Nyilvános Korán-égetéseket tartott egy dán bevándorlásellenes politikus csütörtökön és pénteken Svédország több pontján. Az esemény erőszakba torkollt.
A svéd állampolgársággal is rendelkező Rasmus Paludan svédországi akciói nyomán kitört rendbontásokban 2022. április 14-én Norrköpingben és Linköpingben négy ember sérült meg, köztük két rendőr. A tiltakozók több autót, többek között rendőrségi járműveket is felgyújtottak, írta meg az MTI.
A pénteken tartott Korán-égetéseken újabb rendbontások voltak Stockholm Rinkeby nevű elővárosában, ahol különösen sok bevándorló él.
Svéd sajtójelentések szerint 24 embert állítottak elő hatósági személy elleni erőszak és zavargáskeltés vádjával.
Hírügynökségek szerint Paludan a szomszédos Svédországban végrehajtott, vitatott akcióival szeretné népszerűsíteni a 2017-ben Dániában alapított, Stram Kurs (Kemény Vonal) nevű bevándorlásellenes pártját. Paludan a napokban további Korán-égetéseket tervez. Eddigi akcióihoz hatósági engedéllyel rendelkezett.
JUST NU: Våldsamma upplopp – tre personer har skjutits av polisen i Norrköping, enligt källor till NT • Aftonbladets är på plats • Följ liverapporteringen https://t.co/cmH3Z7ZyaYpic.twitter.com/q9zqzKJDbF
Miután heves felháborodást váltott ki egy 400 járműből álló oroszbarát autós-motoros konvoj Berlinben, hétvégére ismét ruszofil tüntetéseket terveznek több német városban is – írja a dpa-AFX hírügynökség. Vasárnapra például Hannoverbe szerveznek egy konvojt, melyre a városi rendőrség szóvivője szerint már több mint 500-an regisztráltak.
Az eredetileg múlt vasárnapra meghirdetett, 700 járművet felvonultató autós felvonulásra ugyan Frankfurtban nem kerül sor, ám a városvezetés szerint egy másik oroszbarát gyűlést szigorú feltételek mellett meg lehet tartani, erre eddig 2000 résztvevőt regisztráltak.
A demonstráció mottója: „Az oroszajkú polgárok zaklatása és diszkriminációja ellen / A háború ellen – a békéért”.
A város csütörtökön bejelentette, hogy a közrendvédelmi hivatal a közbiztonság és a közrend fenntartása érdekében a felvonulásra számos feltételt szabott”. Tilos egyebek között bizonyos szimbólumok és jelvények, például a V és Z betű feltüntetése, valamint a „Szent György-szalag” viselése, mivel ezek az Ukrajnában folytatott orosz háborús tevékenységet jelképezik.
A múlt vasárnap felháborodást keltő berlini konvojhoz tartozó számos autót fehér-kék-piros színű orosz zászlókkal díszítettek. Torsten Akmann (SPD) belügyi államtitkár szerint pedig a háború támogatói által használt Z betűt is látni lehetett a járműveken.
Srí Lanka kormánya így reagált arra, hogy az országban megmozdulásokra került sor az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt.
Srí Lanka kormánya blokkolta a hozzáférést a közösségi oldalakhoz, és 36 órás kijárási tilalmat hirdetett, miután az országban megmozdulásokra került sor az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt.
A kijárási tilalom ellenére több tucat ellenzéki képviselő gyűlt össze Szadzsit Premadasza ellenzéki vezető otthona előtt vasárnap, és indult meg a főváros központjában található Függetlenség tér felé. Megmozdulásuknak a hadsereg vetett véget.
Az utcán csak azok tartózkodhatnak, akik írásos hatósági engedéllyel rendelkeznek. A kijárási tilalom szombat alkonyatkor kezdődött, és hétfő reggel hatig tart.
A fővárost, Colombót is magában foglaló Nyugati tartományban 664 embert vettek őrizetbe a kijárási tilalom megsértéséért – mondta el egy rendőrségi tisztségviselő.
A Facebook, a Twitter, az Instagram és a WhatsApp elérhetetlenné vált az országban – írta az internet-hozzáférést monitorozó NetBlocks a Twitteren. A korlátozások célja az újabb tüntetések elkerülése.
A feldühödött tömeg csütörtökön autókat gyújtott fel Gotabaja Radzsapaksza elnök otthonának közelében, valamint összecsapott a rendőrökkel. Legalább két tucat rendőr megsérült. Pénteken őrizetbe vettek 53 tüntetőt. A helyi média szerint elfogtak és megkínoztak öt sajtófotóst. A kormány azt ígérte, kivizsgálja az ügyet.
A tiltakozások átterjedtek az ország más részeire is. A megmozdulások nyomán az elnök rendkívüli állapotot hirdetett pénteken, és utcára vezényelte a katonaságot.
A tüntetők nemcsak az elnök, hanem az országban nagy befolyású Radzsapaksza család hivatalos tisztséggel rendelkező tagjainak távozását is követelték.
A dél-ázsiai szigetország a 74 éve kivívott függetlensége óta nem látott gazdasági nehézségekkel küzd, amelyeket tovább súlyosbított a koronavírus-járvány és a turizmusból származó bevételek elmaradása. Az országban naponta órákig nincs áramszolgáltatás az üzemanyaghiány miatt, és az élelmiszerárak is elszabadultak.
A Kukuryki-Kozlowiczy határátkelőnél legalább 10 kilométeres sorban állnak a Lengyelországból Fehéroroszországba belépésre váró teherautók.
Szombat reggel egy körülbelül 200 fős csoport gyűlt össze az átkelő bejáratánál, és újból felszólították az európai államokat, hogy állítsák le az Oroszországgal folytatott kereskedelmet.
A tüntetők többnyire ukránok voltak, akik vagy régóta Lengyelországban élnek, vagy nemrég menekültek. Céljuk, hogy megbénítsák az orosz teherforgalmat, mely a lengyel-fehérorosz útvonalon igyekszik kijátszani a közúti áruszállításra vonatkozó szankciókat.
„Ez az egyik legfontosabb közlekedési folyosó, ahol az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező teherautók átkelhetnek a határon” – mondta a 33 éves Svitlana Maistruk a TRT Worldnek. „A kereskedelemből származó bevétel pedig az ukrajnai háború finanszírozására megy el” – tette hozzá.
“Amikor elkezdtük leállítani a forgalmat, a rendőrség nem avatkozott közbe. Eléggé támogatóan viselkedtek a tüntetőkkel szemben, és megpróbálták garantálni a biztonságunkat” – magyarázta egy demonstráló, hozzátéve, hogy volt néhány összetűzés a sofőrök – akik közül néhányan szerinte Putyin-pártiak – és a tüntetők között.
Rejon Białowieży: kolejna próba nielegalnego przekroczenia granicy została wczoraj udaremniona przez żołnierzy i funkcjonariuszy. Atak agresywnych migrantów był wspierany przez białoruskie służby. pic.twitter.com/jnedZOfCzb
Dziś w nocy doszło do inspirowanej przez Białorusinów próby nielegalnego przekroczenia granicy w Dubiczach Cerkiewnych. Grupa około 100 migrantów została zatrzymana przez polskie służby. pic.twitter.com/U5euWpufiL
Százezrek vonultak utcára Madridban „a vidéki Spanyolország jövőjéért” és az elszabadult üzemanyagárak ellen tüntetve, tette közzé az MTI.
A legjelentősebb élelmiszeripari szövetkezetek, gazdálkodói és állattenyésztői szakmai szervezetek által meghirdetett felvonuláson a szervezők szerint 400 ezren, a kormányzat szerint 150 ezren vettek részt.
Több mint 1500 autóbusszal Spanyolország minden szegletéből érkeztek tüntetők, akik zászlókat lobogtatva, transzparenseket magasba emelve vonultak végig a városon. Voltak, aki állataikat, vadászkutyákat, lovakat, kakasokat is hoztak a tüntetésre.
A spanyol főváros legnagyobb sugárútjain traktorok tucatjai haladtak keresztül. A lassú menet három óra alatt jutott el a mezőgazdasági tárca épületétől mintegy öt kilométerre található környezetvédelmi minisztériumig, közölte az MTI.
A tüntetők azonnali cselekvési terv elfogadását követelték az ágazat jövedelmezőségének érdekében, és beavatkozást sürgettek az alacsony, a bekerülési költség alatti felvásárlási árak ellen. Felhívták a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború tovább rontott eddigi helyzetükön, a többi közt az üzemanyagárak megugrásával, valamint az eddig Ukrajnából importált takarmánygabona hiányával.
Állítják: a vidék jövője forog kockán, mivel egyre kevesebb fiatal keresi a megélhetését ebben a szektorban, emiatt egyes térségeket az elnéptelenedés veszélye is fenyeget.
Az EFE spanyol hírügynökség beszámolója szerint a 47,3 milliós dél-európai országban a lakosság kevesebb mint 4 százaléka dolgozik a gazdaság elsődleges szektorában, ráadásul többségük idős.
la expolsión de puerta de toledo en madrid es que acaba de derrumbarse sobre el patio de mi antiguo colegio el edificio de una parroquia pic.twitter.com/FaDsnwaPd1
Una explosión en la calle Toledo un minuto después de pasar yo por ahí no sabemos que ha sido si es una explosión de gas o es otra cosa. pic.twitter.com/rP7JpdxVm9
Berlinben „Állítsuk meg Putyint, állítsuk meg a háborút” feliratú transzparenssel vonultak az utcára az emberek, de a hétvégén Európa-szerte zajlottak békepárti tüntetések.
Lyonban több mint 2500-an vettek részt a vasárnapi tüntetésen, amelyet ukrán kötődésű szervezetek hirdettek meg. A megrendítő beszédek után az egyik résztvevő osztotta meg gondolatait a helyzetről.
„Csak diákok vagyunk, de fontos, hogy megtegyük, amit ebben a szituációban tudunk. Távol vagyunk a hazánktól, a családunktól, de innen is igyekszünk támogatni az országunkat a rendelkezésünkre álló eszközökkel.”
Spanyolországban is több ezer tüntető vonult az utcára számos városban, hogy az ukrajnai háború ellen tiltakozzon. Az egyik belarusz résztvevő a következőképpen értékelte a helyzetet.
„Legalább itt, Barcelonában kimehetünk az utcára, és kifejezhetjük a véleményünket. Sajnos otthon, a hazánkban ezt nem tehetjük meg, mert komoly következményekkel kéne számolnunk.”
Rómában több száz demonstráló gyűlt össze, hogy a Köztársaság téren tüntessen a háború ellen. Olaszországban több mint 250 ezer ukrán él, és a háború kitörése óta átlagosan napi 3 ezer menekült érkezik az országba.
Kazahsztán fővárosában is ezrek vettek részt egy békepárti demonstráción. Az Oroszországgal szövetséges országban a hatóságok általában meg szokták tiltani a politikai tüntetéseket, ezúttal azonban engedélyezték a megmozdulást.
BREAKING ⚡️⚡️⚡️ Another (meaning 8th) Russian military general was killed in what Putin calls “special military operation” in Ukraine 3 hours ago today Major General Vladimir Petrovich Frolov, deputy commander of 8th Army, was buried in Saint Petersburg https://t.co/nlF5nZfn3npic.twitter.com/YZbMJyBod0
Ezrek tüntettek szombaton Athénban a szakszervezetek felhívására a magas megélhetési költségek miatt.
A görög fővárosban a parlament épülete előtt gyülekeztek a PAME szakszervezet felhívására a demonstrálók, hogy tiltakozzanak az infláció, a rosszabbodó életkörülmények és az új munkaügyi törvény ellen.
Januárban az árak 6,2 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év januárjában, és az áremelkedés az ukrajnai háború miatt várhatóan tovább folytatódik.
Hivatalos adatok szerint az elektromos áram árai januárban 56 százalékkal nőttek, az üzemanyagoké 21,6 százalékkal, a földgázé pedig 156 százalékkal emelkedett.
A konzervatív kormány segítséget ígért a legrászorultabbaknak, valamint kilátásba helyezte a jelenlegi mintegy 650 eurós havi minimálbér megemelését. Krisztosz Sztaikúrasz pénzügyminiszter péntek este kijelentette, hogy Görögország idő előtt visszafizeti a Nemzetközi Valutalap kölcsönét és az így megtakarított kamatokat a háztartások és a vállalatok megsegítésére fordítják.
Görögországot, ahol a munkanélküliség 13 százalékos – az egyik legmagasabb az euróövezetben –, még mindig sújtja a 2010-2018 közötti pénzügyi válság súlyos öröksége. Az Európai Unióban a szegények arányát tekintve a harmadik helyen áll Bulgária és Románia mögött, 2020. évi hivatalos adatok szerint a lakosság egynegyedét (28,9 százalékát) fenyegeti szegénység. A koronavírus-világjárvány súlyos csapást mért a görög gazdaságra, a GDP egynegyedével csökkent, visszaestek a bérek és a jövedelmek.
A gazdaság mintegy egynegyedét kitevő turizmus újbóli fellendülésének – amely tavaly több mint tízmilliárd eurós bevételt jelentett a költségvetésnek – és az Európai Unió támogatásainak köszönhetően az ország 2021-ben visszanyerte veszteségei egy részét. A bruttó hazai össztermék, amely az előrejelzések szerint 6 százalékos volt 2021-ben, idén a 4,5 százalékot is elérheti a két évvel korábbi 9 százalékos visszaesés után.
Az államadósság szintén csökkenőben van: míg 2021-en a GDP 197,1,0 2020-ban pedig 206,3 százaléka volt, idén várhatóan 189,6 százalékra csökkent.
Megbénult pénteken Párizsban a tömegközlekedés a fizetésemelést követelő dolgozók sztrájkja miatt: a 14 metróvonal közül nyolcon egyáltalán nem indultak szerelvények, haton pedig csak a reggeli és az esti csúcsforgalmi időkben közlekednek vonatok; a buszok, a villamosok és az elővárosi vonatok (RER) is ritkán járnak.
A városban azonban a vártnál kisebbek a dugók, miután a párizsiak egy jelentős része a koronavírus-járvány miatt még otthoni munkavégzésben dolgozik, illetve a hét utolsó munkanapján otthon maradt az előre bejelentetett figyelmeztető munkabeszüntetés idejére. A tömegközlekedési dolgozók valamennyi szakszervezete (CGT, FO, Unsa, CFE-CGC) egységesen munkabeszüntetésre szólította fel a dolgozóit a nyomásgyakorláshoz a fizetésemelésről megkezdett tárgyalások idejére. A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP vezetősége előzetesen azt ígérte, hogy a dolgozók keresete nem veszít semmit vásárlóerejéből. Hétfőn átlagosan 2,7 százalékos fizetésemelést ajánlottak 2022-re, a szakszervezetek viszont azt állítják, hogy a vezetőség csak 0,4 százalékos emelést garantált, miközben a statisztikai hivatal szerint az infláció az első negyedévben meg fogja haladni a 3 százalékot. A szakszervezetek egységesen 3 százalékos emelést követelnek. Utoljára 2019-ben, a pandémia előtt volt közlekedési sztrájk Párizsban, akkor a nyugdíjreform ellen tüntettek a dolgozók.
Több ezren vonultak az utcákra szombaton az ukrán fővárosban, Kijevben az orosz inváziótól való félelem közepette – írja a Reuters.
Az ukrán tüntetők „Dicsőség Ukrajnának!” skandálással, „Az ukránok ellenállnak”, illetve „A megszállóknak meg kell halniuk!” feliratú transzparensekkel vonultak utcára.
Az ukrán vezetők igyekeznek csillapítani a kedélyeket, miközben több mint 100 ezer orosz katona gyülekezett fel az ukrán határ közelében, és egyre több ország szólítja fel Ukrajna elhagyására állampolgárait.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy ellenségeik legnagyobb barátja a pánik.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij közben úgy nyilatkozott, megerősítették Kijev védelmét, az ellenséget pedig nem virágokkal, hanem Stinger, Javelin és NLAW rakétákkal várják.
Könnygázzal oszlatta a tüntetőket a rendőrség a párizsi Champs-Elysées sugárúton szombaton, röviddel azután, hogy a koronavírus miatti korlátozások ellen tiltakozó kocsioszlop megérkezett a francia fővárosba.
A kanadai tiltakozás mintájára szerveződött, elégedetlenségüknek dudálással és a forgalom akadályozásával hangot adó autósok francia zászlókat lobogtatva rajzottak az Diadalív körül, fittyet hányva a rendőrségi tilalomra.
A rendőrség korábban ötszáz járművet tartóztatott fel Párizs környékén, amelyek a betiltott tüntetésre igyekeztek, és csaknem háromszáz bírságot osztott ki. A hatóságok több mint hétezer rendőr mozgósításával, ellenőrzőpontok felállításával, páncélozott személyszállító járművekkel és vízágyúkkal készültek a megmozdulásra.
A tüntetés oka az volt, hogy a legújabb szabályozás értelmében a francia állampolgárok csak oltási igazolvánnyal vehetnek igénybe számos szolgáltatást. Franciaországban hetek óta tiltakoznak emiatt.
Az elnökválasztás közeledtével Emmanuel Macron francia államfő szeretné elkerülni, hogy a megmozdulások a 2018-as sárgamellényes tüntetésekhez hasonló széleskörű társadalmi elégedetlenségbe torkolljanak.
A rendőrség két utcai felvonulást engedélyezett szombatra Párizsban: az egyik az oltásellenes tüntetőké, a másik a sárgamellényeseké.
A hatóságok közölték, hogy őrizetbe vettek öt tiltakozót a francia főváros déli részén, akiknél csúzlik, kalapácsok, kések és gázálarcok voltak.
Franciaországon kívül a hollandiai Hágában is tiltakozást szerveztek szombaton. Ott a parlamenti épületegyütteshez vezető utat torlaszolták el a tiltakozás résztvevői.