Ebolafertőzöttek százai szöknek meg a kezelőközpontokból a éhínség miatt Kongóban

Az élelmiszerhiány egyre súlyosabb kihívást jelent a Kongói Demokratikus Köztársaság ebolajárvány sújtotta térségeiben. A hatóságok szerint a megfelelő ellátás hiánya miatt számos fertőzött beteg elhagyta a kezelő- és elkülönítő központokat, ami jelentősen nehezíti a járvány visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket – tájékoztatott a Liner.hu.

A rendelkezésre álló adatok szerint május vége óta több mint 150 ilyen esetet regisztráltak. A szakemberek attól tartanak, hogy a betegek ellenőrizetlen mozgása növelheti a vírus továbbterjedésének kockázatát, és akadályozhatja a fertőzési láncok feltérképezését.

Az ország legfrissebb ebolajárványa eddig közel 900 embert fertőzött meg, közülük több mint minden negyedik meghalt. A legtöbb eset Ituri tartományban fordul elő, ahol a megerősített fertőzések több mint 90 százalékát regisztrálták. David Stevenson, a Világélelmezési Program kongói műveleteinek vezetője szerint a helyzet példátlan. „A járványügyi szakemberek bekopognak hozzánk, és azt mondják, élelmiszersegélyre van szükségünk, ha véget akarunk vetni az ebolának. Ilyet még soha nem láttam” – fogalmazott.

Súlyos a helyzet

Az egyik incidens során 11 feltételezett beteg szökött meg a Bambu városában működő kórházból, amely mintegy 40 kilométerre fekszik a járvány gócpontjától, a Mongbwalu környéki aranybányász településektől. Az egészségügyi hatóságok szerint a táplálkozási támogatás elégtelensége állt a háttérben, más esetekben az élelmiszerhiány és a rossz életkörülmények vezettek távozásokhoz – írja a Straits Times.

Kelet-Kongó már a járvány előtt is súlyos válságokkal küzdött, a fegyveres konfliktusok és a tömeges lakóhelyelhagyás miatt az egyik legsúlyosabb éhínség sújtja a térséget. Az ország keleti tartományaiban közel tízmillió ember él élelmezési bizonytalanságban, ami nemcsak az elkülönítést nehezíti, hanem a fertőzöttekkel kapcsolatba került személyek nyomon követését is.

Nagyon sok emberről van szó

A hatóságok jelenleg mintegy 6400 olyan embert figyelnek meg, akik kapcsolatba kerülhettek a vírussal. Az elkülönítés alatt álló családok gyakran elveszítik munkájukat, piaci hozzáférésüket és jövedelmüket. „Ha bezárjuk az embereket, élelmiszerrel kell támogatnunk őket. Ha nem kapnak enni, el fognak menni” – mondta Olivier Nkakudulu, a Világélelmezési Program ituri terepműveleteinek vezetője.

A helyzet különösen súlyos, ha a megfigyelés alá helyezett személy a család egyetlen kenyérkeresője. Godfrey Ayena, a Food for the Hungry ugandai igazgatója szerint „képzeljük el, mi történik a gyerekekkel, ha egy egyedülálló anyát izolálunk”. Hasonló gondok merülnek fel azokban a háztartásokban is, ahol gyerekek vagy idősek vezetik a családot.

Hiányzik az étel

A térségben bevett gyakorlat, hogy a kórházban fekvő betegek élelmezéséről a család gondoskodik, az ebola miatti szigorú elkülönítés azonban ezt egyik napról a másikra megszakítja. Az ENSZ élelmezési szervezete ezért meleg ételeket biztosít a kezelőközpontokban, valamint élelmiszercsomagokat juttat el a betegekhez, a megfigyelés alatt állókhoz és családjaikhoz.

A héten egyetlen nap alatt 590 adag meleg ételt osztottak ki gyanús és megerősített betegeknek, kontaktjaiknak és az őket ápolóknak. Kenneth Kobba ugandai közegészségügyi orvos, aki negyedik ebolajárványára készül a térségben, korábbi tapasztalataira utalva arról beszélt, hogy az éhség kétségbeesett lépésekre kényszeríti az embereket. Felidézte, hogy a 2022-es ugandai járvány idején egyesek ismételten jelentkeztek a kezelőegységeknél tüneteket színlelve, mert ott ételhez juthattak, így akár fertőzésnek is kitették magukat.

„Valaki odajön, és azt mondja, lázas és fáj a feje.” Mire a teszteredmények elkészültek, addigra az illető már több étkezést is kapott – mondta.

A humanitárius szervezetek munkáját a kelet-kongói évek óta tartó konfliktusok, a mezőgazdaság összeomlása és a nehezen megközelíthető területek is akadályozzák. A közelmúltbeli költségvetési megszorítások tovább nehezítették a helyzetet, így a segélyszervezeteknek egymással versengő szükségletek között kell dönteniük.

Szörnyű döntéseket kell hoznunk a már éhhalál közelében lévők és azok között, akik nagyon éhesek, és nem tudják, honnan lesz a következő étkezésük

– mondta Stevenson.

14 gyermeke van

Egy 52 éves férfi, aki biztonsági okokból csak Jacques néven szerepel, elmondta, hogy a Bukavu környéki harcok elől menekülve a benii templomok segítségére szorul, hogy eltartsa 14 gyermekét. Ötéves lánya nemrég súlyos tünetekkel került kórházba, ahol néhány órával később meghalt, felesége jelenleg ugyanott van elkülönítésben ebolával. A kórházba érkezése óta élelmiszercsomagot kapott a Világélelmezési Programtól. „Ez két hétre elég, utána miből fogunk enni?” – tette fel a kérdést.

A szervezet novemberig 175 millió dollárra tart igényt kongói műveleteihez, ebből 32 millió dollárt kifejezetten az ebolával kapcsolatos feladatokra különítenének el. Az elmúlt két-három évben a költségvetésük mintegy harmadával csökkent az országban.

„A szélesebb lakosság szükségleteit is kezelnünk kell, különben nem tudjuk megfékezni az ebolát. Egyszerűen nem fog működni” – fogalmazott Stevenson.