Két könyvszerző beperelte a Microsoftot és az OpenAI-t, mert állítólag szerzői jogvédelem alatt álló műveiket kompenzáció nélkül használták fel mesterséges intelligencia rendszer létrehozásához – írta meg a CNBC.
A Microsoft és az OpenAI ellen Nicholas Basbanes és Nicholas Gage szerzők csoportos keresetet nyújtottak be, azt állítva, hogy szerzői jogvédelem alatt álló műveiket jogtalanul használták fel mesterséges intelligencia rendszer kifejlesztéséhez. A manhattani szövetségi bíróságon pénteken benyújtott kereset nem az első, a The New York Times több mint egy héttel ezelőtt ugyanezen alperesek ellen nyújtott be hasonló szerzői jogi keresetet.
A vádak középpontjában az OpenAI által, a Microsoft befektetésével és támogatásával létrehozott ChatGPT áll.
A felperesek azt állítják, hogy az ő szerzői jogvédett tartalmukat engedély nélkül használták fel ennek a nagy nyelvi modellnek a kiképzéséhez. Basbanes és Gage perének célja, hogy az írók egy csoportját képviselje, akiknek szerzői jogvédett munkáját a Microsoft és az OpenAI állítólag szisztematikusan használta. Ez a csoport a becslések szerint több tízezerre tehető, a kereset minden egyes megsértett mű után 150 000 dollárig terjedő kártérítést követel. Szeptemberben hasonló ügyet indítottak az OpenAI ellen neves amerikai szépirodalmi írók, köztük George R.R. Martin, Jonathan Franzen és Michael Connelly.
Az OpenAI rendszere állítólag hatalmas mennyiségű írott anyag, köztük a Basbanes és Gage által írt könyveken keresztül történő képzésre támaszkodik. Basbanes tapasztalt újságíró, aki a könyvgyűjtőkről szóló könyveiről ismert, míg Gage oknyomozó riporter, aki a The New York Times és a Wall Street Journal munkatársa volt. Az „Eleni” című memoárját, amely családja második világháború alatti görögországi élményeit meséli el, John Malkovich főszereplésével filmre vitték.
A The New York Times perére reagálva az OpenAI kijelentette, hogy tiszteletben tartják a tartalomkészítők és -tulajdonosok jogait, és elkötelezettek amellett, hogy biztosítsák számukra az AI-technológia és az új bevételi modellek előnyeit. Meglepetésüket és csalódottságukat fejezték ki a jogi lépések miatt, de továbbra is bíznak abban, hogy kölcsönösen előnyös megoldást találnak.
Plágiummal vádolta hétfőn a Pressone.ro portál Sorin Cimpeanut, a román kormány oktatási miniszterét. A tárcavezető szerint személye támadásával a készülő oktatási reformot próbálják kisiklatni.
A portálon a plágiumok leleplezésére szakosodott Emilia Sercan újságíró publikált alaposan dokumentált, tényfeltáró írást arról, hogy Cimpeanu a Bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem (USAMV-B) tanáraként 2006-ban és 2009-ben a saját nevén jelentette meg az egyetem Talajjavítás és a termőföldek öntözése jegyzetének 13 fejezetét, amelyek a jegyzet korábbi, más címen megjelent kiadásaiban más szerzők munkájaként jelentek meg.
Az egyetemi jegyzet 2000-ben még négy szerző munkájaként jelent meg. A harminc fejezet mindegyikénél külön is feltüntették a szerző nevét, és az akkor még adjunktus Cimpeanu csak két fejezetet jegyzett.
A 2006-ban kiadott változatban az egyetem már csak két szerző neve alatt adta ki a jegyzetet. Az időközben egyetemi tanárrá előlépett Sorin Cimpeanu ebben a változatban már 15 fejezetet jegyzett: nyolc olyant, amelyek a korábbi változatban a doktori dolgozatának az elkészítését irányító Ioan Plesa professzor neve alatt jelentek meg, és öt olyan fejezetet, amelyeket a korábbi kiadásban Alexandru Ene előadótanár neve alatt publikáltak. Szerzőtársa kilenc fejezetet másolt át ugyanezektől a szerzőktől.
Amint a Pressone.ro újságírója megjegyzi, a fejezeteket nagyon kis stilisztikai változtatásokkal másolták át a 2000-es kiadásból, úgy, hogy a plagizált könyvet a 2006-os kiadás irodalomjegyzékében sem tüntették fel.
Sorin Cimpeanut 2012-ben a Bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektorává választották. A tisztség betöltését azóta kétszer szakította meg: amikor 2014-2015-ben, majd 2020-tól az oktatásügyi tárca élére nevezték ki.
A Pressone arra is kitért, hogy a miniszter olyan oktatási reformot kezdeményezett, amely – ha az általa javasolt formában lépne törvényerőre – őt is mentesítené a plágium következményei alól.
Azt kezdeményezte, hogy csökkenjen három évre az akadémiai etikai normák megsértéséből következő polgári, közigazgatási, fegyelmi felelősség elévülési ideje.
Ugyanakkor a miniszter töröltetné az akadémiai etikai és integritási normák megsértéséért kiróható büntetések sorából az egyetemi oktató lefokozását, a visszaéléssel szerzett egyetemi cím vagy fokozat visszavonását, a munkaszerződés fegyelmi úton történő felbontását.
Sorin Cimpeanu a vádakra reagálva csak annyit kívánt közölni, hogy ezek fő célja az általa kezdeményezett tanügyi törvénytervezetek elfogadásának megakadályozása.
„A több millió gyermeket érintő tanügyi törvények elfogadásának leállítására irányuló próbálkozások nem befolyásolnak, még akkor sem, ha a személyem ellen irányulnak” – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
Emilia Sercan korábban több vezető politikus és egyetemi tanár plagizált doktori dolgozatáról közölt tényfeltáró cikkeket. Júliusban jogerősen három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia volt rektorát és helyettesét, mert halálosan megfenyegették az újságírót az egyetem doktori iskolájában zajló sorozatos plágiumokról írt cikkei miatt.
Januárban Nicolae Ciuca miniszterelnök doktori dolgozatát minősítette plágiumnak egy tényfeltáró írásban. Az ügyben a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség azóta is nyomoz. Ezt követően – állítása szerint – a román rendőrség juttatott el olyan róla készült, hiányos öltözetű fényképeket egy portálnak, amelyeket egy fenyegetés bizonyítékaiként ő maga adott át a rendőrségnek, amikor feljelentést tett a bűncselekményben.
A Soldier On Horseback by Anthony Van Dyck was painted around 1616, Annibale Carracci painted A Boy Drinking in the 1580s & Salvator Rosa's A Rocky Coast, With Soldiers Studying A Plan was painted in the late 1640s All stolen from Christ Church Picture Gallery on Saturday. pic.twitter.com/6K24EXtlyV
A Soldier On Horseback by Anthony Van Dyck was painted around 1616, Annibale Carracci painted A Boy Drinking in the 1580s & Salvator Rosa's A Rocky Coast, With Soldiers Studying A Plan was painted in the late 1640s All stolen from Christ Church Picture Gallery on Saturday. pic.twitter.com/6K24EXtlyV
Szabadalomsértés miatt közel 175 millió dollárt kell megfizetnie a Meta nevű óriáscégnek egy friss bírósági döntés nyomán – írta erről a Khaleej Times.
A portál szerint az ügy a cég szolgáltatásain, vagyis a Facebookon és az Instagramon elérhető élő felvételkészítés miatt indult. A bírák úgy vélik, hogy a Facebook ezt a technológiát nem magától találta ki, mert az ötlet eredetileg egy veterán amerikai katona fejéből pattant ki.
A Tom Katis nevű férfi társalapítóként szállt be egy Voxer nevű cégbe, ami arra keresett megoldást, hogyan lehetne egyszerűbbé tenni a harctéri kommunikációt, információáramlást. A bírósági dokumentumok szerint Katis 2001 szeptemberében Afganisztánban volt, ahol őrmesterként szolgált. Egy nap, amikor Kunar tartományban jártak, az egységét támadás érte, ami elmondása szerint rendkívül nehézkessé tette a másokkal való gyors információcserét.
Ügyvédjei szerint a katona Afganisztánból hazatérve, 2006-ban kezdett új, kommunikációs megoldásokon dolgozni. Ennek eredményeként készült el egy olyan szolgáltatás is, ami a Facebookon most elérhető élő videoközvetítéshez hasonló. Azaz: a használója nem csupán látja, hallja is, ami történik.
A bírósági dokumentumok szerint a Meta lényegében lemásolta ezt, majd pedig Facebook Live és Instagram Live néven a saját rendszereibe építette.
A közösségi oldal szóvivője szerint nem követtek el szabadalomsértést, ezért jogorvoslati kérelmet nyújt be a vállalat.
It's still an active scene where @Atlanta_Police say 2 teen boys are dead and 2 other teens + a preteen are in the hospital after being shot in what started as a dispute on social media. Investigators say there's multiple shooters, & young people are at police HQ. @11AliveNewspic.twitter.com/mCz5JUbmZ0
Mariag Carey-t beperelte egy dalszerző, aki azt állítja, hogy az All I want for Christmas is you című dal 1994-es megjelenése előtt 5 évvel társszerzője volt egy azonos című dalnak.
A keresetet a New Orleans-i szövetségi bírósághoz nyújtották be. A felperes Andy Stone legalább 20 millió dollár kártérítést követel Carey-től és a Sony Music Entertainmenttől szerzői jogok megsértése miatt – írta meg a Reuters.
Stone, aki a Vince Vance néven szokott fellépni a Vince Vance & the Valiants country-pop bandával, azt állítja, hogy kihasználták népszerűségét és egyedi stílusát és az engedélye nélkül rögzítették a szerzeményét.
A Reuters azt írja, hogy Carey és Stone dalainak a szövege és a dallama is eltérő. Az énekesnő és a Sony Music nem reagáltak Stone vádjaira.
Stone elmondta, hogy saját dala 1993-ban a karácsonyi szezonban nagy népszerűségnek örvendett és a Billboard listákra is felkerült. Ügyvédei közölték, hogy először 2021 áprilisában keresték fel Carey-t és a stúdiót, hogy kártalanítást kérjenek, de ekkor nem tudtak megegyezni. Stone ügyvédei nem válaszoltak további kérdésekre az üggyel kapcsolatban.
Plágiummal vádolják Xavier Bettelt, Luxemburg kormányfőjét 1999-es szakdolgozatával kapcsolatban. A politikus elismerte, talán más módszerrel kellett volna megírnia a kérdéses dolgozatot, és jelezte, volt egyetemére bízza, hogy ítéli meg a dolgot.
Plagizálással vádolták meg szerdán Xavier Bettel kormányfőt, aki még aznap elismerte, hogy hibát követett el. A plágiumváddal a kormányfő egyetemi szakdolgozatával kapcsolatban állt elő a Reporter.lu luxemburgi hírportál.
Bettel a lap szerint a francia Nancy Egyetem politikatudomány és közjog szakos hallgatójaként 1999-ben adta be a kérdéses szakdolgozatot, amely az európai parlamenti választási rendszer reformjáról szólt. A vádak szerint azonban az 55 oldalas dolgozatból 54 oldalon megjelölés nélkül használt fel idegen nyelvű forrásokat. Ebből 20 oldalt közvetlenül az Európai Parlament honlapjáról másolt át, illetve 9 oldalt vett át egy görög uniós parlamenti képviselő kutatásából is.
Bettel először úgy reagált a vádakra, hogy nem kívánja kommentálni a két évtizeddel ezelőtti dolgokra vonatkozó állításokat, de később elismerte, hogy „a szakdolgozatot talán más módszerekkel kellett volna megírnia”. Azt is kijelentette: elfogadja a Nancy Egyetem következtetéseit, ha az intézet úgy találja, hogy felül kell vizsgálni tudományos munkáját.
Emlékeim szerint, akkori legjobb tudásom és meggyőződésem szerint írtam a szakdolgozatot. Teljes mértékben megbízom az egyetemben, hogy értékelje, a szóban forgó munka megfelel-e az akkori tudományos kritériumoknak.
Anna-Lena Högenauer, a Luxemburgi Egyetem a Luxembourg Times hírportál által idézett politológiaprofesszora szerint Bettel dolgozata nagyon problematikus, mert hosszabb részeket szinte szóról szóra átvett más szövegekből. „Nem lehet véletlenül több oldalt csak úgy másolni.”
Bettel egyetemi témavezetője, Etienne Criqui nem cáfolta a volt diákjával szembeni vádakat. „Lehetséges, hogy a kormányfő internetes oldalakról vett át passzusokat. De a kontextus más volt” – mondta az újságíróknak arra hivatkozva, hogy két évtizeddel ezelőtt még nem léteztek a plágiumok felderítésére alkalmas informatikai szoftverek. Azt is hozzátette, hogy „ma már egy nagy 1-est adna a kormányfő munkájára”.
Hefte raus, Klassenarbeit! Wer hat das gesagt? Fabio De Masi in E-Mail an @SchickGerhard , Andreas Scheuer in WhatsApp an Ursula von der Leyen oder ein führender Beamter der Hamburger Finanzbehörde in E-Mail an Finanzsenator Dressel ? @finanzwende ?https://t.co/PFzXWVsTkG
Hefte raus, Klassenarbeit! Wer hat das gesagt? Fabio De Masi in E-Mail an @SchickGerhard , Andreas Scheuer in WhatsApp an Ursula von der Leyen oder ein führender Beamter der Hamburger Finanzbehörde in E-Mail an Finanzsenator Dressel ? @finanzwende 🤓https://t.co/PFzXWVsTkG
