Őrizetbe vették a hadsereg több tábornokát Mianmarban
Mianmarban kedden őrizetbe vették a hadsereg hat tábornokát azzal a váddal, hogy többhetes küzdelem után feladták és ezzel a kormányellenes felkelők kezére juttatták a stratégiai fontosságú Laukkai városát – közölte az országot vezető katonai kormányzat szóvivője, Zav Min Tun az AFP francia hírügynökséggel.
Laukkait, Kokang régió székhelyét január 8-án foglalta el a Három Testvér lázadószövetség egyik tagszervezete, a Mianmari Nemzeti Demokratikus Szövetségi Hadsereg (MNDAA). A városban a hadsereg kétezer katonája tette le a fegyvert, majd családtagjaikkal együtt elhagyták a települést.
Dezertálásért a helyi törvények értelmében halálbüntetés jár Mianmarban. Zav Min Tun mindazonáltal leszögezte, hogy még nem született ítélet a tábornokok ügyében.
Ugyancsak kedden a Mianmarban elkövetett háborús bűnök dokumentálásán fáradozó kutatók közzétettek egy tanulmányt arról, hogy az országot vezető katonai junta folyamatosan támadja a vallási közösségeket, és a helyi aktivisták beszámolója szerint a buddhista többségű ország keresztények lakta egyetlen – nyugati – államában, Csinben végrehajtott légicsapások legalább 10 alkalommal rongáltak meg templomokat és kolostorokat.
A nagy-britanniai székhelyű, a mianmari ellenállást dokumentáló információs központra hivatkozva hozzátették, hogy öt olyan tavalyi légicsapásról vannak konkrét bizonyítékaik, amelyek súlyos károkat okoztak a megtámadott templomokban.
Csin állam emberi jogvédő szervezete pedig azt jelentette, hogy 2021 óta csak ebben az államban 107 egyházi épület, köztük öt buddhista kolostor is megsemmisült, miközben a nemzetközi jog szerint az egyházi épületeknek védelem alatt kellene állniuk.
Mianmarban folyamatos belpolitikai feszültség uralkodik azóta, hogy 2021 februárjában a hadsereg megdöntötte a választáson győztes Aung Szan Szú Kjí pártjának hatalmát.
A korábbi Nobel-békedíjas Szú Kjít több különálló vádpontban több mint 30 éves börtönbüntetésre ítélték és jelenleg is őrizetben van, további több tízezer ellenzéki politikust vagy másként gondolkodót pedig bebörtönöztek. A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) nevű jogvédő szervezet adatai szerint a hadsereg egységei a hatalomra kerülésük óta legalább 4416 embert öltek meg politikai okokból.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
