Hogyan értek véget a hétvégi tüntetések Franciaországban és milyen következtetéseket von le ebből a francia kormány?

A múlt hét végén Franciaországban ismét forró volt a hangulat a tüntetők miatt, akik újra az utcára vonultak, kritikus feliratokkal a plakátjaikon a botrányos, a Globális biztonságról szóló törvényjavaslat ellen tiltakoztak. A szombati tiltakozási akció során a fővárosban 142 embert vettek őrizetbe, számolt be Gerald Darmanin francia belügyminiszter Twitteren.

A párizsi tüntetés során összecsaptak a tüntetők és a rendvédelmi szervek alkalmazottai. Sajtóértesülések szerint a felháborodott tüntetők a város központjában kövekkel dobálták meg a rendőröket, felgyújtottak néhány autót.

A rendőrség egy meghatározott útvonalon megpróbálta kiszorítani a több ezer tüntetőből álló csoportot a központból oda, ahol a rendőrök autóbuszai és vízágyúk voltak felállítva. Később, amikor a tüntetők oszlopa a Shuttle térről a Köztársaság térre érkezett meg, újabb zavargásokra került sor. Sajtóértesülések szerint a tüntetők petárdákat, palackokat és zajgránátokat dobáltak a rendőrök irányába. Ők sem maradtak adósak, és válaszul könnygázbombát és vízágyúkat vetettek be. Egyébként a „Globális biztonságról” szóló törvényjavaslatra hasonlóan reagáltak számos más nagyvárosban is, többek között Bordóban, Dijonban, Strassburgban. Lyonban a rendőrök szintén könnygázt vetettek be a városban tüntetők ellen.

A tömeges tüntetések Franciaországban akkor kezdődtek, amikor az ország Nemzetgyűlése (Franciaország parlamentje – szerk.) első olvasatban elfogadta a „Globális biztonságról” szóló törvénytervezetet.

A dokumentum kibővíti az ország rendvédelmi szervei alkalmazottait jogkörét, többek között lehetővé teszi a rendőrség számára a kereskedelmi egységek közelében elhelyezett videokamerák által rögzített anyagok áttekintését valamint azon kamerákét, amelyek az ingatlantulajdonosok birtokában vannak, a francia hatóságok véleménye szerint, lehetővé tegyék az épületekben a közös használatban lévő területek „illegális elfoglalása” elleni küzdelmet. Ezen kívül az állami vállalatok ügynökei is hozzáférhetnek az általános használatú autópályák video-megfigyelési rendszeréhez.

A törvénytervezet 24. cikkelye kimondja, hogy a rendfenntartó erők képviselőinek „gonosz szándékkal” való ábrázolása, aminek következtében megállapítható személyazonosságuk, egy évig terjedő szabadságvesztéssel valamint 45 ezer euró bírsággal büntetendő. A törvénytervezet ellenzői a sajtószabadság megsértéseként értelmezték a kezdeményezést és tüntetni kezdtek, ami a legtöbb esetben zavargásokká fajult.

December 5-én, a francia belügyminisztérium adatai szerint, a tüntetések során a rendvédelmi szervek közel 70 alkalmazottja megsebesült, a 95 legaktívabb tüntetőt letartóztatták. Ekkor a tüntetés résztvevői kövekkel és petárdákkal dobálták meg a rendvédelmi szervek alkalmazottait is, több autót felgyújtottak. Ezen kívül a város utcáin betörték a kirakatokat, barikádokat építettek és megpróbálták tönkretenni a kültéri térfigyelő kamerákat. A rendőrség ekkor könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására érdekében. A zavargásokat követően Gerald Darmanin francia belügyminiszter elítélte a „vandalizmust”, Twitteren közzétett bejegyzésében megjegyezte, hogy „a rendbontók a köztársaságot rombolják”.

Mint ismeretes, az ország vezetése már bejelentette, hogy úgy döntöttek, „visszavonják a 24. cikkelyt és felülvizsgálják annak tartalmát”, ellenben a tüntetők a cikkely teljes visszavonását szorgalmazzák.

Meg kell jegyezni, hogy a franciaországi tüntetéseket a rendőrség erőszakos fellépésének esetei előzték meg. Az egyik ilyen esemény Párizs központjában történt. A sajtó által nyilvánosságra hozott, térfigyelő kamera által rögzített felvételen látszik, ahogy a rendőrök Michel Zecler, sötét bőrű producert megverik, aki megpróbált a stúdiójába elmenekülni a bírság elől, mivel nem volt rajta védőmaszk. Az eset széles körű társadalmi felháborodást váltott ki, még az ország elnökét, Emmanuel Macront is arra kényszerítve, hogy elítélően nyilatkozzon a rendvédelmi szervek cselekedetét illetően.

Később a Brutnak adott interjújában Macron elnök elmondta, hogy 2021 januárjában egy speciális internetes platformot nyitnak meg, ahova az illetékesek benyújthatják panaszaikat diszkrimináció és a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatban.

NEWSMAKER