Az ENSZ elismerte a földrengésre adott válasz kudarcát Szíriában

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) hétfőn közzétett adatai szerint az egy héttel ezelőtti földrengésnek már több mint 4300 halálos áldozata és legkevesebb 7600 sérültje van Északnyugat-Szíriában, ahova továbbra is lassan érkeznek a segélyek.

Február 6-án 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, majd nem sokkal fél 12 előtt újabb erős, 7,7-es magnitúdójú földmozgást észleltek Törökországban. A földmozgást több utórengés is követte, amelyek hatalmas pusztítást végeztek. Országszerte több ezer épület dőlt össze.

Jóllehet Damaszkuszból is komoly károkról érkezett jelentés, a helyzet a lázadók uralta, mintegy négymillió ember lakta térségben a legrosszabb: a helyi mentőszolgálatok eddig mintegy 2000 halottat jelentettek, de ez a szám vélhetően tovább nő majd. Helyszíni beszámolók szerint a térségbe továbbra is lassan érkezik segítség, és nincs elég munkagép sem a romok eltakarítására és az alattuk rekedt emberek kiszabadítására.

Az északnyugati régiót – amelynek lakói már a földrengés előtt is nagyrészt segélyszállítmányokra szorultak – 2020 óta csak Törökország felől, Báb al-Hava átkelőjén lehetett megközelíteni. Damaszkusz pénteken ugyan engedélyezte a nemzetközi segélyszállítmányok eljuttatását a saját ellenőrzésű területekről a szakadár térségbe, ott azonban az egymással is szemben álló milíciák rivalizálása még mindig nehezíti a segélykonvojok útját.

Szombaton Szíriába érkezett Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettese, aki ellátogatott Aleppóba is, ahol elismerte: a szíriaiak teljes joggal érzik úgy, hogy cserben hagyták őket.

A „fehér sisakosok” néven ismert, nem hivatalos szíriai polgári védelem (SCD) vezetője, Ráed asz-Száleh szintén bírálta a nemzetközi közösséget, hangsúlyozva, hogy Griffiths látogatása „túl késő és túl kevés”, és emlékeztetett: a helyi katasztrófavédelem segítségkérése „napokon át süket fülekre talált”.

A hétvégén az arab országba érkezett Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja is, aki elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy egységet kovácsoljanak a 2011 óta tartó polgárháború szemben álló felei között, hangsúlyozva, hogy ez most nem a fegyveres harcok ideje. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT): mihamarabb hagyja jóvá az Északnyugat-Szíriába vezető újabb határátkelők megnyitását.

A Damaszkusz által uralt területeken némileg jobb a helyzet, mert több olyan ország is segélyszállítmányokat küldött Szíriának, amelyek korábban megszakították diplomáciai kapcsolataikat Bassár el-Aszad kormányával. Damaszkusz emellett az Aszad uralmát régóta támogató Moszkva és Teherán segítségére is számíthat.

Az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön bejelentette: átmeneti felmentést ad a Szíriát érintő szankciók hatálya alól a segélyszállítmányok esetében, miközben felszólította a szíriai kormányt, hogy nyisson meg minden határátkelőt a humanitárius segélyek előtt.

(MTI/Index)