Az ukrán csapatok hadművelete a Dnyeper bal partján Herszon térségében öngyilkosság és pazarlás – NYT

Öngyilkosságnak és a súlyos veszteségeket látva pazarlás az ukrán csapatok hadművelete a Dnyeper bal partján Herszon megyében – közölte a The New York Times című amerikai lap 6 ukrán katonára és tengerészgyalogosra hivatkozva, akik részt vettek a jelezett műveletben, számolt be az vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az amerikai újság szerint a Dnyeperen átkelő katonák és tengerészgyalogosok brutálisnak és hiábavalónak minősítették az offenzívát, mivel az ukrán csapatok vereséget szenvedtek a folyó bal partján vagy a vízbe vesztek, mielőtt a túlpartra értek volna. A katonák a lapnak azt mondták, hogy a bal parton a legtöbb helyen nincs hova beásni magukat. Az első partszakasz általában kis folyók által áttört mocsaras szigetek, vagy rétek, amelyek vízzel teli sár- és lávamocsárrá változtak a bombáktól.

Több katona és tengerészgyalogos az újságíróknak aggodalmukat fejezték ki a súlyos veszteségek miatt, és véleményük szerint a tisztviselők túlságosan optimista jelentései a Herszon megye bal partján folyó offenzíva előrehaladásáról. A leghevesebb harcok Herszon megyében, a Dnyeper keleti partján fekvő Krinki faluban zajlottak, ahol az ukrán csapatok elfoglalták a halászházak szűk sávját.

Drón által sugárzott és a The New York Times újságírói által látott felvételek megerősítették a katonák beszámolóit a hatalmas orosz légicsapásokról, amelyek házakat romboltak le, és a folyópartot sár és összezúzott fák tömegévé változtatták. Amint a kiadvány emlékeztetett, Volodimir Zelenszkij elnök és más tisztviselők kijelentették, hogy a tengerészgyalogosok a Dnyeper keleti partján megvetették a lábukat. De az ott tartózkodó tengerészgyalogosok és katonák azt mondják, hogy ezek a jelentések eltúlozzák a dolgok valós állapotát.

Az egyik katona, Olekszij elmondta: „Ott nincsenek állások. Nincs olyan, hogy megfigyelési pont vagy pozíció. Ott lehetetlen megvetni a lábat. Oda felszerelést átvinni lehetetlen. Ez még csak nem is túlélési harc. Ez öngyilkosság.” A harcos hozzátette, hogy

az ukrán parancsnokság gyenge kiképzése és logisztikája tönkretette a zászlóaljat. Szerint a sebesültek a csónakok hiánya miatt maradtak hátra, a kegyetlen körülmények pedig aláásták a katonák morálját és egymás iránti támogatását. „Azok az emberek, akik ott kötnek ki, nincsenek pszichológiailag felkészülve. Nem is értik, hova mennek. A parancsnok, aki odaküldi őket, ezt nem mondja meg nekik” – mondta el a katona.

Olekszij beleegyezett abba, hogy a The New York Times nyilvánosságra hozza történetét a veszteségek miatti csalódottság miatt. „Ilyet nem láttam sem Bahmutban, sem Szoledarban. Ez akkora pazarlás” – mutatott rá.

A tengerészgyalogos Makszim, aki a kórházban lábadozott, miután novemberben megsebesült Krinkiben, azt mondta, hogy az orosz légicsapások, valamint a tank-, tüzérségi és aknavető tüzek olyan hevesek voltak, hogy a szakasza nem tudott kimozdulni a pincékből, ahol a katonák eredetileg menedéket kerestek. Miután három katona meghalt egy légicsapásban, a szakaszt evakuálták. Ez kaotikus és katasztrofális visszavonulásba torkollott. A katonák tüzérségi tűz alá kerültek, amikor a sötétben a folyópartra igyekeztek, és érkezésükkor közölték velük, hogy három órát kell várniuk, amíg a hajók felveszik őket. Ebben az időben az orosz gépek intenzíven bombázták a partvidéket. A szakaszában lévő 10 katonának a fele meghalt vagy eltűnt, a többiek megsebesültek.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara az amerikai kiadványnak azt mondta, hogy nem tudja azonnal kommentálni a katonák vádjait, de később fog válaszolni.

(vb/pravda.com.ua)