Egymillió euróra büntették az IKEA-t az alkalmazottak utáni kémkedésért Franciaországban
Egy francia bíróság kedden 1 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t francia alkalmazottai után folytatott kémkedés miatt, miután a világ legnagyobb bútoráruházát bűnösnek találták abban, hogy szabálytalanul gyűjtött és tárolt adatokat alkalmazottairól.
A világszerte a legtöbb IKEA áruházat birtokló Ingka Group franciaországi leányvállalatát azzal vádolták, hogy több éven keresztül kémkedett dolgozói és egyes ügyfelei után.
A vállalatot, amely elismerte, hogy volt néhány helytelen gyakorlata, azzal vádolták, hogy megsértette az alkalmazottak magánéletét azzal, hogy átnézte a bankszámláik nyilvántartását, és néha kémeket is használt, hogy jelentéseket írjon a személyzetről.
A munkavállalók képviselői szerint az információkat egyes esetekben szakszervezeti vezetők ellen használták fel, vagy az IKEA előnyére fordították az ügyfelekkel folytatott vitákban, miután a cég átkutatta az emberek pénzügyeire vonatkozó adatokat, sőt még azt is, hogy milyen autót vezettek. Az is kiderült, hogy a vállalat fizetett a rendőrségi aktákhoz való hozzáférésért.
Az ügyészek 2 millió eurós bírságot szorgalmaztak, s bár a francia CGT szakszervezet és több kártérítést kérő magánszemély ügyvédjei szerint a végső összeg nem volt elég magas, végül üdvözölték az eredményt. A vállalat közölte, hogy felülvizsgálja a bírósági döntést, hogy kiderüljön, szükség van-e további intézkedésekre, miután lépéseket tett a megfigyelési taktikák felszámolására.
“Az IKEA Retail France határozottan elítélte a gyakorlatot, bocsánatot kért, és jelentős cselekvési tervet hajtott végre annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer”– közölte az Ingka csoport.
Az IKEA mintegy 10 ezer embert foglalkoztat Franciaországban, amely Németország és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb piaca, és új formátumokkal kísérletezik a térségben, többek között egy 2019-ben Párizsban nyitott áruházzal. Leginkább a városon kívüli hatalmas önkiszolgáló áruházairól ismert, de sok vásárló átállt az online vásárlásokra, különösen a világjárvány idején, amikor az irodabútorok, az ételtartó edények és a főzési termékek iránti kereslet jelentősen megnövekedett.
Az Ingka-csoport üzleti eredménye a 2020. augusztus végéig csökkenő tendenciát mutatott, amit a koronavírus okozta válság idején történt üzletbezárások is tovább rontottak, bár a vállalat ennek ellenére is fellendülést prognosztizált. A cég korábbi franciaországi vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot-t bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá. A bírák 50 ezer euróra büntették személyes adatok tárolása miatt.
A vádak a 2009-2012 közötti időszakra vonatkoztak, bár az ügyészek szerint a kémkedési taktika a 2000-es évek elején kezdődött, a perben pedig összesen 15 személyt vádoltak meg. A vádlottak közül kettőt nem találtak bűnösnek az ellenük felhozott összes vádpontban, köztük egy rendőrtisztet, valamint Stefan Vanoverbeke-t, aki 2010 és 2015 között az IKEA franciaországi vezetője volt, és még mindig vezető beosztást tölt be a csoport kiskereskedelmi tevékenységében.
Másokat egyes vádak alól felmentettek, például a bizalmas információk szisztematikus nyilvánosságra hozásának vádja alól, de bűnösnek találtak más vádpontokban, köztük a személyes adatok jogellenes megszerzésében. A szankciók a volt humánerőforrás-menedzserre kiszabott 5000 eurós bírságtól kezdve több felfüggesztett börtönbüntetésig terjedtek.
Az IKEA több vezetőt elbocsátott és átalakította belső szabályzatát, miután a vádak 2012-ben napvilágot láttak. A svéd cég régóta tagadja, hogy széles körű kémkedési rendszert hozott volna létre, kedden pedig felmentették a személyes adatok szisztematikus megsértésének vádja alól – írja a Reuters.
Forrás: liner.hu
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás