtotta be a CNN terhére 2019-ben, 435 millió dollár értékben. A bíróság elutasította a beadványt.
Donald Trump most az eddigi rekordösszeg huszonötszörösét követeli a CBS (Columbia Broadcasting System) tévétársaságtól, amely október 7-én sugárzott egy interjút a demokrata elnökjelölttel, Kamala Harrissal a „60 minutes” című tradicionális riportműsorban.
Trump 10 milliárd dolláros kártérítésre formál igényt Trump ügyvédei csütörtökön jegyezték be a követelést a texasi északi kerületi bíróságon. Az alperes a CBS News, amely Trump szerint választási beavatkozást követett el azzal, hogy „elfogult, részrehajló és becsületsértő” módon készítette el a beszélgetést.
Az interjút az 56 éve futó „60 minutes” című műsorban készítették, amelynek nézőszáma tavaly meghaladta a százmilliót. Fennállása óta a Harris-interjú volt a tekintélyes műsorszám 2586-ik jelentkezése.
A kereset szerint a műsorszám megsértette a pártsemleges hangvétel követelményét, és megkísérelte törvénytelenül befolyásolni a szavazói véleményeket, a demokraták javára billentve a közvélekedést.
A panasz azt is állítja, hogy a CBS Harris válaszának tartalmilag átszerkesztett változatát sugározta az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatos kérdéskörben. Emellett a beszélgetést ‘szócséplésnek’ is nevezi, amivel a társaság igyekezett leplezni Harris külpolitikai bizonytalanságának tényét.
Trump a pénzbeli kártérítés mellett teljes esküdtszéki tárgyalást is kér, és követeli, hogy tiltsák el a CBS-t az interjú szerkesztett változatának közzétételétől bármilyen felületen (TV, stream, közösségi média). Egyben kéri a felvétel eredeti szövegének közzétételét is, hogy a manipuláció világosan látható legyen.
A Trump stáb azt állítja, hogy a CBS meghamisította Harris kijelentéseit a gázai háborúval kapcsolatban, illetve azok egy részét elhallgatta. A társaság szerint viszont az történt, hogy a felvétel hiányolt részét egy másik adásban, a „Face the Nation’ sorozatban tették közzé.
A tévétársaság szóvivője azt mondta, hogy Trump ismételt kirohanásai a ’60 perc’ ellen hamisak, és hogy az interjú nem igazolja az kereset állításait. „A műsor nem rejtett el egyetlen részt sem az alelnök válaszáiból és tisztességesen szerkesztette meg az Interjút, hogy tájékoztassa a nézőközönséget” – közli a társaság, egyben jelezve, hogy erőteljes védekezést fog bemutatni a hamis követelésekkel szemben.
Érdemes megjegyezni, hogy Trump is kapott meghívást a ’60 perc’ műsorába, és az adásban mindkét jelölt szerepelt volna. A volt elnök arra hivatkozva utasította el a felkérést, hogy a CBS 2020-ban megsértette a jogait azzal, hogy egy – szerinte hamis – tényellenőrzést illesztett a beszélgetésbe.
Az FBI vizsgálja az amerikai távközlési infrastruktúra feltörésére irányuló állítólagos kínai erőfeszítéseket, miközben a jelentések szerint a hekkerek célba vették Donald Trump volt elnök és J. D. Vance telefonjait.
A kínai kormánnyal kapcsolatban álló hekkerek megpróbáltak bejutni a Donald Trump republikánus elnökjelölt és a J. D. Vance alelnökjelölt által használt telefonokba. Azt nem tudni, hogy a két politikus készülékeit érintő próbálkozások sikerrel jártak, vagy sem.
A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) az eset kapcsán csak annyit közölt, hogy az amerikai kereskedelmi távközlési infrastruktúrához való jogosulatlan hozzáférés ügyében nyomoznak, azonban az amerikai sajtó szerint befolyásos demokrata és republikánus politikusok is érintettek lehetnek.
Források szerint Trump kampánycsapatát a héten értesítette az FBI, emiatt a vezető beosztású munkatársak közül többen új telefonokat kaptak az elmúlt 24 órában. A tanácsadók az alapvető telefonhívások lebonyolításához is a titkosított készülékeket használják inkább.
Az állítólagos kínai erőfeszítéseket egyelőre kétpártinak tekintik, mivel voltak kísérletek Joe Biden elnök kommunikációjának célba vételére is. Azt érdemes megjegyezni, hogy a politikusok és a vezetők elleni kémkedés a nagyhatalmak bevett gyakorlatának számít, emiatt a legutóbbi kísérleteket sem tekintik választási beavatkozásnak.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője közölte: nem tud a támadásról, ezért kommentálni sem tudja, azonban az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy rosszindulatú spekulációkat, dezinformációt terjeszt Kínáról. Egyben jelezte: az elnökválasztás Amerika belügye, a távol-keleti országnak nem áll szándékában és nem is fog beavatkozni.
Ez annak fényében nem meglepő, hogy Pekingben azt tartják ugyanis a legvalószínűbbnek, amit Washingtonban: bárki lesz Fehér Ház ura, tovább romlik a világ két legnagyobb gazdaságának a kapcsolata, így felesleges lenne bármelyik jelölt érdekében beavatkozni.
Töltött fegyver birtoklása miatt tartóztattak le egy férfit Donald Trump republikánus elnökjelölt kaliforniai választási gyűlésének közelében szombaton – jelentették be a kaliforniai hatóságok vasárnap.
A helyi rendőrhatóság közlése szerint az esemény biztosítására kirendelt járőrök egy fekete városi terepjáró sofőrjénél találtak töltött lőfegyvereket, valamint egy nagy kapacitású tárat, amikor ellenőrzésre megállították Coachella Valley településen. A BBC értesülései szerint a férfinél hamisított útlevelet is találtak.
A 49 éves, Las Vegas-i illetőségű Vem Millert előállították, majd illegális fegyver-, és lőszerbirtoklásért letartóztatták, egy helyi börtönben őrzik.
Riverside megye rendőrhatóságának közleménye szerint az incidens nem volt befolyással Donald Trump és a választási gyűlés közönségének biztonságára.
There are reports of a terror attack in Tel Aviv. Apparently there are up to 10 casualties following a mass shooting in Jerusalem Boulevard. pic.twitter.com/30t7zLZijN
Jail for neo Nazi Piotr Kucharski, who pretended to be Wagner Group mercenary. He was arrested drunkenly brandishing a dagger at a Viking war reinactment in Suffolk https://t.co/Q4JFUhgWj9pic.twitter.com/dMMH7ddpfN
Donald Trump elleni iráni merényletfenyegetésről számolt be a republikánus elnökjelölt sajtófőnöke a hírszerzésre hivatkozva, kedden.
Steven Cheung közleménye szerint a hírszerzés egy „valós és meghatározott fenyegetésről” számolt be Irán részéről, amelynek célja az Egyesült Államok destabilizálása és a káosz szítása.
A közleményben, a hírszerzésre hivatkozva, az is olvasható, hogy folytatódó és koordinált cselekményekről van szó Irán részéről, amelyek az elmúlt néhány hónapban fokozódtak, miközben a rendvédelmi szervek több hatóságot átívelően próbálnak Donald Trump számára védelmet nyújtani és biztosítani a novemberi választás külföldi beavatkozástól való mentességét.
A republikánus elnökjelöltet július 13-án meglőtték a pennsylvaniai Butlerben tartott választási gyűlésén. A 20 éves elkövető több embert eltalált. Trumpnak a füle sérült meg, egy résztvevő viszont meghalt, ketten pedig megsérültek a lövöldözésben. A merénylőt lelőtték. Majd szeptember közepén is lövések dördültek el Trump közelében, ekkor egy férfi tervezhetett merényletet a volt elnök ellen.
Iráni hackerek Donald Trump kampányszervezetétől megszerzett dokumentumokat osztottak meg Joe Biden kampánycsapatával a nyári hónapokban – közölték az amerikai hatóságok.
A Szövetségi Nyomozó Iroda és a Nemzeti Hírszerzés szerdai közleménye szerint „rossz szándékú iráni kiberszereplők június végén és július elején olyan, kéretlen elektronikus leveleket juttattak el Joe Biden elnökválasztási kampányában dolgozó személyeknek, amelyek Donald Trump volt elnök kampányától származó, nem nyilvános anyagok kivonatát tartalmazták”.
Az amerikai hírszerző szervezetek feltételezése szerint az Iránhoz kötődő személyek június óta folytatják az amerikai választásokba való beavatkozást, és az ellopott kampányiratokat különböző amerikai médiaszervezetekhez is eljuttatták. A hivatalos közlemény szerint az amerikai hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy a címzettek válaszoltak volna az üzenetekre.
Letartóztatta a Palm Beach megyei rendőrség azt az 50 év körüli férfit, aki a gyanú szerint merényletet tervezett Donald Trump volt amerikai elnök ellen helyi idő szerint vasárnap, írja a BBC.
Az FBI, a titkosszolgálat és az ügyészség közös tájékoztatóján elhangzott, hogy merényletkísérletként kezelik az esetet, mivel a férfi 250-450 méterre volt a republikánus elnökjelölttől, aki éppen a Trump International Golf Club területén golfozott.
A Secret Service ügynöke azután adott le lövéseket, miután egy AK-47-es típusú fegyvert vett észre a bokrok között, ahonnan egy férfi is előbukkant. A golfpálya széléhez közeli bokrokban találtak egy fegyvert, távcsövet, hátizsákot és egy GoPro kamerát is.
A CBS News szerint a férfit Ryan Wesley Routh néven azonosították. A BBC azt írja, hogy Routh 2023-ban azt mondta a New York Timesnak, hogy segíteni akarja az ukrajnai háborús erőfeszítéseket, és afgán katonákat akar toborozni, akik elmenekültek a tálibok elől.
Az Ukrán Védelmi Nemzetközi Légió cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Donald Trump feltételezett bérgyilkosa az egyik tagja lett volna.
Az önkéntes egység szerint Donald Trump volt amerikai elnök feltételezett lövöldözője nem volt tagja az ukrán Nemzetközi Légiónak, annak ellenére, hogy a hírek szerint azért utazott az országba, hogy harcoljon és toborozzon nekik.
„Szeretnénk tisztázni, hogy Ryan Wesley Routh soha nem volt tagja a Nemzetközi Légiónak, nem állt kapcsolatban vele, és semmilyen minőségben nem állt kapcsolatban vele” – mondta az egység az Euronews-nak. „Minden állítás vagy javaslat, amely ennek ellenkezőjére utal, teljesen pontatlan.”
Az Ukrajna Védelméért Nemzetközi Légió, más néven Ukrán Idegenlégió, az ukrán hadsereg külföldi önkéntesekből álló egysége. 2022 februárjában hozták létre, közvetlenül azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját az ország ellen.
Trump demokrata kihívója, Kamala Harris a történtek után azt írta: őt is tájékoztatták arról, hogy lövések dördültek Trump floridai birtokának közelében. „Örülök, hogy biztonságban van. Az erőszaknak nincs helye Amerikában” – tette hozzá Harris.