Szexuális erőszak és kínzás miatt pereli be egy észak-koreai nő Kim Dzsongunt

Egy észak-koreai disszidens polgári és büntetőjogi keresetet nyújtott be Kim Dzsongun, az ország vezetője ellen az országban fogva tartása alatt elszenvedett bántalmazások miatt. Azt mondta, szexuális erőszak áldozata lett, és felelősséget érez cselekedni annak érdekében, hogy más nőkkel ez ne történhessen meg a jövőben.

Choi Min-kyung 1997-ben menekült Észak-Koreából Kínába, de 2008-ban erőszakkal visszavitték. A nő azt mondta, hogy visszatérése után szexuális erőszak áldozata lett és megkínozták – írja a BBC.

Pénteken Szöulban nyújtotta be a keresetet, és így ez lesz az első alkalom, hogy egy észak-koreai születésű disszidens jogi lépéseket tesz a rezsim ellen – közölte egy dél-koreai székhelyű jogvédő csoport, amely Choi asszonyt segíti. A dél-koreai bíróságok a múltban már hoztak Észak-Korea ellen ítéleteket dél-koreaiak hasonló állításai alapján, de ezek az ítéletek nagyrészt szimbolikusak, Phenjan teljesen figyelmen kívül hagyja őket.

Az ügyben Kim és négy másik phenjani tisztviselő neve szerepel. A jogvédő csoport, az Észak-Koreai Emberi Jogok Adatbázisközpontja (NKDB) azt is tervezi, hogy Choi asszony ügyét az ENSZ és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjeszti.

Őszintén kívánom, hogy ez a kis lépés a szabadság és az emberi méltóság helyreállításának sarokkövévé váljon, hogy többé egyetlen ártatlan észak-koreaiaknak se kelljen szenvednie e brutális rezsim alatt – mondta Choi asszony szerdán az NKDB közleménye szerint.

„Az észak-koreai rezsim kínzás áldozataként és túlélőjeként mély és sürgős felelősséget vállalok, hogy felelősségre vonjam a Kim-dinasztiát az emberiség elleni bűncselekményekért” – mondta.

Choi asszony 2012-ben ismét el tudott menekülni Észak-Koreából, és Délen telepedett le. Azt mondta, hogy a megpróbáltatásai okozta pszichológiai trauma továbbra is fennáll, és gyógyszereket kell szednie.

A nemzetközi jogvédő csoportok évek óta dokumentálják Észak-Korea állítólagos emberi jogi jogsértéseit, a politikai foglyok bántalmazásától a nemi és társadalmi osztályon alapuló szisztematikus diszkriminációig.

Hanna Song, az NKDB ügyvezető igazgatója a BBC Koreannak elmondta, hogy a perek igen jelentősek, mivel a polgári perekkel párhuzamosan büntetőeljárásokat folytatnak. Az Észak-Korea elleni korábbi bírósági ügyek ugyanis polgári peres eljárásokra korlátozódtak.

Szexuális erőszak, fogva tartás és kényszerítés a vádak között

2023-ban egy szöuli bíróság arra kötelezte Észak-Koreát, hogy fizessen 50 millió wont (36 000 dollárt) három dél-koreai férfinak, akiket a koreai háború alatt Észak-Koreában hadifogságba ejtettek, és kihasználtak.

2024-ben az észak-koreai kormányt arra is kötelezték, hogy fizessen 100 millió wont öt koreai japán disszidensnek. Az 1960-as és 1980-as években Japánból Észak-Koreába menekülő több ezer emberhez tartoztak egy hazatelepítési program keretében. Azt mondták, hogy évtizedekkel ezelőtt a „földi paradicsom” ígéretével csábították őket Észak-Koreába, ehelyett azonban őrizetbe vették és munkára kényszerítették őket.

Észak-Korea egyik keresetre sem reagált.

Song asszony, az NKDB képviselője azt mondta, hogy az ítéletek a felperesek számára nagyon is fontos volt, és megadták nekik szükséges lezárást.

Az évek során megértettük, hogy az áldozatok valójában nem csupán anyagi kártérítést keresnek, hanem elismerést. Egy nekik kedvező bírósági ítélet hatalmas jelentőséggel bír. Azt mondja nekik, hogy a történetük nem ér véget velük, hanem azt az állam is elismeri, és hivatalosan is rögzíti a történelemben – mondta Song asszony.

(origo.hu)