A közelmúltban vált ismertté, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elítélte azt a brutalitást, amelyet Etiópia északi régiójában, Tigré szövetségi államban zajló konfliktus kivizsgálása során derültek ki. A vizsgálatról szóló jelentést egyébként Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi biztosa hozott nyilvánosságra.
Ez a jelentés az ENSZ Emberi Jogi Hivatala és az Etiópia kormánya által létrehozott Emberi Jogi Bizottság együttműködésének az eredménye. Ráadásul akkor jelent meg, amikor az afrikai országban újra bevezetésre kerül a rendkívüli állapot, és Tigré állam ellenzéki erői Etiópia fővárosát.
Az ENSZ ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a fent említett együttműködésre azért volt szükség, hogy a szakértői csapat „bejuthasson a problémás régióba”, ahová az etióp kormány gyakorlatilag nem engedi be az újságírókat és a jogvédőket. Ez a partnerség megdöbbenést keltett Tigré lakosaiban, a jogvédők és megfigyelők csoportjaiban, akik aggodalmukat fejezték ki a bizottság a kormánytól való függősége kapcsán.
Az ENSZ a maga részéről megerősítette a vizsgálat pártatlanságát, de elismerte, hogy a bizottság tagjai nem jártak a legtöbbet elszenvedett régiókban. A jelentés szerint az akadályok között szerepelt az is, hogy az etióp kormány megtagadta a hivatalosan megfigyelésre beszerzett műholdas telefonokat, amelyek a legfontosabb eszközei voltak a vizsgálatoknak, mivel Tigré-vel megszakadt a telefon- és internet kapcsolat.
„A Tigré-ben folyó konfliktust rendkívüli brutalitás jellemezte. Az általunk rögzített jogsértések és visszaélések súlyossága mindkét oldal elkövetői felelősségre vonásának szükségességét vonja maga után”, – jelentette ki Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi biztosa.
A nyomozás során kiderült, hogy mindegyik fél, beleértve a szomszédos Amhara régióból származó erőket is, amelyek a Tigré nyugati részére tartanak igényt, „bűncselekményeket követtek el, amelyek az emberiesség elleni bűncselekményekkel és katonai bűncselekményekkel egyenértékűek”.
A nyilvánosságra hozott jelentés a polgári áldozatok kérdését is érinti 2020 november eleje óta 2021 júniusáig, amikor is az etióp kormány egyoldalú fegyverszünetet hirdetett, ami végül is nem valósult meg. Alapját 269 bizalmas interjút tartalmaz jogsértések és visszaélések áldozataival és tanúival.
Számos etiópiai katonai tábort használtak elfogott tigrei harcosok vagy „a hadsereg támogatásával gyanúsított civilek” kínzására. A többi fogvatartottat országszerte „titkos helyeken” és katonai táborokban tartottak fogva, és sok esetben önkényesek voltak a letartóztatások. A háború első napjaiban a tigrei erők is letartóztatásokat végeztek azzal a gyanúval, hogy a hadsereget támogatják, némely esetben meg is kínozták őket.
Amikor Michelle Bachelet-et megkérdezték, hogy a legtöbb brutalitás köthető-e egyetlen, Tigré-ben harcoló militáns csoporthoz, a biztos megjegyezte, a nyomozás során kiderült, hogy „nagyszámú jogsértés kapcsolódik az etióp védelmi erőkhöz, de azt is láttuk, hogy a tűzszünet óta a tigrei erők is vádolhatóak visszaélésekkel, amelyek a mai napig folynak”.
Abiy Ahmed etióp miniszterelnök a vizsgálat eredményeit kommentálva kijelentette, hogy a jelentés egyértelműen megerősíti, hogy népirtásról szóló állítások hamisak, és teljesen mértékben alaptalanok”.
Mint ismeretes, az etióp Tigré szövetségi államban kirobbant konfliktus több ezer emberéletet követelt azóta, hogy Abiy Ahmed Nobel-békedíjas miniszterelnök, hogy engedélyezte az eritreai katonáknak behatolni ebbe a régióba, és csatlakozni az etióp erőkhöz a tigrei erők elleni küzdelemben, amelyek Abiy hatalomra jutásáig dominánsak voltak a nemzeti kormányban.
Azóta az etnikai tigreieket országszerte önkényes őrizetbe vételeknek vannak kitéve, Tigré civil lakossága csoportos nemi erőszakról, éhségről, tömeges üldöztetésről számolt be. Miután tigrei erői júniusban visszaszerezték az irányítást a régió felett, az etióp kormány blokádot vezettek be Tigré ellen, gyakorlatilag minden humanitárius segély és kereskedelmi termékhez való hozzáférés letiltva. Ezen kívül a háború elől menekülő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táborai hónapokig nem kaptak elegendő élelmet. A vizsgálat azonban „nem tudta megerősíteni a humanitárius segélynyújtás szándékos vagy nem szándékos megtagadását a Tigré polgári lakosságától, vagy az éhség fegyverként való alkalmazását”.
The Oromo celebrations in Addis Ababa this morning turned into a protest against Colonel Abiy, demanding the release of Jawar Mohamed, Bekele Gerbe & all #Oromo prisoners.
