Azonnali hatállyal kivonja az ENSZ békefenntartóit Maliból

Száhel-övezet – Szahara alatti térség – jelenti mostanság az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kihívást.

A Maliban hatalomra került junta még júniusban követelte az ENSZ-től, hogy a MINUSMA (United Nations Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali) nevű békefenntartó haderőt tíz év után vonja ki a nyugat-afrikai országból. A missziót eredetileg a szeparatista és iszlamista lázadók féken tartása érdekében hozták létre, működési területe Mali északi részén volt.

A Maliban állomásozó békefenntartók vezetése vasárnap közölte, hogy meggyorsítja a csapatok kivonását, az országban egyre inkább romló biztonsága és az ott állomásozó katonák épségének megóvása érdekében – tudósított róla a  Deutsche Welle.

Békemegállapodások és incidensek a térségben

Az elmúlt napokban a Száhel-övezetben élő tuaregek vezette lázadó szövetség azzal vádolta a mali erőket és a Wagner orosz zsoldosait, hogy megsértették a korábbi tűzszünetet, amikor megtámadták a nomádok közelben állomásozó erőit. A mali hadsereg azt jelentette, hogy az előző napi összecsapásokban 6 katona és 24, a terroristák elleni harcra kiképzett, a különleges egységekhez tartozó tagjuk vesztette életét.

Egy magas rangú biztonsági tisztviselő megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy a MINUSMA egységei elhagyták Malit, hozzátéve, hogy a kivonulás során semmiféle incidens nem történt. Ennek azonban ellentmondanak az ENSZ békefenntartóinak beszámolói, melyek szerint az egyik kivonuló konvojukon kétszer is rajtaütöttek, aminek során három kéksisakos is orvosi ellátásra szorult.  A képviselő azt is hozzátette, hogy a békefenntartó erők elleni támadások a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek minősülnek.

A lázadók szóvivője telefonon beszámolt a Reutersnek arról, hogy a harcok még vasárnap reggel is tartottak a tuaregek vezette lázadók és a mali hadsereg között. 

A MIMUSMA nevű békemisszió még 2013-ban indult a nyugat-afrikai államban, miután a tuareg szeparatisták és az iszlamista dzsihadista csoportok lázadást robbantottak ki az ország északi részén. Az iszlamista felkelés azóta átterjedt a szomszédos Burkina Fasóra és Nigerre is, emberek ezreinek halálát és milliók kivándorlását eredményezve, amely végül így a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága lett. Az ENSZ-csapatok mostani távozása tovább nehezítheti azt a békemegállapodást, amit még Mali kormánya és a tuaregekek kötöttek 2015-ben annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot a radikális iszlamista csoportokkal a térségben.

Francia szövetség után orosz barátság

Maliban 2020 és 2021-ben ragadta magához a katonai junta a hatalmat, amelyet megkönnyített az országban uralkodó politikai instabilitás. A hatalmon lévő hadsereg azóta már összetűzésbe került volt gyarmattartójával, Franciaországgal, ezért Oroszországhoz fordult politikai és katonai támogatásért. Ennek nyomán jelentek meg az afrikai államban az orosz Wagner zsoldoscsapat tagjai. Közülük nagyjából ezren harcolnak a junta oldalán.

(Index)