Amióta Izrael elindította katonai offenzíváját Gázában, tavaly novemberben több mint 100 túszt engedtek szabadon az egyhetes tűzszünet során. Ám az új fegyverszüneti megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítések, amelyek az izraeli túszok palesztin foglyokkal való cseréjét is magukban foglalják, egyelőre elakadtak.
Emberek ezrei rendeztek tiltakozást Tel-Avivban, hogy követeljék az izraeli kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében.
A heti tüntetéseknek van kormányellenes eleme is, sok követelőző Benjamin Netanjahu miniszterelnök új választásokat ír ki, és utat enged az utódnak.
„Nem vagyok kész arra, hogy egy halállal teli világban éljek. Nem vagyok kész arra, hogy egy olyan országban éljek, amelynek kormánya elküld bennünket, hogy letelepedjünk a határokon, harcoljunk a háborúkban, és a végén elhagyunk. Nem vagyok az. készen áll arra, hogy apa nélkül éljen” – mondta Ofer Kalderon, Rotem Kalderon fia, a Hamasz által elfogott egyik túsz.
A Hamász tavaly októberben indított behatolást Dél-Izraelbe, mintegy 1200 embert megöltve és 250 másikat túszul ejtve.
Amióta Izrael elindította katonai offenzíváját Gázában, tavaly novemberben több mint 100 túszt engedtek szabadon az egyhetes tűzszünet során.
Ám az új fegyverszüneti megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítések, amelyek az izraeli túszok palesztin foglyokkal való cseréjét is magukban foglalják, egyelőre elakadtak.
Nem állok készen arra, hogy olyan országban éljek, amelynek kormánya elküld bennünket, hogy telepedjünk le a határokon, harcoljunk és a végén elhagy minket – Ajánlj Kalderont. Rotem Kalderon izraeli túsz fia Az izraeli hadjárat egyik kinyilvánított célja a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása volt, de nyolc hónap alatt csak hetet sikerült kiszabadítani.
Három másik embert tévedésből megöltek az izraeli erők, miután maguktól megszöktek, a Hamász pedig azt állítja, hogy másokat is megöltek az izraeli légicsapásokban. Izrael becslései szerint még mindig körülbelül 80 embert tart fogva a Hamász, valamint 40 másik holttestét.
„Mondjon igent az alkura, mindenkit vigyen haza; a rehabilitációra élőket és családjaikat, a halottakat pedig a méltó temetésért országukban” – mondta Michal Lubnov, a túszul ejtett Alex Lubnov felesége.
A Gázába irányuló izraeli offenzíva több mint 37 000 palesztint ölt meg a helyi egészségügyi tisztviselők szerint, akik nem tesznek különbséget civilek és harcosok között.
Humanitárius katasztrófát robbantott ki Gázában is, ahol a lakosság több mint 80%-a lakóhelyét elhagyta, az izraeli korlátozások és a folyamatos harcok pedig hátráltatták a humanitárius segélyek behozatalára irányuló erőfeszítéseket, széleskörű éhínséget szítva.
Az eredménytelen háború az izraeli közvéleményt is megosztotta: minden szombat este több ezer ember vonul az utcára, hogy felszólítsa a kormányt, hogy kössön megállapodást a túszok hazaszállításáról. Egyesek azzal vádolják Benjamin Netanjahut, hogy politikai túlélését helyezi előtérbe a túszok életével szemben.
Eközben a dél-gázai palesztinok sorba álltak a tűző nap alatt, hogy segélyszállító teherautókból vízhez jussanak Khan Younisban, ahol tízezrek élnek főleg műanyag sátrakban.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek ott küszködnek a magas hőmérséklettel, az élelmiszer- és vízhiánnyal, valamint az orvosi ellátás kevéssel vagy egyáltalán nem.
Ez egy nappal azután történt, hogy a WFP egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy „víz- és közegészségügyi katasztrófa” van kibontakozva Gáza déli részén, amelyet tovább ront a Rafah legdélebbi városából kitelepítettek növekvő száma.
„Az emberek az utcákon, a tengerparton sátoroznak, legjobb esetben is valami menedékhelyen. De tudod, szennyvízfolyókon haladtunk keresztül” – mondta Carl Skau, a WFP ügyvezető igazgató-helyettese.
Ugyanezen a napon az UNICEF szóvivője azt mondta a BBC-nek, hogy egyik konvojjukat megtagadták a belépést Gáza északi részébe annak ellenére, hogy minden szükséges dokumentummal rendelkeztek.
Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közös nyilatkozatban szólították fel a Hamász terrorszervezetet és Izraelt, hogy fogadják el az izraeli-amerikai javaslatot a gázai háború lezárására. Ezzel egy időben Tel-Avivban tömegek tüntettek a háború befejezéséért.
Néhány izraeli kormányzati tisztviselő ellenezte az amerikai elnök háromfázisú tervét, amely a gázai háború befejezését, az október 7-i terrortámadás során elrabolt izraeli túszok szabadon bocsátását és az övezet újjáépítését célozza. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter kilépéssel fenyegetőztek a kormánykoalícióból, ha a megállapodást elfogadják.
Szmotrics közösségi médiafiókjában kifejtette, hogy nem támogatja a háború olyan befejezését, amely nem jár a Hamász teljes megsemmisítésével és az összes túszt vissza nem hozza. Bengvír szintén elutasította az alku elfogadását, hangsúlyozva, hogy a Hamász felszámolása nélkül nem hajlandók befejezni a háborút. Szmotrics továbbá kijelentette, hogy nem fog beleegyezni a háború leállításába a Hamász megsemmisítése előtt, és nem fogadja el, hogy aláássák a háború eddigi eredményeit.
Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő párt elnöke támogatásáról biztosította Netanjahu miniszterelnököt, amennyiben Szmotrics és Bengvír távozna a kormányból a túszügylet miatt. Jaír Golan, a Munkapárt új vezetője, pozitívan értékelte Biden bejelentését, hangsúlyozva a harcok beszüntetésének fontosságát a túszok hazatéréséhez.
Tel-Avivban a Kaplan utcánál rendezett központi tüntetésen mintegy százhúszezren követelték a háború befejezését és előrehozott választásokat. Országszerte azonban mintegy negyedmillióan tüntettek, és a központi tüntetésen részt vevők száma elérte a 120 ezret. Eközben az izraeli hadsereg tovább folytatta a harcot a Gázai övezetben, és több mint harminc légicsapást mért a Hamász célpontjaira, valamint Rafahnál megsemmisítettek egy rakétakilövő állomást néhány perccel azután, hogy onnan izraeli katonákra nyitottak tüzet.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök, bár óriási nemzetközi nyomás nehezedik rá, úgy tűnik, hajlik elfogadni a tűzszüneti tervet, amelyet Joe Biden amerikai elnök ismertetett. Netanjahu külpolitikai tanácsadója, Ophir Falk elismerte, hogy megígérték Biden elnöknek a terv elfogadását, bár úgy vélik, hogy a terv nem tökéletes, de a túszok kiszabadítása érdekében mindenre hajlandóak. A tervet széles körű nemzetközi támogatás övezi, többek között Rishi Sunak brit miniszterelnök is támogatásáról biztosította, és azt mondta, hogy kormánya „sokkal több segéllyel áraszthatja el Gázát”, ha a Hamász elfogadja a tűzszüneti tervet.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetője ellen.
Karim Khan az interneten is elérhető közleményében azt írta: „a hivatalom által összegyűjtött és megvizsgált bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezem, hogy Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke és Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere büntetőjogi felelősséggel tartozik a Hamász iszlamista terrorszervezet által október 7-én elkövetett terrortámadást követően és azóta a palesztin területeken háborús és emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekért”.
A Hamász vezetői a főügyész szerint szintén háborús és emberiesség elleni bűnökért felelősök, köztük gyilkosságokért, nemi erőszakért, kínzásért és túszszedésért.
A Hamász feltételezett támogatóinál tartott házkutatást a német rendőrség Észak-Rajna-Vesztfália tartományban csütörtökön, miután a tartomány hatóságai betiltották a gyanú szerint a terrorszervezetet támogató csoportot.
A Duisburgban tartott razziákat nem sokkal a Palästina Solidarität Duisburg nevű csoport betiltásáról szóló döntés közzététele után tartották.
Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul elmondta: a döntés „a megfelelő időben született és a megfelelő üzenetet hordozza”. Hozzátette: vannak, akik a palesztinok iránti szolidaritással csupán az antiszemitizmust akarják elfedni.
A minisztérium közleménye szerint a betiltott csoport „folyamatosan gyűlöletet szított Izrael ellen, melyet a közel-keleti konfliktus egyedüli felelősének minősített (…) ezzel veszélynek teszi ki az izraelieket és a Németországban élő zsidókat”.
Sie stürzten beim Spielen sieben Meter in die Tiefe: In der Region Stuttgart sind vier Kinder durch das Dach einer Sporthalle gefallen und schwer verletzt worden. Sie wurden mit Rettungshubschraubern ins Krankenhaus gebracht. https://t.co/zdzlNzPcDF
Der Zustand eines Landes wie #Deutschland wird auch daran deutlich, wie sich demokratische Prozesse - Wahlen, Parteitage usw. - ausgestalten lassen. Da ist das, was in #Essen#NRW#e2906 geschieht, ein Warnsignal.
A Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet hétfői bejelentése szerint órákon belül összeomolhat az egészségügyi ellátás a harcok sújtotta térségben. A szervezet az üzemanyaghiányt említette a katasztrofális állapotok okaként.
A gáza egészségügyi minisztérium részéről aláhúzták, hogy üzemanyag nélkül nem tudják működtetni sem a kórházak aggregátorait, sem a mentőautókat, illetve az egészségügyi személyzet szállítására használt járműveket sem.
Ugyancsak hétfőn az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) az X-en azt közölte, hogy már 360 ezren menekültek el az övezet déli részén lévő, izraeli támadás alatt álló Rafahból.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni beszámolója szerint vasárnap éjjel az izraeli hadsereg (IDF) ismét légi-és szárazföldi támadást intézett a mintegy 1,4 milliós Rafah ellen, helyszíni beszámolók szerint a harcok elsősorban az egyiptomi határnál lévő város keleti övezetében dúlnak az IDF katonái és a Hamász fegyveresei között.
Mindeközben súlyos összecsapásokat jelentettek az övezet északi részén található Dzsabalíja menekülttábor mellől is, ahová az izraeli hadsereg tankokkal nyomult be. Az övezetben található nyolc menekülttábor legnagyobbikának számító Dzsabalíjában a háború októberi kirobbanása óta rengetegen kerestek menedéket a harcok elől.
Palesztin egészségügyi források hétfőn azt mondták, mind ez idáig 20 holttestet találtak a tábort érő légitámadások nyomán összeomlott épületek alatt és több tucatnyi sebesültről is tudni. A halálos áldozatok száma a Gázai-övezetben a háború tavaly októberi kezdete óta már meghaladta a 35 ezret a helyi hatóságok legutóbbi tájékoztatása szerint.
Az izraeli Hamász-háború október 7-i kezdete óta megszaporodtak az antiszemita támadások Németországban és máshol.
Gyújtószerkezetet dobtak egy zsinagóga ajtajára pénteken Németország északnyugati részén, de csak kisebb károkat okozott – közölte a rendőrség.
Az Oldenburg városában történt incidens pénteken kora délután történt. Az eszköz okozta tüzet gyorsan észlelték, nem terjedt tovább, a tűzoltóságnak nem volt szüksége az oltásra.
Az épületben akkor nem történt esemény, senki sem sérült meg.
A rendőrség azt közölte, hogy keresik az elkövetőt, de az indítékról nincs információjuk.
Andreas Sagehorn, az oldenburgi rendőrigazgatóság elnöke „a lehető leghatározottabban” elítélte a támadást.
„A rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy tisztázza ennek a gyáva tettnek a hátterét és azonosítsa az elkövetőket” – áll a közleményben. „Ezt a támadást lehetőségként fogjuk fel arra, hogy haladéktalanul fokozzuk a biztonsági intézkedéseket az oldenburgi zsinagógánál, amíg a bűncselekmény körülményeit nem tisztázzák.”
Sok más országhoz hasonlóan Németországban is jelentősen megnőtt a zsidóellenes incidensek száma a Hamász Izrael elleni októberi támadása és Izrael ezt követő gázai támadásai után.
Az elmúlt években azonban számos antiszemita incidenst és támadást indítottak német szélsőjobboldali csoportok.
Legkevesebb 20-an meghaltak és 155-en megsebesültek éjszaka a Gázai övezet északi részén egy humanitárius segélyeket elosztó központ előtt, a gázai egészségügyi minisztérium pénteki közlése szerint az izraeli hadsereg (IDF) lőtt az összegyűlt emberek közé. Az IDF bejelentette, hogy nincs köze az incidenshez.
Az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet azt vetette az izraeli erők szemére, hogy tankokból és helikopterekről szándékosan lőtte a gázavárosi központ előtti tömeget.
Az izraeli hadsereg (IDF) tagadta a Hamász állítását, hozzátéve, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak, valamint felszólította a sajtót, ne adjon teret hamis híreknek.
A térséget várhatóan pénteken éri el az első, segélyeket szállító hajó, amely péntek reggeli információk szerint 30 kilométerre volt a gázai partoktól.
Palesztin tisztségviselők és az ENSZ munkatársai, jóllehet üdvözölték a kezdeményezést, máris leszögezték, hogy a tengeri úton eljuttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi segélykonvojokat.
Csütörtök este a Hamász azt közölte, átfogó béketervet mutatott be a háborúban közvetíteni igyekvő feleknek – Egyiptomnak, Katarnak, valamint az Egyesült Államoknak -, mely rendelkezne a humanitárius segélyekről, az izraeli csapatok kivonásáról és az otthonaikból elűzött gázaiak hazatéréséről, valamint a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedéséről is.
A strike on Kharkiv, just an ordinary apartment building. With three Shaheds. A despicable and cynical attack, when the rescuers arrived at the scene of the strike, the terrorists attacked again.
As a result of the attack, 4 people were killed. Among them were our rescuers:… pic.twitter.com/SgIKCdxG0U
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 4, 2024
A Hamász egyik tagja több rakétát is indított Gáza északi részéről, az izraeli hadsereg viszont még időben reagált és semlegesítették a támadót. A rakétákat a Vaskupola sikeresen elfogta.
Az izraeli hadsereg (IDF) semlegesített egy, a Hamász terrorszervezethez tartozó terroristát, aki szombaton rakétát indított Gáza északi részéről Askelón felé. A hadsereg közlése szerint fél órán belül sikerült likvidálni a terroristát.
A kilőtt rakétákat a Vaskupola semmisítette meg.
Biztonsági zónát hoz létre a gázai határán Egyiptom, ezzel készülve az izraeli hadsereg Rafahnál várható támadására és a palesztin menekültek áradatára. Az Emberi Jogok Sínai Alapítványa helyi alvállalkozóktól megtudta, hogy a Sínai-félszigeten egy hétméteres falakkal körbezárt területen helyeznék el a palesztin menekülteket.
Egyiptom mindeddig elutasította, hogy befogadja a palesztinokat a területére, attól tartva, hogy azok később nem térhetnének vissza Gázába. Izrael többször is szorgalmazta, hogy Egyiptom fogadja be a Gázából menekülőket, ami az övezet kiürülésével járna.
A Hamász egyik tisztviselője azt mondta, hogy az amerikai erők elleni támadások közvetlenül kapcsolódnak a gázai háborúhoz.
Irán tagadja, hogy köze lenne az amerikai támaszpont elleni halálos dróntámadáshoz, amelyben három amerikai katona meghalt egy a szíriai határ közelében lévő jordániai támaszponton. Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta, felelősségre fogják vonni azokat, akik a támadást elkövették.
A dróntámadásért az Irán által támogatott Iszlám Ellenállás ernyőcsoport vállalta a felelősséget. A csoport régóta próbálja kiűzni az amerikai csapatokat Irakból és Szíriából, erőfeszítéseik fokozására most a gázai háborút használták fel.
A Hamász egyik magas rangú tisztviselője, Sami Abu Zuhri azt mondta, hogy az amerikai erők elleni támadások közvetlenül kapcsolódnak Izrael jelenleg is zajló gázai háborújához. A tisztviselő azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy a három amerikai katona meggyilkolása üzenet, miszerint, ha nem szűnik meg az ártatlanok legyilkolása Gázában, az amerikai kormányzatnak az egész palesztin néppel kell szembenéznie.
Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) az izraeli hatóságok tájékoztatása alapján vizsgálatot indított több munkatársával szemben azok feltételezett részvétele miatt a palesztin Hamász október 7-i, izraeli célpontok elleni terrortámadásában – tudatta pénteken a nemzetközi szervezet.
Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója közölte, hogy azonnali hatállyal felbontotta az UNRWA inkriminált munkatársainak szerződését, valamint vizsgálatot rendelt el „az igazság haladéktalan kiderítése érdekében”.
„Ezek a megdöbbentő vádak akkor merülnek fel, amikor a Gázai övezetben több mint kétmillió ember függ az ügynökség által a háború kezdete óta nyújtott életmentő segítségtől” – hangsúlyozta.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a hírre reagálva kijelentette: az Európai Uniót rendkívüli módon aggasztják a nemzetközi közösség, köztük az EU fontos partnerét, a palesztin menekültek támogatásában hosszú évek óta létfontosságú szerepet betöltő segélyszervezetet ért vádak.
„Elvárjuk, hogy a szervezet teljes átláthatóságot biztosítson a vádakkal kapcsolatban, és azonnali intézkedéseket hozzon az érintett személyzettel szemben. Az Európai Bizottság levonja a tanulságokat a vizsgálat eredménye alapján, és értékelni fogja a további lépések megtételének szükségességét” – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.
Hozzáfűzte: az EU a leghatározottabban elítéli a Hamász terroristáinak Izrael elleni támadásait.
Az UNRWA, amelynek legnagyobb adományozói 2022-ben az Egyesült Államok, Németország, az Európai Unió és Svédország voltak, az elmúlt hetekben többször közölte, hogy a Gázai övezetben élők humanitárius segélyezését szolgáló képessége az összeomlás szélén áll.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pénteken cáfolta azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint a WHO is összejátszott volna a Hamásszal.
A WHO végrehajtó tanácsának előző napi ülésén Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete azzal vádolta meg az iszlamista palesztin szervezetet, hogy „előre kitervelt stratégia keretében militarizálta a Gázai övezet teljes polgári zónáját”.
„Tagadhatatlan tényekről van szó, amelyekről a WHO számos esetben inkább nem vesz tudomást. Nem inkompetenciáról van szó, hanem összejátszásról” – mondta a nagykövet.
Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy kihasználva a háborúra vonatkozó törvényekben az egészségügyi létesítmények számára előírt különleges védelmet, támadások végrehajtásához használja fel a kórházakat, álcázza az alagutakat és a fegyvereket. Ezt a Hamász tagadja. Az izraeli nagykövet szerint „a WHO tudta, hogy a túszokat kórházakban tartják fogva, és terroristák is vannak bennük”.
„Akkor is, amikor konkrét bizonyítékokat nyújtottunk át arra vonatkozóan, hogy mi folyik a föld alatt és a felszínen, fegyverek, főhadiszállások, zárt helyiségek vannak ott, a WHO inkább szemet hunyt, veszélyeztetve azokat, akiket meg kellene védenie” – mondta a nagykövet.
Az izraeli nagykövet vádjaira reagálva Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az X mikroblog portálon kiemelte: „Az ilyen hamis állítások előítéletesek, és veszélybe sodorhatják a dolgozóinkat, aki az életüket kockáztatják, hogy segítsenek a rászorulókon”.
„Az ENSZ szervezeteként pártatlanok vagyunk, és mindenki egészségének és jólétének érdekében dolgozunk” – tette hozzá a WHO főigazgatója.
December 21-én Richard Peeperkorn, a WHO-nak a megszállva tartott palesztin területekre akkreditált képviselője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a szervezetnek „nincs módjában ellenőrizni, hogyan használják az egyes kórházakat”. „A WHO szerepe, hogy ellenőrizzen, elemezzen és jelentsen. (…) Nem vagyunk vizsgálati szerv” – mondta a képviselő.
For those that call for a ceasefire and refuse to believe Israel is fighting for her very future, take a hard look at another Hamas terror tunnel that was just exposed hundreds of meters from Israel. This is what Hamas built for the past 17 years under the UN’s nose. These… pic.twitter.com/XX7ZZfl85L
תיעוד של מחמד סינוואר, מוביל פרויקט בניית המנהרה ואחיו של יחיא סינוואר, נוסע ברכב בתוך המנהרה. התיעוד נתפס במהלך הפעילות הקרקעית ברצועת עזה ועבר מיצוי מודיעיני באגף המודיעין: https://t.co/oqWfHrzqUBpic.twitter.com/KIq3oDyOxo
— דובר צה״ל דניאל הגרי - Daniel Hagari (@IDFSpokesperson) December 17, 2023