Újabb korrupt orosz katonai vezetőt tartóztattak le

Az orosz elnök az év elején rendelte el a katonai hierarchia átvilágítását és a hadseregben elburjánzott korrupció felszámolását. Azóta a vezérkar legmagasabb szintjein történtek letartóztatások, amelyek most elérték a harcokban érintett csapattestek egyik parancsnokát is.

Hétfő este jelentették be Moszkvában, hogy őrizetbe vették Valerij Mumindzsanov vezérőrnagyot, a Leningrádi Katonai Körzet helyettes parancsnokát, akit vesztegetéssel és kenőpénzek elfogadásával vádolnak.

A Nyomozó Bizottság szerint Mumindzsanov mintegy 20 millió rubel (220 ezer dollár) összegben fogadott el kenőpénzt azért, hogy elősegítse az egyes külső beszállítók javára szóló megrendeléseket, főként katonai egyenruhákra és más olyan ellátási cikkekre, mint bakancsok, hátizsákok és alsóruházat.

A súlyos bűncselekményeket vizsgáló speciális nyomozó hatóság szerint az egyenruhákra vonatkozó szerződések teljes értéke 1,5 milliárd rubelre (16,75 millió dollárra) rúg.

A közölt adatok szerint Mumindzsanov és családja több, egyenként 120 millió rubelt meghaladó értékű ingatlannal rendelkezik Moszkvában és a Voronyezsi régióban. Ezeknek a vásárlásoknak a jogszerűségét is megvizsgálják.

Az orosz védelmi minisztérium megtisztításának ütemterve
A rendfenntartók nem részletezték, hogy pontosan mikor tartóztatták le Mumindzsanovot, akinek további őrizetben tartásáról a bíróság engedélyére várnak.

Mumindzsanov a legújabb magas rangú katonai tisztviselő, akit idén korrupciós vádak miatt tartóztattak le, sok megfigyelő szerint az orosz védelmi minisztériumon belüli tervezett és szélesebb körű tisztogatás részeként, ami a pénzügyi visszaéléseket és a katonai alkalmasságot egyaránt érinti.

Putyin elnöktől nem szokatlan, sőt inkább bevett gyakorlat a magas beosztású katonai vezetők sűrű váltogatása, és ez minden fegyvernemre érvényes. Korábban még testi-lelki jóbarátjától, Bondarev vezérezredestől is megvált, mégpedig a Szu-57 PAKFA (Gazfickó) lopakodó vadászbombázó késlekedése miatt.

A haditengerészetnél legutóbb ősszel voltak jelentős fejcserék, a csendes-óceáni és a balti flottánál egyaránt. Tavaly nyáron egy hét leforgása alatt menesztették az ukrajnai front több vezető főtisztjét, köztük Vlagyimir Szeliversztov vezérőrnagyot, a nyugati légideszant erő parancsnokát.

Az elnök kritikusai és a katonai szakírók egyetértenek abban, hogy a „fejekkel való sakkozás” valójában a felelősség elkenése, áthárítása az elnök-főparancsnok részéről. Ezt a kritikát Putyin is érzékelte, és idén elrendelte a szovjet időkben bevált katonai körzetek visszaállítását, amivel jelentősen megnövelte a Nyugati Front (Ukrajna) egységeinek hatékonyságát. A gigantikus átszervezés egyben lehetőséget kínált számára a posztok, megbízások és feladatok kártyájának újrakeverésére is.

Az elnök márciusban leváltotta a haditengerészet főparancsnokát, Nyikoláj Jevmenyov tengernagyot, mert elégedetlen volt a flotta fekete-tengeri működésével. A csoportosítás februárban két fontos hadihajót veszített, és 2022 óta összesítve elveszítette harci erejének közel harmadát. Az elnöknél akkor telt be a pohár, amikor a Cézár Kunikov nagy partraszállító hajót ukrán haditengerészeti drónok semmisítették meg a Krím déli partjainál.

Ez a kérdés azért kimagasló fontosságú, mert az orosz flotta nem tudja pótolni a fekete-tengeri veszteségeket. Ennek oka az, hogy a Montreaux-i Egyezmény megtiltja Törökországnak, hogy háborús időkben bármely hadviselő fél hadihajóit átengedje a Boszporuszon. Oroszország többször is megpróbált nyomást gyakorolni Erdoğan török elnökre a tilalom feloldására, de sikertelenül.

Kétségtelen tény, hogy a leváltott haditengerészeti főparancsok utóda, Mojszejev admirális hivatalba lépése óta jelentősen csökkentek az orosz veszteségek a Fekete-tengeren, viszont lanyhult az aktivitásuk is. Az Ukrajna ellen indított légicsapásokat – a flotta megóvása érdekében – áthelyezték a stratégiai bombázókra és az Azovi-tengeri hadihajókra.

A hullám áprilisban folytatódott Timur Ivanov volt védelmi miniszter-helyettes letartóztatásával, akit Szergej Sojgu akkori miniszter szövetségesének tekintettek. Az ő elfogása gyakorlatilag egy Sojgunak is szánt üzenet volt, hogy ne sokat akadékoskodjon, amikor majd őt is megfosztják a hivatalától, amire hét nappal később sor is került.

Az orosz katonai bloggerek biztosra vették, hogy Ivanov lekapcsolása nem csak Sojgunak, hanem a vezérkar egészének is szóló figyelmeztetés arról, hogy Putyin elnök mélységesen elégedetlen a hadsereg ukrajnai teljesítményével.

Májusban Sojgu helyére Andrej Belouszov, a Kreml vezető közgazdasági szakértője került, mert az elnök a hadsereg szervezetének kérdését alapvetően menedzseri, nem pedig katonai feladatnak tekinti. Putyin úgy véli, hogy a hosszúra tervezett háború a gazdasági erőforrások katonai igénybe vételét követeli meg, amihez nem tábornokra, hanem civil szakértőre van szüksége.

Az IMF adatai szerint való igaz, hogy a hadigazdaság fellendítette az orosz ipar idei teljesítményét és növelte a lakosság jövedelmeit is.

A visszaállított régi-új Leningrádi Katonai Körzet egyben reagálás is Moszkva részéről arra, hogy a NATO hatóereje és területi súlya rendkívül megnőtt Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával. A katonai elemzők úgy vélik, hogy a leningrádi és a moszkvai katonai körzetek jóval alkalmasabbak egy esetleges NATO-támadás elhárítására, mint a korábbi rendszer.

Ehhez viszont az elnöknek olyan vezetőkre van szüksége, akikbe teljes bizalmát fektetheti, és ez nagyban megmagyarázza az újsütetű hadjáratot a katonai korrupció ellen, ami már korábban is létezett, de „békeidőkben” eltűrték, és a mostaniaknál jóval súlyosabb ügyek felett is szemet hunytak.

Forrás