26 év börtönbüntetésre ítélte a hágai különleges törvényszék a szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyik vezetőjét Salih Mustafát. Ez volt az első alkalom, hogy bűnösnek mondtak ki egy UÇK parancsnokot.
Mustafa az ország Szerbiától való elszakadásáért folytatott konfliktus idején önkényesen fogva tartott és megkínzott olyan foglyokat, akiket Szerbia támogatóinak tartottak, és egyiküket meg is gyilkolta. A bírónő mérföldkőnek nevezte az ítéletet.
“ Senki ne higgye, hogy ezeket a vádakat Koszovói Felszabadítási Hadsereg vagy a koszovói nép ellen emelték.Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. Éppen Koszovó népe volt az, aki az országgyűlésén keresztül úgy döntött, hogy létrehozza és felhatalmazza ezt az intézményt ” – mondta indoklásában a bíró Mappie Veldt-Foglia
Mustafát az 1999 áprilisában a koszovói Zllashban lévő UÇK-telepen elkövetett bűncselekményekért ítélték el. Koszovóban tartóztatták le 2020-ban. Ezután küldték Hollandiába, hogy az Európai Unió által támogatott Koszovói Szakértői Kamarák előtt álljon bíróság elé, amelyet kifejezetten a háborús bűncselekmények vádjainak kivizsgálására hoztak létre.
Személyesen is bántalmazott két fogvatartottat
Mustafa az UÇK BIA gerillaegységének volt a parancsnoka. A bíróság szerint, amellett, hogy a bűncselekményekben részt vevő egységet vezette, még személyesen is bántalmazott két fogvatartottat.
Egyiküket színlelt kivégzésnek vetette alá Mappie Veldt-Foglia bíró A gyilkosság áldozata a súlyos bántalmazás, az orvosi segítség megtagadása és a lőtt sebek kombinációjába halt bele. Bár a bíróság nem tudta megállapítani, hogy ki lőtte le az áldozatot, úgy ítélte meg, hogy a bántalmazás és az orvosi segítség hiánya „kizárólag” Mustafa felelőssége.
Koszovó volt elnökét, Hashim Thaçi -t is őrizetbe vette a bíróság. Thaçi más gyanúsítottakkal együtt várja a bírósági tárgyalást. A vád ellene többek között gyilkosság és kínzás. A volt elnök minden vádpontban ártatlannak vallja magát. Thaçi gerillavezérként szolgált a koszovói függetlenségi háború idején, majd a több mint 10 000 halálos áldozatot követelő konfliktus után a politikusi pályát választotta.
Kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte kedden a párizsi büntetőbíróság egy feloszlatott neonáci terrorcsoport, az OAS vezetőjét, aki baloldali politikusok és muzulmán vallási helyek ellen tervezett merényleteket.
Ez volt az első nagy per Franciaországban szélsőjobboldali terrorcsoport ellen az elmúlt négy évben, amely alatt hét neonáci szervezet ellen indult eljárás. Ezek keretében 48 embert helyeztek eddig vád alá szélsőjobboldali merényletterv miatt.
Az Organisation des armées sociales (Szociális hadseregek szervezet) elnevezésű csoport nevének rövidítése, az OAS szándékosan emlékeztetett az algériai függetlenségi háború idején az algériaiak elleni merényletekért felelős Organisation armée secrete (Titkos hadsereg szervezete) nevére.
Az ügyészség az alapító Logan Alexandre Nisin ellen tíz év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, a bíróság kilenc évre ítélte.
A bíróság egyébként terrorista bűnszövetkezetben bűnösnek mondta ki a további öt vádlottat is.
A csoport 23 és 33 év közötti tagjai szabadlábon védekezhettek a perben. Közülük a második vádlottat, Thomas Annequint hét év börtönbüntetésre ítélték, és a helyszínen őrizetbe is vették.
A vád szerint a 2016-ban alapított és 2017 októberben a hatóságok által feloszlatott csoport „fizikailag, pszichológiailag és anyagilag készített fel harcosokat egy azonnali faji háborúra”.
Célpontjaik között megjelöltek muzulmánokat, zsidókat, arabokat, fekete bőrűeket, valamint Christophe Castanert, aki 2017-ben kormányszóvivő és belügyminiszter volt, illetve Jean-Luc Mélenchont, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjét.
A csoport központi figurája, a 24 éves Logan Alexandre Nisin, az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. 2017-ben vették őrizetbe, azóta előzetes letartóztatásban volt.
Kihallgatásán azt vallotta, hogy a 2015-ös párizsi iszlamista merényletek és a 2016-os nizzai gázolásos terrortámadást követően született meg benne a terrorszervezet ötlete.
A nyomozás során kiderült, hogy az OAS-nak szervezeti felépítése és kézikönyve is volt, vállalkozások elleni fegyveres támadásokból akarta a későbbi merényleteit finanszírozni. Toborzó felhívásaikban gyűlöletet terjesztettek: „Arabok, feketék, csőcselék, migránsok, dílerek, dzsihadisták, te is arról álmodozol, hogy megölöd őket? Ez a közös vágyunk. Csatlakozz hozzánk!”
A bíróság előtt Logan Nisin elismerte, hogy az OAS-t eredetileg tényleg azért hozta létre, hogy terrorszervezet csináljon belőle, de az elképzelés időközben változott.
A többi gyanúsított is azzal védekezett, hogy a tevékenységük szavakra korlátozódott, nem tettek semmit, s a felelősséget a vezetőjükre hárították.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a vádlottak személyesen is felelősek, „egyesével és együtt is az OAS-t képviselték”. Az iszlamista terrorfenyegetettségre utalva a terrorelhárítási ügyészség a perben úgy vélte, hogy „ugyanannak a fanatikus éremnek a két oldalát” testesíti meg az iszlamizmus és a neonácizmus.
