Öt embert vettek őrizetbe Svédországban terrortámadás előkészítésének gyanújával

Öt embert vettek őrizetbe a svéd hatóságok terrortámadás előkészítésének gyanújával kedden. A svéd titkosszolgálat (Sapo) közleménye szerint az őrizetbe vettek a januári tüntetésen elégetett Korán miatt terveztek bosszút.

Három városban tartottak összehangolt razziát: Eskiltunában, Strängnäs-ben és Linköpingben. Az akciókat alapos titkosszolgálati nyomozás előzte meg. A hatóságok szerint a gyanúsítottak külföldi iszlamista szélsőségesekkel is kapcsolatban állnak. A stockholmi ügyészség péntekig dönt arról, hogy az öt személy előzetes letartóztatásban marad-e.

„A Biztonsági Szolgálatnak gyakran kell korai szakaszban beavatkoznia, hogy elhárítsa a lehetséges veszélyt. Nem várhatjuk ki, hogy egy bűncselekmény meg is történjen. Előtte, időben kell lépnünk” – hangsúlyozta Susanna Trehörning, a Sapo terrorelhárítási részlegének helyettes vezetője, és hozzátette: a keddi rajtaütés több ügyben párhuzamosan zajló nyomozás eredménye.

Ugyancsak kedden egy svéd bíróság megsemmisítette a rendőrség korábbi, a Korán elégetését betiltó döntését, az indoklás szerint „a tiltásnak nem volt megalapozott indoka”. A rendőrség ugyanis a januári események után lehetséges merényletekre és a svéd közbiztonságra gyakorolt következményekre hivatkozva több, a Korán elégetését tervező demonstrációt is betiltott.

Mi volt a svédországi Korán-égetések hátterében?

Az iszlám vallás szent könyvének egyik példányát január 21-én, a Törökország stockholmi nagykövetsége előtt zajló tüntetésen gyújtotta fel Rasmus Paludan dán szélsőjobboldali vezető, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali szerveződés alapítója. A történtek után megszakadtak a skandináv ország NATO-csatlakozásáról folytatott svéd-török tárgyalások, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig leszögezte: Stockholm ezután nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozást illetően.

A Koránt az iszlámban Isten szavának tekintik, és minden ellene irányuló támadás mélyen sértő a muszlimok számára. A nemzetközi felháborodást részben az váltotta ki, hogy a svéd hatóságok „hagyták” Paludannak, hogy elégesse a könyvet, mivel a rendőrség és a média gyakorlatilag tétlenül végignézte. Svédországban nagyon hangsúlyosak a szólásszabadságra vonatkozó törvények, és bár vezető politikusok elítélték a könyvégetést, egyben hangsúlyozták, hogy ezek miatt a törvények miatt nem állt módjukban megakadályozni azt.

Forrás